Kultúra és elismerés

2015.01.23. | Hargita , Kovászna , Maros , Kultúra
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kultúra és elismerés

Fotó: Henning János

Január 22-én, csütörtökön a Magyar Kultúra Napján harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi Grafikai Biennále köré szervezett rendezvényen díjazták a beküldött pályamunkák legjobbjait, illetve adták át a Háromszék Kultúrájáért Díjat a Kosztándi házaspárnak.

Az idén Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Hargita Megye Tanácsa, az Erdélyi Művészeti Központ, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködésében megszervezett Grafikai Szemle ünnepélyes megnyitója a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban vette kezdetét.

 

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Románia volt kulturális miniszterének fővédnöksége alatt létrejött biennále harmadik kiadásán Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitóbeszédében kifejtette, meggyőződése, hogy az immár nagykorúságába lépő, harmadik Székelyföldi Grafikai Biennále, jótékonyan befolyásolja régiónk, a Székelyföld, de tágabb vonatkozásban a nemzet, az ország egésze, illetve az egész Kárpát-medence térségének képzőművészeti életét. Szerencsésnek nevezte, hogy a biennále szervezői nyitottságából adódó kapcsolati tőkének köszönhetően a rendezvény nemzetközisége tényleges, amelynek következményeként a szemlére kiváló grafikusok alkotásai jutottak be.  „Örvendetesnek tartom, hogy ebben a színvonalas nemzetközi mezőnyben méltó módon állnak helyt nemcsak a tágabb térség, de a helyi, azaz az erdélyi, székelyföldi grafikus művészek is” – tette hozzá.  

 

A kiállítást megnyitó Siklódi Zsolt, a biennále kurátora elmondta, a Székelyföldi Grafikai Biennále egy a székelyföldi megyék, vagyis Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsai által felkarolt nemzetközi képzőművészeti rendezvény, amely először 2010-ben, majd 2012-ben került megszervezésre. Kihangsúlyozta, a rendezvény célkitűzése az, hogy feltérképezze szűkebb és tágabb térségünk, vagyis a Székelyföld és a Kárpát-medence képzőművészeti törekvéseit a globális trendekhez képest, illetve az, hogy elhozza és megismertesse velünk a világ más tájain megszülető képzőművészeti szemléletmódokat. Azt, hogy a biennále valóban nemzetközivé vált, szerinte az is igazolja, hogy  a grafikai versenyre összesen 336 művész nevezett be 783 alkotással, a világ 32 országából. Hozzátette, a nemzetközi összetételű, grafikusművészekből, egyetemi tanárokból álló zsűri a beérkezett alkotásokból 228 alkotást válogatott be a biennáléra, amelyek most először láthatók kiállítva az Erdélyi Művészeti Központban és Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvény megvalósítását értékelve Silkódi Zsolt elmondta: „Ezen adatokra támaszkodva most már joggal kijelenthető, hogy a Székelyföldi Grafikai Biennále az ország legnagyobb ilyen jellegű képzőművészeti versenyévé, rendezvényévé vált. A grafikai szemle tehát jó irányba halad, kivívta már magának azt a rangot, amely kötelezi a nevezni szándékozó művészt a minőségre”

 

A Kosztándi házaspár kapta a Háromszék Kultúrájáért Díjat

 

A Kovászna Megye Tanácsa és a Művelődési Központ által kezdeményezett kitüntetést az idén a kerek születési évfordulójukat ünneplő, egy életen a közösséget szolgáló, diákok generációit grafikára, festészetre, művészettörténetre nevelő tanár házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi B. Katalin vehette át.

 

Az elismerést Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyújtotta át, aki beszédében a művészet és a kultúra székelyföldi vonatkozásait emelte ki. „A kultúra akkor élő, ha a művelődésre folyamatos igény van. Azt hiszem, hogy mi itt Székelyföldön szerencsések vagyunk, mert itt a magyar szó természetes, a magyar kultúrának létjogosultsága van. Ennek a megünneplésekor is kifejezhetjük hovatartozásunkat, ez az identitásunk alapja. A himnusz-éneklés miatt ért támadások sem félemlítenek meg: van erőnk egyik kezünkkel védekezni és a másikkal építkezni.”

 

A Kosztándi házaspár munkásságát egykori diákjuk Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója méltatta. „Az igazi művész a kor pulzusán tartja a kezét. Nemcsak szépet kell mondani, hanem az igazat, a valódit is.(…) Tanáraink ontották a tudást, a jókedvet. A korrektúrákat anekdotákkal, adomákkal fűszerezték. A Kosztándi házaspár képzőművészeti életműve az őt megillető előkelő helyen szerepel az erdélyi képzőművészetben. Most kezdenek szerveződni azok az összegző kiállítások és a kísérő katalógusok, amelyek feltérképezik az elmúlt 70-80 év erdélyi művészetét. És kedves tanáraim ott vannak műveikkel az őket megillető előkelő helyen. A kortárs művészettörténész nagyítóján át is látszik, hogy a Kosztándi házaspár művészete nemcsak háromszéki, erdélyi, hanem európai mércével is mérhető, mert mélyen gyökerező, hiteles mondanivalójú és emberközpontú!”

 

Kosztándi Jenő bácsi a megszokott vidámságával, tréfázással mondott köszönetet az elismerésért. „Az a jó kép, amelyik nézeti magát. Érzem az emberek szeretetét, és most értem csak igazán, hogy a színész mit kap önöktől: látszik a szemekben a sugárzás, ami csodálatosan nagy dolog.”   

 

Kosztándi B. Katalin alkotásaiban a szülőföld lényegét, lelkét fogalmazza meg, mindaz, ami a tájban, az épített örökségben maradandó. „A munka végül meghozza gyümölcsét. Életem során soha nem jutott eszembe, hogy egy kép azért szülessen, hogy kiállításra kerüljön, hogy dicsőséget hozzon. Minden művész a saját örömére készíti a munkáit. Már gyerekkoromban megfogott a környezetünk gazdagsága, számomra nem lehetett volna más utat választani.”

 

Lukács Bence, Magyarország csíkszeredai konzulja felszólalásában a határokat átívelő kultúra ápolásának fontosságára világított rá. A rendezvény kapcsán kifejtette, olyan történésnek lehetünk részesei, amely összeköt bennünket, a magyar himnusz pedig egyértelművé teszi, hogy a haza ott van, ahol egyazon kulturális, nyelvi közösség él és, ahol együtt éneklik történelmi körülményektől függetlenül, tiltás és büntetés ellenére.

 

Díjazták a legjobb alkotásokat

 

A Tamási Áron Színházban megtartott a Grafikai Szemle, III. Székelyföldi Grafikai Biennále díjátadó gáláján hat elismerést: két különdíjat és négy, a szervező székelyföldi megyék által felajánlott díjat osztottak ki.

 

A Zereda Művésztelep Díját Lakatos Gabriella udvarhelyi képzőművész kapta, a Pulzus Művésztelep Díját Filep Norbert grafikusművésznek ítélték oda.

 

A Maros megyei Sóvidék kistérség jóvoltából biztosított Nagy Pál-díjat Reno Megy Setiawan indonéziai képzőművész nyerte el, kinek távollétében az elismerést a térségbe először látogató Diar Nurbintoro, Indonézia romániai nagykövete vette át Péter Ferenc, Szováta város polgármesterétől, aki a rendezvény méltatásaként elmondta, Székelyföld egész, teljes mű, ezért sem elvenni, sem hozzá tenni nem kell.

 

A nagykövet köszönetet mondott az elismerésért. Örömét fejezte ki, hogy megismerkedhetett Kovászna megyével és Sepsiszentgyörggyel, melyeket kulturálisan vonzó térségnek találta. Reméli a továbbiakban lesz lehetőség különféle együttműködésre, úgy a gazdaság, mint a kultúra terén.

 

A Hargita Megye Tanácsa által biztosított Nagy Imre-díjat Borboly Csaba, megyei tanácselnök nyújtotta át Magda Szplit lengyelországi, valamint Teodor Asenov bulgáriai grafikusművészeknek, aki gratulációjában elmondta: „Jó érzés egy olyan mű eléneklése után a magyar kultúra építő mestereivel, a magyar művészet tovább vivőivel és az alkotók közösségével arra gondolni, hogy a mi kultúránknak, nyelvünknek nincs határa, ennek őrzői számára nincs olyan törvény, amely korlátot szabna. Abban bízom, hogy a székelyföldi kulturális élet lehetőséget kínál egy optimista hozzáállás kialakulásához, amely a közösségi ügyeinket, jövőképünket érinti.” 

 

A Kovászna Megye Tanácsa által felajánlott Plugor Sándor-díjat pedig Kárpáti Gergely magyarországi képzőművésznek ítélték.

 

A Grafikai Szemle, a III. Székelyföldi Grafikai Biennále Fődíját Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese nyújtotta át Szőke Erika szlovákiai grafikusművésznek. Kelemen Hunor, volt kulturális miniszter üdvözletét átadva Hegedüs Csilla elmondta, a Grafikai Szemle hozzájárul ahhoz, hogy Székelyföldet ne lehessen megkerülni. „Ma a grafikus világ Székelyföldről beszél, azok az emberek tudni fogják, hogy létezik.” Óriási lépést tettünk azért, hogy Székelyföldet megismerjék, ha már 33 állam művészei tudnak a térségről és az itt élőkről, akkor lassan a környezetük is elhiszi, hogy létezünk.

 

A rendezvényt az IMPRO-VÍZIÓK 2.2 jazz-zenekar előadása színesítette. 

III. Székelyföldi Grafikai Biennále III. Székelyföldi Grafikai Biennále III. Székelyföldi Grafikai Biennále
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.