Közösségépítésre vállalkoztak a székely megyék tanácselnökjelöltjei – Kampányzáró sajtótájékoztató Sepsibükszádon

2016.06.02. | Székelyföld , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Közösségépítésre vállalkoztak a székely megyék tanácselnökjelöltjei – Kampányzáró sajtótájékoztató Sepsibükszádon

Fotó: Henning János

Jövőben az RMDSZ-nek a magyarság számára hátrányos közigazgatási reformot kell megakadályoznia, ehhez pedig Székelyföld önkormányzati képviseletét is meg kell erősíteni június 5-én, vasárnap – hangzott el azon a kampányzáró sajtótájékoztatón, amelyet az RMDSZ elnöke a székely megyék tanácselnökjelöltjeivel, illetve a székely városok polgármesterjelöltjeivel együtt tartott meg Sepsibükszádon június 2-án, csütörtökön. Az eseményen fontos téma volt az is, hogyan készülnek föl a következő időszak kihívásaira és miért tartják fontosnak az együttműködést, közösségépítést a székely megyék RMDSZ-es tanácselnökjelöltjei.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ tanácselnökjelöltje szerint, ha csak a számokat nézzük, összesen 100 millió euró értékben sikerült beruházásokat végezni az elmúlt nyolc évben Hargita megyében, ami óriási összeg, és ezen az úton kell továbbmenni. Ugyanakkor úgy látja, ki kell teljesíteni az alkotmányos és törvényes lehetőségeket. „Nem tudjuk gyakorolni a helyi autonómiát, a hazai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi törvények ellenére sem, mert aki betartja, annak a sajátos jogértelmezés miatt meghurcolás jár. Ezért arra ösztönzök mindenkit, a törvény által is garantált helyi autonómia ügyéért dolgozzunk” – fogalmazott az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje. Jelentős eredménynek nevezte azt, hogy az elmúlt két mandátumában a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki térség egymásnak nem vetélytársa volt, hanem partnere. Fontosnak tartja azt is, hogy a székelyföldi fiatalok biztatást kapjanak, támpontokat, amelyek különféle kedvezményekben öltenének testet. Egyik fő prioritás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatásának elérése, ugyanakkor az önkormányzatoknak is segíteniük kell az intézményt, fejtette ki. A megyéket összekötő utakat is fel kell újítani vagy meg kell építeni, mert „csak úgy lehet erős Székelyföld, ha könnyen el tudunk jutni egymáshoz”, jelentette ki.

„Szomorúan láttam az elmúlt években, ahogyan Maros megye fokozatosan elszigetelődött, egyre jobban eltávolodott Székelyföldtől. Hargita és Kovászna megye szorosan együttműködtek különböző kulturális, gazdasági, fejlesztési projektekben. Sikerük, fejlődésük jelentős mértékben annak köszönhető, hogy közösen pályáztak, együttes fellépésükből mindkét megye egyértelműen nyert. Maros megye fokozódó elszigeteltségéből adódóan egyre több lehetőségtől távol maradt” – jelentette ki Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje.  Úgy vélte, a megye jelentős anyagi forrásoktól esett el és értékeit sem tudta megmutatni a világnak. „Gyengén fejlett infrastruktúrája, kiaknázatlan természeti adottságai, a sok esetben nehéz körülményekkel küzdő települései jelentős mértékben megakadályozzák a haladó, folyamatosan fejlődő régiókhoz való felzárkózását” – tette hozzá Péter Ferenc, aki szerint június 5-én  lehet ezen változtatni,  négy év kimaradás után Maros megyét ismét Székelyföld, Erdély teljes jogú, erős tagjává tehetjük. „Együttműködésre van szükségünk Hargita és Kovászna megyével, így mutathatjuk meg a saját értékeinket, közös fellépéssel fejleszthetjük, erősíthetjük az egész régiót” – fogalmazott az RMDSZ Maros megyei tanácselnökjelöltje.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ tanácselnökjelöltje a rendezvény házigazdájaként összegezte mindazokat a lépéseket, amelyeket az elmúlt években tett közösen Hargita, illetve Kovászna megye, majd a jövőbe mutató tervekről azt mondta: a székely együttműködés programja több fő pilléren áll. „A székely együttműködés programja nemcsak infrastrukturális beruházásokról szól a három székely megyében, nemcsak utat, hidat építünk, nemcsak az egészségügyi rendszert próbáljuk összehangoltan rendbe tenni. Ez a program a közösségépítésről is szól: olyan kulturális és politikai közösségépítésről, amelynek június 5-én csattanós választ kell adnia azokra a Bukarestből jövő megpróbáltatásokra, politikai fenyegetésekre, amelyek az elmúlt időszakban Székelyföldet, a Székelyföldet képviselő embereket érték” – jelentette ki Tamás Sándor, majd hozzátette: a harmadik pillérnek a minőségnek kell lennie. „Rendkívül fontos, hogy a szakoktatás kérdésében mentalitásváltozás álljon be, hiszen Székelyföldnek rendkívül nagy szüksége van a középosztályra, azokra a jó szakemberekre, akikből egyelőre hiány van, és akik tulajdonképpen egy működő, gazdaságilag felemelkedő társadalom középosztályát jelentik. Elkezdtük azáltal, hogy kenyérkereseti lehetőséget adó képzéseket indítottunk, de maguk a gazdák is karakán választ adtak a nagy tejfelvásárló kivonulására: összefogva mind a csíki, a székelykeresztúri és kézidszéki gazdák tejfelvásárló, -feldolgozó és -értékesítő szövetkezi rendszert indítottak. Ilyen és ehhez hasonló szövetkezetekre, összefogást ösztönző kezdeményezésekre, a közösségi szolidaritást erősítő lépésekre a jövőben még nagyobb szükség lesz” – szögezte le. Az együttműködésnek ki kell terjednie a közös turisztikai marketingre, és politikai összefogásra is szükség van azért, hogy szembe tudjanak fordulni a székelyföldi magyarság számára rendkívül hátrányos régiósítással, hogy meg lehessen őrizni Székelyföld egységét, hogy a térség a gazdasági fellendülés útján haladjon tovább.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.