Mikó-ügy: ne kerüljenek veszélybe a jogállam értékei Romániában – Kelemen Hunor a magyar közösségi jogok helyzetét ismertette Strasbourgban

2015.04.30. | Kisebbségvédelem , Külkapcsolatok , Mikó-ügy
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Mikó-ügy: ne kerüljenek veszélybe a jogállam értékei Romániában – Kelemen Hunor a magyar közösségi jogok helyzetét ismertette Strasbourgban

„A Mikó-ügy precedenst teremt arra, hogy az eddig rendezett tulajdonjogi helyzeteket visszafordítsák, hogy intézményi és igazságszolgáltatási eszközökkel megkérdőjelezzék azt, hogy az egyházak jogot formálhatnak elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanjaikra. Félő, hogy ez az eljárás a jogállamiságra vonatkozó aggályokat is ébreszt” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök április 30-án, csütörtökön Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának ülésén, amelyen a Mikó-ügy történetét, a tulajdonjog romániai helyzetét, az ingatlan-visszaszolgáltatási és kárpótlási folyamat jelenlegi állását ismertette. Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: nem zárható ki annak veszélye, hogy a Mikó-ügyben tapasztaltak a többi egyházra is kiterjedhetnek, a teljes visszaszolgáltatási folyamatot vonhatják kétségbe. Az ügynek kisebbségjogi és tulajdonjogi vonatkozásai egyformán fontosak, ezért sem hagyhatjuk szó nélkül mindazt, ami ennek kapcsán az utóbbi időben történt – mondta Kelemen Hunor a kisebbségi Intergroup tagjainak, akiknek azt is hangsúlyozta: a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése is akadozik Romániában, erre példa a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol nem alkalmazzák a magyarság oktatási törvénybe foglalt jogait.

Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának strasbourgi ülését Gál Kinga társelnök vezette, a találkozó kezdeményezői pedig Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői voltak.  Az ülésen Winkler Gyula arra emlékeztetett, hogy a Mikó-ügy korábban már szerepelt az Intergoup napirendjén. „A Sógor Csaba kollégámmal közösen kezdeményezett mai találkozó témáját korábban, 2012 szeptemberében már volt alkalmunk ismertetni, ez pedig a romániai magyarságnak egy sajátos ügyéhez kapcsolódik, a Mikó-ügyhöz” – hangsúlyozta Winkler Gyula, aki arra is kitért, hogy az európai parlament RMDSZ-es képviselői korábban a Viviane Reding európai biztosnak és Jose Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek címzett beadványokban ismertették az ügy részleteit, ugyanakkor az EB új vezetőségét is tájékoztatták az ügy fejleményeiről. „Azokra a beadványainkra az ügy részleteire reflektáló válaszok születtek, ám ezek nagyrészt azt a hozzáállást is tükrözik, amely az európai kisebbségi polgári kezdeményezés kapcsán is tapasztalható volt: kitérnek arra, hogy Romániában a kisebbségekhez tartozó polgárok jogai sérülnek, de ennek a problémának a megoldását az ország belügyének tekintik” – nyomatékosította az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament munkacsoportját közvetlenül Kelemen Hunor szövetségi elnök tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről, jogsérelmeiről.

 

Az RMDSZ elnöke elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy nyolc évvel csatlakozása után az Unió egyik tagállama kisebbségpolitikájának egyes vonatkozásairól még mindig aktuális problémaként kell beszélni. Ez azért lehetséges, mert az utóbbi időben történtek az eddig megszerzett jogokat sodorják veszélybe – hangsúlyozta.  „A romániai magyarság az egyik legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbség Európában, amely a forradalom utáni időktől kezdve a képviseleti demokrácia eszközeit használta jogai megszerzésére. Közösségünk egy olyan európai állam felépítésében volt érdekelt, amelyben sajátos jogait a többséggel való párbeszéd révén, nemzetközi partnereket keresve tudja kivívni. A közösségépítést a nulláról kellett újrakezdenünk, a kezdetektől tagjai vagyunk a parlamentnek, és elkötelezett támogatói az ország euro-atlanti integrációjának. Ezekért az értékekért továbbra sem adjuk fel a harcot” – mondta az ülésen Kelemen Hunor, aki szerint Romániában a kisebbségi jogok szempontjából három korszakot lehet elkülöníteni: az első, éles etnikai konfliktusokkal tele időszak 1993-ig tartott, amikor Romániát felvették az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe. Ezt követte egy másik periódus, amelyben az a fő remény vezérelte a kisebbség képviselőit, hogy a többségi társadalmat viszonylag rövid idő alatt meg lehet győzni, a közösség törekvéseinek érvényt lehet szerezni. Ez a második periódus 2007-ig tartott, Románia Európai Unióhoz való csatlakozásáig, amikor a hazai politikai szereplőket és társadalmat az integrációs kényszer befolyásolta, kötelezték azok a kritériumok, amelyeknek a tagjelölt országoknak meg kellett felelniük a kisebbségpolitika tekintetében is. Az ezt követő, harmadik korszakban Romániában lelassult a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése a külső nyomás, a kívülről jövő elvárások megszűnésével. „A Mikó-ügyben a múlt év végén született végleges bírósági döntés, amely révén a romániai kisebbségi kérdés a maga teljességében ismét napirendre került nemcsak az országban, hanem Európában és az Egyesült Államokban is. Az utóbbi huszonöt év látlelete ez az ügy, akárcsak a nyelvi jogok terén történt visszalépés, vagy az erre való kísérlet. Ezek figyelmeztető jelek, amelyek azt mutatják, hogy a kisebbség, valamint a többség egy részének közös erőfeszítései ellenére a visszarendeződés veszélye fennáll. Ha ma nem lennénk résen, akkor a megszerzett jogokat is megnyirbálnák, csorbítanák” – magyarázta az EP-képviselőknek Kelemen Hunor, aki ugyanakkor kitért Romániának arra a törvénybe foglalt vállalására is, amely szerint az állam visszaadja a tulajdonosoknak azokat a javaikat, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el tőlük. Elmondta: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására első ízben 1999-ben fogadtak el kormányrendeletet, amelynek mellékletében előbb harminc, később pedig újabb hatvan ingatlan természetben történő visszaadását vállalta a román állam. Ennek részeként kapta vissza az Erdélyi Református Egyházkerület a Székely Mikó kollégiumot, amelytől 1948-ban fosztották meg egyetlen tollvonással. Kelemen Hunor a visszaszolgáltatási bizottság hatásköréről azt is elmondta, hogy a később megvádolt és egyenként három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt három tagja – Markó Attila, Marosán Tamás és Sivliu Clim – nem hozott döntést, csupán alkalmazott, gyakorlatba ültetett egy kormányrendeletet.  Arról is tájékoztatta az Intergroup tagjait, hogy 2014-ig – amikor a vádemelés miatt a munka szinte egészében leállt – a visszaszolgáltatásokkal foglalkozó bizottság 1100 ingatlant szolgáltatott vissza a kisebbségi közösségek egyházainak, ez a szám pedig az összes elkobozott ingatlan 60 százalékát jelenti. Az RMDSZ elnöke nehezményezte a visszaszolgáltatási folyamat leállását, és azt, hogy a tulajdonjog kétségbevonásával a jogállamiság alapvető értékei is veszélybe kerülnek.

 

Az ülésen az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja úgy döntött, hogy tagjai a Mikó-ügy érdekében levélben fordulnak Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első alelnökéhez. A megkeresés célja az, hogy az Európai Bizottság reagáljon a romániai jogsértésre: a református egyház tulajdonának újraállamosítására, a romániai magyar közösséget ért jogfosztásra.  Ugyanakkor a jelenlévő EP-képviselők – Sógor Csaba EP-képviselő javaslatára –egyetértettek annak szükségességében, hogy az Európai Néppárthoz hasonlóan a többi európai politikai pártcsalád képviselőcsoportja is szervezzen közmeghallgatást az európai őshonos kisebbségek védelméről, ezzel is növeljék annak esélyét, hogy a jövőben a kérdéskör az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére kerüljön.

 

Kelemen Hunor szövetségi elnök az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergoup) ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergoup) ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergoup) ülésén
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.