Márton Árpád: Nem ismeri Románia Alkotmányát az a képviselő, aki szélsőségesnek és alkotmányellenesnek minősítette a Székelyek Nagy Menetelését

2013.10.29. | Kisebbségvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Márton Árpád: Nem ismeri Románia Alkotmányát az a képviselő, aki szélsőségesnek és alkotmányellenesnek minősítette a Székelyek Nagy Menetelését

Politikai nyilatkozat formájában nehezményezte Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője kedden, október 29-én annak a képviselőnek nyilatkozatait, aki a Székelyek Nagy Menetelését szélsőségesnek és alkotmányellenesnek minősítette.

„Egy parlamenti képviselő alkotmányellenesnek és szélsőségesnek nyilvánította a Székelyek Nagy Menetelését Románia Alkotmányának 30-ik cikkelyére hivatkozva.  Valószínűleg az említett képviselőnek nem volt ideje részleteiben elolvasni ezt a cikkelyt, úgy ahogyan nem volt ideje tanulmányoznia a 29-et, amely értelmében az államnak biztosítania kell a felekezeti autonómiát, a 32-ik cikkelyt, amely előírja az egyetemi autonómiát, illetve 120-ik cikkelyt, amely a helyi autonómiát, az az a területi autonómia egyik formáját garantálja” – hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, majd hozzátette, hogy a képviselő a Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik pontja első bekezdésének tartalmával sincs tisztában, hisz ez kimondja, hogy biztosítva kell legyen „a teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással (…).”

 

A háromszéki törvényhozó a Román Értelmező Szótárból idézve felolvasta az autonómia és a szélsőséges szavak jelentését illetve, hogy: „Nagy a valószínűsége annak is, hogy az említett román képviselő nincs tudatában annak sem, hogy az Európai Unió tagállamaiban jól működő autonómiaformák léteznek és némelyik közülük területi alapú”, majd a Székelyek Nagy Menetéléséről elmondta: „Mi, akik ott voltunk az eseményen, tudjuk, hogy hány ember volt jelen és úgy véljük, hogy legalább 120 ezren voltunk annak ellenére, hogy a bukaresti sajtóorgánumok 15 ezer résztvevővel számoltak annak érdekében, hogy kicsinyítsék eseményünk jelentőségét”.


Márton Árpád napirend előtti hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy míg az ilyen jellegű megmozdulások során az országban többnyire agresszív és feszült pillanatok is voltak, amikor demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, ezzel szemben a Székelyföldi Nagy Menetelés csendesen és békésen zajlott. A képviselő kifejtette, hogy a tüntetőket nem lehet szélsőségeseknek nevezni, hiszen még a forgalmat sem állították le és nem válaszoltak az elhaladó sofőrök provokációira. „Azok számára pedig, akik nem olvasták sem a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, sem Románia Alkotmányát és az értelmező szótárt sem, románul írták fel tábláikra: „Székelyföld létezik, és Romániában van! Románia a mi hazánk is, a székelyeké! Azt akarjuk, hogy: - a magyar hivatalos nyelv legyen a román mellett, - Hargita, Kovászna és Maros együtt legyen, - Használhassuk szimbólumaikat! Autonómiát akarunk, nem függetlenséget! Az autonómia nem függetlenséget jelent, hanem hatékonyságot! – ‘Mi nem akarunk többet, csak ennyit’ ” – zárta politikai nyilatkozatát a háromszéki képviselő.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.