Összerdélyi gyűjtőkönyvtár létesül Sepsiszentgyörgyön (AUDIÓ)

2014.07.07. | Kultúra , Sepsiszentgyörgy , Kulturális Autonómia Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Összerdélyi gyűjtőkönyvtár létesül Sepsiszentgyörgyön (AUDIÓ)

A romániai magyar kiadványok egységes gyűjtésének elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön, hétvégén, az ország különböző régióiból érkező könyvtáros szakemberek. Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa és a Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére sorra kerülő egyeztetés központi témáját a romániai magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása képezte.

A tanácskozást Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki kijelentette: „a megerősödött Székelyföld kész összerdélyi hatáskörű feladatokat vállalni. Ennek jegyében hoztuk létre az 1945. utáni képzőművészeti alkotások összegyűjtését célzó Erdélyi Művészeti Központot, és ennek alapján karoltuk fel a gyűjtőkönyvtárat is.”


Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: a tervezett program célja az 1990. január elseje után Romániában megjelent magyar nyelvű kiadványok teljes körű gyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele. „A könyvtárunk évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít az említett kiadványok beszerzésére, de kétségtelen, hogy a kilencvenes évek elején a könyvtári dokumentumokat, a megtapasztalt robbanásszerű bővülés következtében a teljesség igényével senki sem gyűjtötte. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segítségével elkészítettük, majd közzétettük az ismert könyvek hiányjegyzékét, melyhez bárki hozzáférhet és tudomásában lévő kiadványokkal bővítheti.

 

Székely István, a KAT elnöke felvázolta a gyűjtőkönyvtár létrehozásának több évre visszamenő kísérleteit, melyekből nyilvánvalóvá vált, hogy civil struktúrán keresztül nem valósítható meg az összerdélyi célokat kitűző kezdeményezés. „Két szempontot kell a gyűjtőkönyvtár alapításakor figyelembe vennünk: hol tudunk a programunk mellé stabil magyar többségű döntési kompetenciát rendelni, és melyik az a struktúra, ahol biztosítható a közpénzek irányából történő finanszírozás. Egyértelmű, hogy ezek a feltételek jelenleg Székelyföldön adottak, elképzeléseink szerint az összerdélyi gyűjtőkönyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtár részlegeként működne ” – hangsúlyozta a KAT elnöke, majd hozzátette: ez a törekvés csak abban az esetben valósítható meg, ha régiótól függetlenül, a könyvtárszakma minden egyes képviselője magáénak érzi, és cselekvően támogatja.

 

Juhász András, az OSZK Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály munkatársa a ’90 után megjelent kiadványokat felölelő gyűjtőkönyvtár tervét messzemenően támogatja. „Egy tekintélyes mennyiségű Magyarországon megjelent, de erdélyi témát feldolgozó kiadványt gyűjtöttem be, melyet nemzetközi csere nyomán felajánlok a gyűjtőkönyvtárnak” – hangsúlyozta a magyarországi szakember, majd hozzátette: „kiemelt figyelmet kell a nagyobb közönségnek szóló könyvek és folyóiratok digitalizálására fordítani.”

 

Tavaszi Hajnal, a Gheorghe Sincai Bihar Megyei Könyvtár aligazgatója összegezve elmondta: „Az ötlethez adott egy politikai akarat, valamint egy helyi tanácsi határozat, amely a program mellé pénzforrásokat is rendel. Ugyanakkor a könyvtáros törvény a leendő gyűjtemény létrehozását nem akadályozza, hiszen a Kovászna megyei könyvtár belső ügye, hogy a gyűjteményét milyen irányba gyarapítja, tehát technikai akadályok nincsenek. A legfontosabb egy jól meghatározott tevékenységi terv kidolgozása, melynek első mozzanata a megyei könyvtárak adatbázisai által a hiánylista kiegészítése kell legyen.

 

Hanganyag:
Székely István nyilatkozta


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.