Megszavazta az RMDSZ szenátusi frakciója a helyi közigazgatásban dolgozók és a színészek béremelését tartalmazó sürgősségi rendeletet, bár szükségesnek tartja annak módosítását

2017.02.21. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Megszavazta az RMDSZ szenátusi frakciója a helyi közigazgatásban dolgozók és a színészek béremelését tartalmazó sürgősségi rendeletet, bár szükségesnek tartja annak módosítását

A szenátus kedden szavazott a 2/2017-es sürgősségi kormányrendeletről, amely a helyi közigazgatásban dolgozók bérét 20 százalékkal, a kulturális intézmények művelődési tevékenységet folytató személyzetének fizetését 50 százalékkal emeli. A jogszabályt első házként fogadta el a szenátus a február 21-i ülésén.

A sürgősségi rendelet általános vitája során Cseke Attila frakcióvezető ismertette az RMDSZ álláspontját a jogszabállyal kapcsolatban. Felszólalásában elmondta, a Szövetség támogatja a kormányrendelet által eszközölt béremeléseket: „fontos, hogy a helyi közigazgatás különböző szintjein dolgozók méltányos bérezésben részesüljenek, ez az RMDSZ választási programjában is szerepelt. Vannak ugyanis olyan önkormányzatok, ahol szakemberhiány van éppen azért, mert alacsonyak a bérek különböző szakterületeken” – fogalmazott a Bihar megyei szenátor. Ugyanakkor hangsúlyozta, a helyi közigazgatási alkalmazottak 20 százalékos béremelése visszás helyzeteket teremt. „A helyi önkormányzatok vezetői, polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök, alelnökök fizetése ezáltal kisebb lett, mint más alkalmazottak fizetése ugyanazon intézményen belül. Ez két szempontból sincs rendben. Egyfelől, mert léteznie kell egy hierarchiának a közigazgatásban is, amelynek legfelső szintjén az önkormányzat vezetője áll, az ő fizetése kellene a legnagyobb legyen. Másfelől a bérezési rendszernek figyelembe kell vennie a felelősségvállalást is. Ha az önkormányzat vezetőjének a felelőssége a legnagyobb, nem helyénvaló, hogy a neki alárendelt személyeknek, akiknek a felelőssége kisebb, magasabb legyen a fizetésük. Ezért kezdeményeztük, hogy az önkormányzati vezetők fizetése is 20 százalékkal növekedjen” – hangsúlyozta Cseke Attila. Az RMDSZ frakcióvezetője elmondta, a Szövetség jónak tartja a sürgősségi rendelet azon előírását, amely növeli a kulturális intézmények művészeti tevékenységet folytató alkalmazottainak bérét: „meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy egyes önkormányzatok esetében, amelyek alárendeltségében sok kulturális intézmény van, a fizetésemelés problémát okoz. Az állami költségvetésből nem kaptak annyi pénzt, hogy a béremeléseket fedezni tudják, ezért tavalyhoz képest többet kell költeniük saját forrásokból a kulturális intézmények alkalmazottainak fizetésére.

A Szövetség módosító-javaslatát Derzsi Ákos szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja tartotta fenn a plénumban. Mint fogalmazott: „2010 óta várjuk az egységes bértörvényt, amely megoldást jelenthet a hasonló visszásságokra. A jelenlegi kormány ígérete szerint már csak hónapok kérdése ennek bevezetése. Módosító javaslatunk, amely az önkormányzati vezetők számára is 20 százalékos fizetésemelést irányoz elő, megoldaná a méltánytalan bérkülönbségeket az egységes bértörvény elfogadásáig, bármikor is kerül erre sor.”

A jogszabály vitája során az RMDSZ kérte, hogy az egyetemisták számára biztosított ingyenes vasúti utazást terjesszék ki a középiskolásokra is. „A kilenc-tizenkettedikes diákok is rengeteget ingáznak az állami vasúttársaság járataival, ezért fontos lenne, hogy számukra is ugyanolyan kedvezményeket biztosítsunk a vasúti szállítás esetében, mint a nappali tagozatos egyetemistáknak” – fogalmazott felszólalásában Tánczos Barna szenátor, a pénzügyi bizottság tagja.

A szenátus elutasította az RMDSZ mindkét módosító javaslatát. A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó. A Szövetség az alsóházi vita során is fenntartja majd javaslatait.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.