Márton Árpád az RMDSZ autonómia-statútumáról tartott előadást a MIÉRT konferenciáján

2014.10.18. | autonómia , Székelyföld , Ifjúság , MIÉRT
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Márton Árpád az RMDSZ autonómia-statútumáról tartott előadást a MIÉRT konferenciáján

Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője az RMDSZ autonómia-statútumát ismertette a MIÉRT Székelyföldi Konferencia résztvevőivel október 18-án. 

A tervezet a dél-tiroli autonómia- statútumáról szóló, jelenleg hatályos olaszországi törvénynek a romániai jogrendbe átültetett változata, ezért szerkezetében és szövegeinek több mint háromnegyedében az olaszországi törvényt követi, annak fordítása. A címek és fejezetek számozása és megnevezése egyaránt az illető törvénybeliek fordítása, megőrizvén annak egymásutániságát” – fejtette ki a háromszéki képviselő, aki maga is részt vett a tervezet kidolgozásában, majd hozzátette: „a fordításhoz a statútum hivatalos francia nyelvű változatát vettük alapul, mert ez a jogi nyelv van a legközelebb a romániaihoz, de a törvényi utalások, az intézmények léte és a törvényes keret szükségessé tett bizonyos módosításokat”.

 

Márton Árpád elmondta, az olaszországitól teljesen eltér a tervezet preambuluma, hiszen ez a romániai sajátosságra épül. A törvény egyértelműen kimondja, hogy az egységes, oszthatatlan román államon belül jön létre a székelyföldi autonóm régió Kovászna, Hargita és Maros megyei településekből, ahol etnikai hovatartozás és anyanyelvi megkülönböztetés nélkül, minden állampolgár egyenlő, és a közösségnek etnikai és kulturális sajátosságainak megőrzése garantált. A záró rendelkezések lehetővé teszik bizonyos települések más megyékhez való csatlakozási szándékát, illetve környező megyékből e térséghez való csatlakozását, amennyiben az érintett megye lakosságának többsége ezt elfogadja.

 

A parlamenti képviselő a kettős nyelvhasználat alapjairól is tájékoztatta a MIÉRT Székelyföldi Konferencia résztvevőit: „A térségen belül minden hivatalos irat, beleértve a kereskedelmi egységek által kibocsátottakat is, kétnyelvű kell legyen. Az állampolgár maga dönti el, milyen nyelven kíván valamely hatósághoz fordulni. Ennek érdekében létrejön az olyan közhivatalnoki karrier, amelyben megyénként és helységenként az illető nemzeti közösségek arányában töltik be a tisztséget úgy, hogy mindkét nyelvet ismernie kell a hivatalnoknak. E rendelkezés érvényes az igazságszolgáltatásra is, amelynek anyanyelvűségét köteles a térségben biztosítani. E térségben kiadott iratokat az ország területén hivatalosnak kell elfogadni. Az iskolában mindkét nyelvet oktatni kell, ugyanakkor a megyei tanfelügyelőségeken belül is biztosítani kell az etnikai arányt. A német és román nyelven történő oktatásnak – ott ahol ez létezik – saját tanfelügyelője lesz. A gyerekek beíratása a különböző nyelvű iskolákba, a szülő elidegeníthetetlen joga”.

 

Mint ismeretes az RMDSZ egy hónappal ezelőtt mutatta be és bocsátotta közvitára a Székelyföld autonómia-statútumára vonatkozó tervezetét. Az elmúlt időszakban szakértők és a társadalom bevonásával párbeszédsorozat indult a statútum kapcsán, amely során számos hasznos vélemény és hozzászólás érkezett, emellett a Szövetség célja az, hogy a román társadalommal megértesse, az, amit a magyarság kér, nem sérti az ország érdekeit, hanem erősebbé teszi azt.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.