Moldován József az Erdély 2020 stratégiáról: számítunk az erdélyi emberekre!

2012.01.30. | gazdaság , Erdély 2020
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Moldován József az Erdély 2020 stratégiáról: számítunk az erdélyi emberekre!

“Gazdasági alapelv, hogy tervezés nélkül, megtervezett irány és mellérendelt források nélkül nem lehet haladni. A legkisebb cégnek is szükségszerűen kell megterveznie saját célkitűzéseit és pénzügyi forrásait. Nagyobb léptékben is ugyanez a helyzet, és az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által nemrégiben ismertetett Erdély 2020 stratégia nem egyéb, mint szükségszerűség: az RMDSZ-nek, mint bármely más politikai alakulatnak, feltétlenül gondolkodnia kell ilyen, gazdaság-stratégiai kérdésekről is” – hangsúlyozta Moldován József távközlési államtitkár, a Gazdasági Tanács tagja.

Moldován szerint a testület a tervezés során nagy hangsúlyt fektet az európai alapokra. “Az európai alapok lehívásával próbáljuk a gazdasági válság hatásait enyhíteni, és annak ellenére, hogy Románia mindeddig nem kezelte a kellő hatékonysággal ezeket az alapokat, mégis jelentős tőkeáramlás történt az ország költségvetésébe. Ezért továbbra is úgy kell terveznünk, hogy ezeket a lehetőségeket tekintetbe vegyük” – tette hozzá az államtitkár.

Moldován József szerint a Gazdasági Tanács bejáratott európai módszertan szerint végzi ezt a tervező munkát. “Kormányzati tényezőként az RMDSZ hozzáfér ezekkel az alapokkal kapcsolatos információkhoz, hiszen napi mint nap ezek lehívásával, kezelésével foglalkozunk. Már most szinte százszázalékosan meg tudjuk ítélni, hogy mekkora lesz az az összeg, amelyet az ország európai alapokból le tud hívni a következő, 2020-ig terjedő időszakban. Ugyanakkor ésszerű, hogy saját fejlesztési területeinket annak megfelelően alakítsuk, ahogyan az Európai Unió is felosztotta és fejleszti ezeket a területeket. Nem gondolkodhatunk olyan irányokban, olyan ágazatokban, amelyeket az EU nem kezel prioritásként 2014. és 2020. között, hiszen azokra uniós pénzforrások sem állnának rendelkezésre” – hangsúlyozta az államtitkár.

Moldován József úgy véli, az Erdély 2020 stratégia kivitelezésében az RMDSZ számíthat a nem magyar erdélyiekre is. „Természetesen nem foglalkozunk kizárólag az erdélyi magyarokkal, ez egyébként lehetetlen is lenne. Egész Erdéllyel foglalkozunk, hiszen velünk együtt itt élnek más nemzetiségű emberek is, akiknek ugyanaz az érdekük, mint nekünk: fellendíteni a térséget. Ha ez a stratégia valós alapokon áll – márpedig ott áll –, akkor más nemzetiségű emberek is támogatni fognak törekvésünkben” – tette hozzá a Gazdasági Tanács tagja.

Szakterületével, az infokommunikációs társadalom (IKT) területével kapcsolatosan a távközlési államtitkár kifejtette: „A tavalyi kongresszuson elfogadott RMDSZ-program kormányzati program, amelyen belül az infokommunikációs társadalom területét én dolgoztam ki, és amely ugyanazokat a tételeket tartalmazza, amelyek az Erdély 2020 stratégiának is részei. A Gazdasági Tanács által kidolgozott stratégián belül már sokkal konkrétabban fogalmazzuk meg mindazt a célkitűzést, amelyek az IKT-hez kapcsolódnak: vannak olyan középtávú célok is, amelyeknek alapjait még a jelenlegi kormányzati ciklusban kell lefektetni.

Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-szel rivalizáló erdélyi magyar politikai alakulatok egyes vezetői szerint a Szövetség nem lenne illetékes jövőre vonatkozó gazdasági tervekről beszélni, Moldován József úgy vélekedett: „Mi eddig is teljes felelősséggel tettük meg mindazokat a lépéseket, amelyek a gazdasági helyzet javítását célozták. Konkrét példákat tudunk felhozni arra, hogy sikerrel képviseltük az egész ország érdekein belül az erdélyi régiók érdekeit. 2011-ben például a gazdaság, egészségügy, oktatás, közigazgatás, művelődés és egyéb területek informatizálásában tettünk nagy lépéseket.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások számára több mint hatvanmillió lej összegű finanszírozást sikerült lehívni. Az egészségügyi szolgáltatások informatizálása keretében két nagy projekt került finanszírozásra: az elektronikus kórlap felállítására, illetve az elektronikus recept kiállítására vonatkozó projektek, 171,7 millió lej értékben. Ezenkívül helyi szintű pályázatok keretében az összesen mintegy hatvanmillió lejből a kolozsvári sürgősségi gyermekkórház, a Kovászna megyei Fogolyán Kristóf sürgősségi kórház, a szebeni katonai sürgősségi kórház, a margittai kórház jut pénzalapokhoz. Ami az oktatást illeti, Hargita megyében az e-oktatás projekt keretén belül kétmillió eurós finanszírozással a diákok önképzését szolgáló elektronikus platform jön létre. A közigazgatás területén az összesen 142 millió lej költségvetésű e-kormányzás program Szatmár, Kovászna, Hargita, Maros megyéket is jelentős mértékben érinti. A művelődés területén a kulturális értékek digitalizálására fordított alapok nagy része ugyancsak Erdély felé irányul. Az adóhivatalok kapcsolt rendszerbe állítására, informatizálására konkrét példa, hogy tavaly augusztustól már egyes nyilatkozataikat a hazai kis- és középvállalkozók digitalizált formában tehetik le az adóhivataloknál, ami sokkal átláthatóbbá teszi a pénzügyi hivatalok működését, és a vállalkozók számára is egyszerűsíti az adóbevallási procedúrát, az ügyintézést.

Támogatást élveznek olyan programok is, mint például az anyakönyvi dokumentumok online kibocsátása. „A program kezdeményezőjeként kijelenthetem, hogy 2012-ben ez a folyamat beindul, és a rendszer működőképessé válik. Ennek eredménye lehet például az is, hogy olyan erdélyi magyarok is igényelhetik majd az anyakönyvi irataik beiktatását, akik – vagy akiknek a hozzátartozói – külföldön élnek, és az újszülötteket a bürokratikus akadályok miatt nem jegyeztethették be itthon” – fogalmazott Moldován József. Az államtitkár szerint még konkrétabb példa arra, hogy az RMDSZ az erdélyi településekre koncentrál az IKT területén is, hogy tavaly olyan térségekben sikerült felállítani telefonszolgáltatást és internetes elérhetőséget biztosító antennákat, amelyek eddig fehér foltok voltak. „Szatmár, Temes, Maros, Hargita megyében voltak ilyen zónák, és legutóbb Oroszhegy térségében kapcsoltunk össze olyan falvakat, amelyeknek 2011-ig semmilyen kommunikációs eszköztáruk nem volt. Ez mintegy félmillió lejes beruházást jelent, és akkor még nem beszéltünk a csíkszentmihályi, 346 ezer lejes, illetve a székelyvarsági, 210 ezer lejes antenna-beruházásról. Ilyen előzmények mentén gondolkodunk mi Erdély jövőjén, és senki nem kérdőjelezheti meg ennek jogosságát és hitelességét” – szögezte le az RMDSZ Gazdasági Tanácsának tagja.