Minél több székely kaput Székelyföldön!

2016.08.29. | Csík terület
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Minél több székely kaput Székelyföldön!

Cserefából készült, faragott és festett díszekkel ékesített, galambos, zsindellyel födött székely kaput adtak át augusztus 28-án, vasárnap Csíkmadarason a 688. szám alatt, Juhász Ferenc portáján. A Hargita Megyéért Egyesület Hargita Megye Tanácsával közösen a 2015-2016-os évben több székely kaput újított és újít fel a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, a felavatott kapu is ezen projekt részeként újult meg. A rendezvényen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Lukács Bence konzul képviselte Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát.

A székely kapuk Hargita megye, Székelyföld épített örökségének szimbolikus jelentőségű, jellegzetes építményei, sajátos díszítéssel, szín-, forma- és motívumvilággal, feliratokkal rendelkeznek. A székely kapu építészeti és népművészeti érték, a hagyományos falukép védelem fő eleme, ezért védeni és óvni kell. A kaput a jelenlegi tulajdonos dédnagyapja, Juhász János Gábor építette 1896-ban, azóta évtizedeken át áll és képviseli a családot, hirdeti mentalitásukat, életformájukat – ismertette az esemény moderátora, Bíró Éva.

Ez a felújított kapu biztos lábakon áll, egyetlen provokáló személy vagy intézmény sem tudja megsemmisíteni, ugyanis mi Hargita Megye Tanácsánál elhatároztuk, hogy a tetteinket olyan biztos alapokra építjük, amelyeket nem lehet később elvitatni. A székely kapus mozgalom is ilyen egyrészt köszönhetően Kovács Piroska nyugalmazott tanárnőnek Máréfalváról, akinek birtokában van  az Európai Unió Kulturális Öröksége /Európa Nostra-díj, aki a székely kapuk múltját kutatva feltérképezte az udvarhelyi régió székely kapuit. A másik alap az a műemlékvédelmi stratégia, amelyet a megyei tanács elfogadott, tehát érvényes és visszavonhatatlan, hogy a megyénkben a székely kapuk kiemelt értéket képviselnek. A harmadik alap a román kormánnyal kötött szerződésünk. Van egy uniós támogatású pályázatunk a székely kapukra vonatkozóan, amelyet az aktuális fejlesztési miniszterrel aláírtunk, arról hogy az országnak a székely kapuk különös értéket jelentenek. A negyedik alapot pedig a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság támogatása jelenti. Négy olyan alap, amelyre támaszkodva bízom benne, hogy a székely kapuinkat nem lehet elvitatni” – hangzott el Borboly Csaba beszédében. Hozzátette: a madarasiak legyenek büszkék erre a kapura, mert itthon maradásra ösztönöz és cselekvésre késztet.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár gratulált mindenkinek, aki bekapcsolódik a programba. Hozzátette: mindenik felújított székely kapu bizonyítja, hogy itt székelyek élnek. A székely zászló, a kapu, a tájszólás mind hozzátartoznak a székelységhez, amikor ezeket megerősítik, bizonyítják, hogy büszkék az identitásukra és szeretnének kitartani mellette. Ebben az identitásért való küzdelemben felajánlotta segítségét a székelységnek az államtitkár.

Korodi Attila is köszöntötte a résztvevőket, kifejtette, ez a kapu egy kis történelmet jelent nemcsak Madarasnak, de egész Csíknak. „Ha mindent megteszünk szimbólumaink védelméért, akkor csak idő kérdése, hogy a nagy világ is elfogadja ezeket, feladatunk, hogy mindig hangot adjunk ennek, és ezek az ünnepi pillanatok erősítenek meg abban, hogy megéri. Kötelességünk nemcsak, hogy építsünk, fejlődjünk, de a régiből át kell emeljük mindazt, ami érték” – hangzott el Korodi Attila beszédében.

Bíró László polgármester elmondta, ünnep számukra ez a nap, mert sokkal többről van szó, mint egy székely kapu felújításáról, értékmegtartó tevékenységet végeznek mindazok, akik részt vesznek a projektben. Ördög Imre önkormányzati képviselő a felújított székely kaput a székely zászlóhoz hasonlította, amely „messze földön hirdeti, honnan jövünk, az identitásunk kulcsa, egy érték, amelyet meg kell becsülni”.

Antal Tibor faragász mester, aki elvégezte a felújítást  arra hívta fel a figyelmet, hogy a székely kapu érték, értéket hordoz és nem divat. Juhász Ferenc házigazda megígérte, hogy továbbra is gondját viseli a kapunak, „aztán pedig viselje gondját, akié lesz”.

A felavatási ceremónia részét képezte, hogy a faragász mester egy pálinkával meglocsolt csokor virágot kötött fel a kapu tetején lévő keresztre. Az ünnepség részeként Potápi Árpád János, Borboly Csaba, Bíró László és Juhász Ferenc aláírtak egy egyezményt, amelyben a tulajdonos kötelezi magát, hogy a kaput a csíkmadarasi székely közösség építészeti és népművészeti értékeként védi és óvja, a felújítást segítő felek pedig örömüket fejezik ki, hogy segíthettek a kapu felújításában, így a székely hagyományos falukép egyik fő elemét sikerült megmenteni és átörökíteni a következő generációknak.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.