Párbeszéd a konfliktusok megelőzése és a kisebbségek védelme érdekében – a Kós Károly Akadémia Brüsszelben szervezett nemzetközi konferenciát

2016.04.20. | Kisebbségvédelem , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Párbeszéd a konfliktusok megelőzése és a kisebbségek védelme érdekében – a Kós Károly Akadémia Brüsszelben szervezett nemzetközi konferenciát

A nemzeti kisebbségek jogairól, többség és kisebbség együttműködéséről szervezett kerekasztal-beszélgetést április 20-án, szerdán Brüsszelben a Kós Károly Akadémia, a Wilfried Martens Központ a net@work elnevezésű rendezvénysorozaton. A konferencián Doris Pack volt európai parlamenti képviselő, a kelet-európai és nyugat-balkáni ügyek korábbi jelentéstevője, Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja és Liesa Scholzen, a németajkú közösség belgiumi parlamenti képviselője beszélgetett a kérdéskörről. A házigazda a szervező Kós Károly Akadémia részéről Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára volt.

Vincze Loránt bevezetőjében elmondta: „az EU és a nemzetállamok látszólag büszkén hirdetik a kulturális sokszínűséget, de főként Európa keleti felében gyakorlatilag eszközök nélkül hagyják a nemzeti kisebbségeket és a kisebbségi nyelvek védelmét.” Véleménye szerint önazonosságuk és közösségük fenntartásához az őshonos nemzeti kisebbségeknek márpedig támogatásra van szükségük, amelyet az államoknak kell biztosítaniuk, de az európai kulturális és nyelvi hagyaték védelme az európai intézmények számára sem lehet közömbös.

Bevezető előadásában Doris Pack utalt az elmúlt húsz év kelet és délkelet európai történéseire. „Új kisebbségek jelentek meg, mert új államok jelentek meg, ezek pedig új, megoldandó kihívásokat jelentettek a térségben“ – fogalmazott. A volt EP-képviselő szerint az európai kisebbségvédelemre a kettős mérce jellemző, ugyanis a koppenhágai kritériumokat az új tagállamokra kötelezővé tették, míg a régieken már nem kérték számon azt, a csatlakozás után pedig már a friss tagokon sem. A szakpolitikus megállapította, hogy az őshonos kisebbségi kérdést Európa még meg sem oldotta, és máris égeti a menekültkérdés. „Szükség van közös szabályokra ahhoz, hogy Európa hatékonyan megoldja ezeket a gondokat. Ezen múlik a jövőnk” – hangsúlyozta.

Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja a romániai helyzetre utalva a népes nemzetközi hallgatóságot arra emlékeztette, hogy az 1989-es rendszerváltás után sok minden jó irányba haladt Romániában: Úgy fogalmazott: „a felekezeti iskolák újraindultak, a magyar közösség újraszervezhette önmagát. Esélyünk volt a román demokratikus fejlődést befolyásolni, a nemzeti kisebbségek kulturális, oktatási hálózatát kiépíteni.” Korodi szerint ez a folyamat 2007-ig lendületesen haladt, majd megtört, mert a NATO- és EU-csatlakozást követően a román politikai elit megoldottnak tekintette a kisebbségi kérdést. Az RMDSZ képviselője beszélt arról, hogy megromlott a magyar közösség biztonságérzete, felmérések szerint a román-magyar etnikumközi viszony hangulata a 90-es évek szintjét mutatja.

A vita harmadik résztvevője, Liesa Scholzen, a belgiumi németajkú közösség parlamenti képviselője rövid történeti áttekintést nyújtott a jó együttműködési modellnek tartott belgiumi helyzetről. A németajkú közösségnek a föderális állam alkotmányos szinten biztosítja a teljes körű autonómiát, maguk dönthetnek saját ügyeikről, a pénzforrások elosztásáról. Scholzen szerint 3 különböző kultúra él együtt Belgiumban, és a föderalizmus tartja egyben az országot. A felmérések azt mutatják, hogy egyúttal a polgárok saját nemzeti közösségükhöz és az országhoz a föderalizmusnak köszönhetően kötődnek.

A brüsszeli net@work elnevezésű rendezvénysorozat főszervezője a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központ (CES), a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és a Hans Seidel Alapítvány (HSS). A három részes konferencia tömbönként 3-3 párhuzamosan zajló kerekasztal-beszélgetésein a menekültválságról, demográfiai és közbiztonsági kihívásokról, helyi és regionális kormányzásról, uniós reformokról is szó esett.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.