Magyar Lóránd Tusványoson: csak akkor van jövője az erdélyi mezőgazdaságnak, ha helyi igényekre és elvárásokra alapszik

2017.07.21. | Mezőgazdaság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Magyar Lóránd Tusványoson: csak akkor van jövője az erdélyi mezőgazdaságnak, ha helyi igényekre és elvárásokra alapszik

Az erdélyi mezőgazdaság csak akkor tud erős maradni, ha megtalálja a megfelelő válaszokat az újkor kihívásaira. Ezen megoldásokat nem szabad törvényes úton, egy központosított rendszer szerint a gazdákra erőltetni anélkül, hogy figyelembe vennénk az igényeket és helyi érdekeket. Azoknak a kezdeményezéseknek van jövőjük, amelyek helyi szintekről indulnak, helyi sajátosságokra épülnek. Ilyen például a LEADER csoportok, ahol a gazdák jól megfontolt, saját érdekek mentén szövetkeznek, együtt határozzák meg, hogy melyek legyenek a következő pályázati ciklus prioritásai. De ugyanakkor ott vannak az egyesületek is, amelyek többnyire azzal a céllal jöttek létre, hogy a tagjaik plusz pontot szerezhessenek a leadott pályázataikhoz. A szövetkezeteknek nagy előnyei vannak, hiszen együtt könnyebben tudnak nagyobb mennyiségű terméket piacra dobni, egyszerűbb megoldani a tárolást, mert közösen építenek tárolót vagy hűtőházat, de az árat is szabályozni tudják” – fogalmazott Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője ma délelőtt Tusványoson, a Szövetkezzünk – gazdák a globális világban című beszélgetésen.

Szövetkezni akkor érdemes, ha egy kisebb-nagyobb csoport sikeresen közös nevezőre jut, és együtt tevékenykednek a nagyobb siker érdekében. Mindegy, hogy termelői csoportok vagy mezőgazdasági szövetkezetek a tömörülési forma. Nekünk az a feladatunk, hogy a többi politikussal együtt olyan törvényeket alkossunk, amelyek segítik a gazdákat a boldogulásban. Az RMDSZ-nek konkrét javaslatai vannak ezen a téren. Elég, ha csak azt említem, hogy most már a társulások is igényelhetnek területalapú támogatást legelőkre, amit eddig nem tehettek meg. De ott van a napszámos törvényben végrehajtott módosítás, amely szerint az eddigi 90 nap helyett egy naptári évben már 180 napot dolgozhatnak azok, akik az állatok szezonális legeltetésével foglalkoznak. Ugyanakkor csökkenteni igyekszünk a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő bürokráciát. Ezek apró, de fontos lépések ahhoz, hogy a meglévő vállalkozások akadálymentesen működhessenek. Ez egy olyan intézkedés lenne, amely a bizonytalankodókat is arra sarkallná, hogy merjenek vállalkozni” – ismertette előadásában Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a tusványosi panelbeszélgetésen.

Pénteken délelőtt a Kós Károly sátorban tartott panelbeszélgetésen Hunyadi Attila Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Szövetségének elnöke, Orbán Árpád székelyudvarhely alpolgármestere, Becze István, a Hargita Megyei Tanács Vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartottak előadást. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.