RMDSZ: ahhoz, hogy be lehessen fejezni a földek visszaszolgáltatását, a tényálláshoz kell igazítani a jogszabályokat

2016.09.07. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


RMDSZ: ahhoz, hogy be lehessen fejezni a földek visszaszolgáltatását, a tényálláshoz kell igazítani a jogszabályokat

Nem kerülhet vissza az államhoz, sem az önkormányzathoz az a földterület, amelyet egy gazda már több évtizede használ, de még nem kapott rá birtoklevelet. Az elbirtoklás intézményének újragondolásával meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a birtoklevél nélkül használt területeknek tulajdonosaivá váljon az igénylő személy – hangsúlyozta szeptember 7-én Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője annak a konzultációs sorozatnak a szerdai ülésén vett részt, amelyetVersenyképes Románia címmel kezdeményezett Románia Elnöki Hivatala és a kormány a Román Akadémiával közösen.

Látjuk, hogy az elmúlt huszonhat évben Románia egy helyben topog a visszaszolgáltatás, telekkönyvezés terén. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt úgy kell átalakítani az elbirtoklás intézményét, hogy ez összekötő híd legyen a jelenlegi tényállás, az effektíven használt terület és a jogi háttér, azaz a gazdasági regiszterrel bizonyítható terület között” – hívta fel a figyelmet Tánczos Barna, aki ezt tartja a legégetőbb problémának a témában. Szerinte: a visszaszolgáltatott területek esetében egy három-öt év óvási idő betartásával – amely idő alatt a használati jog tulajdonjoggá való alakítását kifogásoló személy adminisztratív vagy bírósági úton benyújthatja óvását – lehetőséget kell teremteni arra, hogy rendezni lehessen a vitás helyzeteket, hiszen nagyon sok esetben egy gazda nagyobb területet birtokol, mint amekkorát elődei bevallottak a mezőgazdasági regiszterben. Rámutatott: ha kimondottam a visszaszolgáltatási törvény előírásait vesszük figyelembe, az elődök által be nem vallott területek mind állami vagy önkormányzati tulajdonban kellene hogy maradjanak. „Ne az államhoz, az önkormányzatokhoz kerüljön vissza az a plusz terület, amelyet egy gazda már több évtizede használ, legyen ez legelő vagy hegyi kaszáló. Az elbirtoklással, a jogi hátteret megteremtve, meg kell adni a lehetőséget, hogy az emberek elődeik földjeinek jogos tulajdonosaivá váljanak” – nyomatékosította. Ez érvényes lehetne például a nem közjegyző előtt hitelesített adásvételi szerződésekkel eladott területekre is – tette hozzá.

A kormány 2016. december 31-ét szabta meg a visszaszolgáltatás befejezési határidejeként. Tánczos úgy véli, hogy törölni kell ezt a határidőt, hiszen tarthatatlan, és lehetetlen feladat a visszaszolgáltatást ez év végéig befejezni. „Tudjuk azt, hogy amennyiben a visszaszolgáltatást egy településen nem tudják befejezni a megszabott határidőig, a területek visszakerülnének állami tulajdonba, akár erdőről, legelőről, kaszálókról vagy szántóföldekről beszélünk. Ezért javasoljuk ennek a határidőnek az eltörlését ” – érvelt.

Végezetül emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának döntése értelmében 2020 után telekkönyv nélkül nem fizethető mezőgazdasági támogatás. Ennek kapcsán arra kérte a mezőgazdasági minisztert, hogy már most kezdje el a határidő újratárgyalását.

A Versenyképes Románia című konzultációs sorozaton olyan témák kapnak kiemelt szerepet, amelyekkel az elkövetkező húsz évben az ország növelheti versenyképességét a törvényhozás, illetve a kormány intézkedései révén. Szerdán többek között a kataszteri nyilvántartás szerepelt napirenden.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.