Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben: a kisebbségi szervezeteknek úttörőknek kell lenniük

2017.05.19. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben: a kisebbségi szervezeteknek úttörőknek kell lenniük

Fotó: Mihály László

Josep-Maria Terricabras, katalán EP-képviselő, a Kisebbségi Intergroup társelnöke a nyelv fontosságáról beszélt a délutáni Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetés keretében tartott felszólalásában.

 A katalán EP-képviselő elmondta: „ha nyelvről beszélünk, akkor a nyelvi sokszínűség jut eszembe. Az emberek számára a nyelv az életük központi része. Attól vagyunk emberek, ha nyelvet használunk. Mindannyiunknak joga kell legyen arra, hogy a saját nyelvén fejezze ki magát. Elsősorban a saját anyanyelvén. A kisebbségi közösségeknek szüksége van arra, hogy megerősítsék önbecsülésüket. Ez alapvető fontosságú, ha mindig mások után megyünk anélkül, hogy hinnénk magunkban, akkor nem megyünk előre. Alapvetően minden nyelv egyforma és egyenjogú. A nyelvi jogok adják meg azt az érzést, amely azt jelenti, hogy egy nyelvi közösséghez tartozunk”. Josep-Maria Terricabras hozzátette: annak, aki úgy érzi, hogy kisebbségi sorba szorítják, követelnie kell az őt megillető jogokat, nem szabad azt várnia, hogy valaki kívülről ismerje el ezt.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke előadásában - utalva a panelbeszélgetés témájára, - Seth Godin marketingszakértő szavait kölcsönözve úgy fogalmazott, a kitartás és az állóképesség nem azt jelenti, hogy ugyanazokat a taktikákat és eszközöket használjuk újra és újra, hanem azt, hogy szeretnénk ugyanazt a célt elérni újra és újra.  „Az én meggyőződésem az, hogy egy kisebbségi közösségnek okosabbnak, erősebbnek, gyorsabbnak, éberebbnek, nyitottabbnak és sokkal toleránsabbnak kell lennie, mint a többségi társadalomnak, ugyanakkor mindig egy lépéssel előrébb kell járnunk ahhoz, hogy modern és innovatív közösség legyünk. Ez az egyedüli módja annak, hogy ne csak túléljünk, hanem sikeresek és eredményesek is tudjunk lenni.” Szerinte innovációt jelent a jobb együttműködés, az hogy nem csupán az intézményesítésbe és tartalomgyártásba, de a tudásba, képzésbe fektetjük erőforrásainkat. „Kisebbségi szervezetként védelmező és őrző szerepünk van, de most talán minden eddiginél inkább úttörőknek is kell lennünk. A MSPI- kezdeményezés ennek az úttörő munkának az eredménye”− hangsúlyozta.

David Statnik németországi szorb, a Domowina elnöke, a szorb nyelv és a digitális szolgáltatások témájú előadásában a digitális innovációk egyre erősödő jelentőségéről, a kissebségi nyelv digitális világban való jelenlétének fontosságáról beszélt. Kifejtette: „az internet olyan, mint egy hullám: vagy megtanulunk rajta lovagolni, vagy elmerülünk benne. Azt hiszem, ez a kissebségekre méginkább vonatkozik.” Mint mondta, a nyelv a kisebbségek számára az egyik legfontosabb tényező, és ahhoz, hogy ezt meg is tudják őrizni, a digitális világban is tudniuk kell érvényesíteni nyelvüket. „A digitális világ segíti a nyelvek elterjedését és fejlődését, de tennünk kell azért, hogy a kisebbségek nyelvei is helyet kapjanak ebben a rendszerben” – hangsúlyozta.

Pop Aliz, a Nemzetközi Ügyek Országos Demokratikus Intézetének romániai igazgatója a kisebbségi közösségi innovációról tartott előadásában a roma közösségek helyzetét mutatta be. Mint elmondta, intézetük már több politikai párttal, civil szervezettel, állami intézményekkel, kisebbségi csoportokkal dolgozott együtt a roma kérdés megoldása érdekében. Előadásában elmondta, Románia lakosságának megközelítőleg 6-7 százaléka roma nemzetiségű, a romániai kisebbségeket tekintve a harmadik legnagyobb kisebbség a roma közösség, ami 1 millió állampolgárt jelent. Ezeket a kisebbségi közösségeket sokkal jobban sújtja a szegénység. „Ha a roma családok társadalmi-gazdasági helyzetét nézzük, láthatjuk azt, hogy 71 százalékuk mélyszegénységben él, egyetlen megélhetési forrásuk az állami szociális támogatás. Ne halat adjunk nekik, hanem tanítsuk őket meg arra, hogyan kell halászni. Együtt kell dolgozzunk a helyi közösséggel azon, hogy fenntartható, jobb állapotot tudjunk biztosítani számukra”− hangsúlyozta.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője elmondta, az EP Kisebbségi Intergroupja a kezdetektől partnerként tekint a FUEN-re, amellyel közös céljuk láthatóvá tenni az európai őshonos kisebbségeket, hangot adni problémáiknak, illetve megakadályozni a kisebbségek atomizációját. Csáky Pál szerint a FUEN tagszervezeteinek feladata modernizálni az őshonos kisebbségi közösségeket, hogy fejlődhessenek, és ne fenyegesse őket az eltűnés veszélye.

A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus május 17-21. között zajlik Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kongresszus programja ITT érhető el. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.