RMDSZ: az egyenlő bánásmód jegyében kell egyensúlyt teremteni a pénzügyi kötelezettségek behajtását illetően az állam és az állampolgárok között

2017.11.28. | Jogi ügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


RMDSZ: az egyenlő bánásmód jegyében kell egyensúlyt teremteni a pénzügyi kötelezettségek behajtását illetően az állam és az állampolgárok között

„Az egyenlő bánásmód elve alapján nem lenne szabad indokolatlanul különbséget tenni magán- és jogi személyek, illetve állami intézmények között a kötelezettségeik behajtását illetően. Mégis a hatályos törvényi előírások szerint kedvezőbb helyzetben vannak a közintézmények a velük szembeni adósságok behajtásakor, mint azok a magán- és jogi személyek, akiknek valamely állami intézmény tartozik. Amennyiben az államnak minden jogi eszköz a rendelkezésére áll arra, hogy behajtsa a magán- és jogi személyek kötelezettségeit, akkor ez utóbbiak számára is ugyanilyen feltételeket kell teremteni, olyan átlátható mechanizmusokra van szükség, amelyek garantálják számukra az állam kötelezettségeinek behajtását. Az RMDSZ jogszabály-kezdeményezést dolgozott ki a méltánytalan helyzet rendezésére, amelyet hétfőn, november 27-én első házként fogadott el a szenátus plénuma” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a hétfői felsőházi szavazást követően.

Az RMDSZ törvényhozója szerint egy jogállamban elvárható, hogy az állam is tiszteletben tartsa azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek betartását a magán- és jogi személyektől elvárja. Cseke Attila szerint a Szövetség törvénymódosító javaslata konkrét, számon kérhető és megvalósítható előírásokat tartalmaz, amelyek bizonyosságot nyújtanak arra, hogy a lakosoknak és cégeknek nem kell éveket várniuk arra, hogy a közintézmények rendezzék feléjük végleges bírósági döntés által megítélt tartozásukat.

A törvénymódosító javaslatot a szenátus plénumában Márton Árpád képviselő, a jogszabály kezdeményezője tartotta fenn. Kifejtette: a bíróságok jogerős ítéletekben különböző követelések, kártérítések, perköltségek stb. kifizetésére ítélik az állami intézményeket. „Ezeket a kötelezettségeket a végrehajtási jogcím kiállításától számított fél éven belül rendezniük kellene a magán- és jogi személyek felé. Csakhogy a közpénzügyi előírások szerint a közintézmények a jóváhagyott költségvetések függvényében törleszthetik adósságukat, és a működési költségeiket, illetve a fizetéseket nem veszélyeztetheti ezen adósságok rendezése. Amennyiben nem rendelkeznek a szükséges összegekkel, hitelezőiknek akár éveket is várniuk kell arra, megkapják a közintézményektől a jogerős bírósági döntés értelmében őket megillető összegeket. Annak érdekében, hogy kiszámíthatóbb legyen a közintézmények kötelezettségeinek törlesztése, az RMDSZ kéri annak előírását, hogy a közintézmények költségvetésének tartalmaznia kelljen a célra fordítandó összegeket. Amennyiben az állami intézmények a pénzügyminisztériumhoz intézett kérésük ellenére nem kapnak pénzt az éves állami költségvetésből, sem a költségvetés-kiegészítések során kötelezettségeik kifizetésére, hitelezőik bíróságon kérhetik az őket megillető összegek végrehajtását a pénzügyminisztériumon” – magyarázta Márton Árpád.

Az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, az állami intézményekre vonatkozó közpénzügyi előírásokkal ellentétben, a magán- és jogi személyekre érvényes köztörvényi előírások egyértelműen szabályozzák a fizetési kötelezettségeket. „Szigorú szankciókat, büntetőkamatot, bírságot írnak elő arra az esetre, ha nem törlesztik tartozásukat az állam felé. A fizetési kötelezettség megtagadása esetén pedig kényszervégrehajtást lehet ellenük alkalmazni. Fordított esetben azonban, ha az állam nem fizeti ki időben kötelezettségeit a magán- és jogi személyeknek, semmilyen következménnyel nem jár. Ezen változtatni kell, hogy az állam ne csak elvárja a kötelezettségek tisztességes törlesztését az állampolgároktól, hanem a maga során kiszámíthatóan fizesse adósságait a magán- és jogi személyek felé” – összegezte Márton Árpád.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.