Nemzeti kérdés az Európai Unióban

2014.07.09. | Ifjúság , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Nemzeti kérdés az Európai Unióban

Fotó: Bethlendi Tamás

„Még nem dőlt el, hogy az Európai Unió valóban egy olyan államalakulatot kínál majd, amelyben a nemzetiségek, a kultúrák, a nyelvek szabadon lélegezhetnek, vagy a nemzetállamok Európájává válik: ez utóbbi a romániai magyarság számára elfogadhatatlan. Az a feladatunk, hogy lebontsuk a nemzetállami szemléletet, ahhoz, hogy meggyőzzük igazunkról mind a román kormányt, mint az Európai Uniót” – mutatott rá Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke szerdán, július 9-én, a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett EU Táborban, Marosfőn.

Az RMDSZ volt elnöke előadásában úgy értékelte, máig él az a tévhit, ami szerint Európa történelmének alakulását alapvetően a gazdasági kérdések határozták meg, pedig több évszázadra visszamenőleg is bizonyítható, hogy az etnikai kérdések, a legtöbbször megoldatlan „etnikai csomag” döntő módon hozzájárult olyan meghatározó események bekövetkeztéhez, mint a Habsburg Birodalom bukása vagy az első világháború kitörése. A Habsburg birodalom bukásával rohamosan megkezdődött a nemzetállamok kiépülése, ahol nem lehetett nemzetállamokat létrehozni. Hasonló helyzeten ment keresztül egy másik nagy birodalmi konstrukció, a Szovjetunió, most pedig egy harmadik birodalom épül, az Európai Unió, - fogalmazott Markó Béla - amely reményeink szerint az előzőekkel ellentétben egy olyan államalakulatot kínál, amely szabadságot teremt a kultúrák, a nyelvek számára. Ma még kérdés, hogy az Európai Unióban megvan-e a kellő erő és szándék arra, hogy megfelelő módon rendezze az etnikai kérdést - mondta a Szövetség szenátora.

 

Míg az egyéni jogok tekintetében jól áll Európa, a közösségiek tekintetében még igencsak bizonytalan, ezt jól tükrözi a kialakult ukrajnai válsághoz való európai viszonyulás. Markó Béla sajnálatát fejezte ki: míg alig húsz évvel ezelőtt az amerikai politika kiemelt figyelmet szentelt a kisebbségi jogok betartatására, ma ez már alig mondható el.  Európának, ugyanakkor a Kárpát-medencei országoknak is tudniuk kell, hogy a jövő szempontjából ma is kulcskérdés az etnikai kérdés megoldása - összegzett Markó Béla.

 

Résztvevői kérdésre válaszolva közölte, nem híve a kormányból való kilépésnek, de nem is ragaszkodik a koalíció fenntartásához, ha a kormány nem lép ki az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett perből. „Titus Corlățean külügyminiszternek nem kellene úgy viselkednie, mintha a magyarok kordában tartása volna az egyetlen problémája, hiszen azt a helyes lépést követően, hogy Grúzia és Ukrajna mellett Moldova uniós társulási szerződését is ratifikálták, érdeke, hogy a szomszédos, többségében románok lakta ország egy érdekszférához tartozzon, a két ország között ne legyen határ, Brüsszel pedig érzékeny legyen a Moldovát érintő etnikai kérdésekkel szemben" – zárta gondolatait a politikus. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.