RMDSZ: fontos erdélyi beruházások valósulnak meg a jövő évi költségvetésből, de továbbra is kétségeink vannak az önkormányzatok megfelelő finanszírozását illetően

2017.12.22. | gazdaság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


RMDSZ: fontos erdélyi beruházások valósulnak meg a jövő évi költségvetésből, de továbbra is kétségeink vannak az önkormányzatok megfelelő finanszírozását illetően

„Az RMDSZ javaslatára több erdélyi beruházás is folytatódhat, illetve kezdődhet el a 2018-as állami költségvetés alapjaiból. A Szövetség munkájának eredménye, hogy elkülönítenek pénzeket az erdélyi repterek korszerűsítésére, biztosítják a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges forrásokat, illetve az is, hogy a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub állami költségvetési támogatásban részesül. Kezdeményezésünkre a zilahi megyei sürgősségi kórház is jelentős fejlesztéseket eszközölhet. Ennek ellenére kétségeink vannak afelől, hogy a költségvetés végrehajtása során, miként oldják meg az önkormányzatok finanszírozását, amelynek számítási képlete jelentősen változik jövőre, és amely elsősorban a kisebb önkormányzatoknak kedvez. Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény számos tekintetben kedvező az erdélyi magyarok számára, és hogy a parlamenti munka során több javaslatunkat is sikerült elfogadtatni, az RMDSZ parlamenti csoportja által meghozott döntés értelmében megszavaztuk a 2018-as állami költségvetést” – nyilatkozta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja, azt követően, hogy december 22-én a parlament megszavazta a jövő évi állami költségvetést.

Prioritás számunkra az erdélyi repterek fejlesztése

„A repülőterek vonzáskörzetükben jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, ezért az RMDSZ számára minden költségvetési vita alkalmával prioritás, hogy ezek modernizációjára pénzforrások kiutalását kérje. 2018 már a második olyan év lesz, amikor az RMDSZ javaslatára különítenek el összegeket az állami költségvetésből a nagyváradi és a marosvásárhelyi repülőterek számára. Idén is kezdeményezésünkre több millió lejes állami költségvetési finanszírozásban részesültek az erdélyi repterek: jövőre a marosvásárhelyi légikikötő 40 millió lejt, a nagyváradi reptér több mint 10 millió lejt kap fejlesztési munkálataira. Emellett 2018-ban a szatmárnémeti repülőtér számára is 10 millió lejes finanszírozást biztosít a költségvetési törvény, szintén az RMDSZ javaslatainak eredményeként” – összegezte Tánczos Barna, az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa.

A magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges összeg is szerepel a költségvetésben

Decemberben a tanügyi törvény módosításával az RMDSZ-nek sikerült tisztáznia a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét, és a héten, második lépésként, a költségvetési törvény munkálatai során a finanszírozását is megoldotta – mutatott rá Tánczos Barna. „Javaslatunkra mintegy 2 millió lejt különítenek el a jövő évi büdzséből a Nagyváradon létesítendő továbbképző központra, amelynek beindítását régóta várják az erdélyi magyar pedagógusok. Ez a központ lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok szakmai előmenetelüket segítik” – hangsúlyozta a szenátor. Az RMDSZ javaslatára jelentősen növekedik a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub elkezdett beruházásainak befejezésére szánt költségvetési támogatást. A kormány által előterjesztett 400 ezer lejes keret 3 millió lejre nő.

 Költségvetési támogatást kap a zilahi kórház

„A zilahi megyei sürgősségi kórház járóbeteg rendelőjének és műtőtermeinek kibővítésére és modernizálására közel 14 millió lejt kért az RMDSZ. Ez a projekt eredetileg nem szerepelt a költségvetés tervezetében, a Szövetség kezdeményezésére fogja a kormány finanszírozni jövőre a kórház beruházását” – mondta el Erdei-Dolóczki István, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja.

Rögzítjük a nyugdíjpont értékét

Az RMDSZ javaslatára rögzíti a költségvetési törvény azt is, hogy a jövő év első félévében 1000 lej marad a nyugdíjpont értéke. „Azért van szükség ennek feltüntetésére a jogszabályban, hogy  egyértelműsítse és garantálja ezt a minimál értéket július elsejéig, amely időponttól egy sürgősségi kormányrendelet értelmében ez növekedni fog 10 százalékkal” – mutatott rá Erdei-Dolóczki István.

Csökkentettük a költségvetési törvénynek a pénztartalékkal rendelkező önkormányzatokat érintő negatív következményeit

A jövő évi költségvetésben az önkormányzatok finanszírozásának képlete változik a legnagyobb mértékben. Mint ismert, januártól 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, amely az önkormányzatok egyik legnagyobb bevételi forrása. Az intézkedés hatására jelentős összegektől esnek el, amit valamilyen formában kompenzálni kell. „Az RMDSZ azt javasolta, a jövedelemadóból befolyó összegek a jelenlegi 71,5 százalék helyett ezután 100 százalékban maradjanak helyben. Kezdeményezésünket a pénzügyi szakbizottság megszavazta, ám ezt követően, a plénumi vita során a liberális párt gyulafehérvári képviselője RMDSZ-ellenes és a javaslat elleni felszólalása elbizonytalanított több liberális honatyát a jelenlévők közül, és sokan a szavazáskor nem is tartózkodtak a teremben. A kormánypárti törvényhozók kitartottak saját elképzelésük mellett, így sajnos javaslatunkat visszautasította a parlament” – mondta az RMDSZ képviselője.

 „A kormány által kidolgozott finanszírozási képlet elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok, és minimum 5 millió lejnek a municípiumok esetében. Ez a megoldás elsősorban a kisebb községeknek kedvez, hiszen nem kevés az olyan önkormányzat, amely saját jövedelemből nem tudja biztosítani a működéséhez szükséges pénzt. Előrelépés, hogy ezután biztos finanszírozásuk lesz. Az RMDSZ-nek a nagyobb városok, municípiumok költségvetésével kapcsolatban vannak fenntartásai, és módosító javaslataink többségében a finanszírozásuk növelését kértük. A személyi jövedelemadó csökkenése miatt kevesebb pénzhez jutnak, holott ezeken a településeken nagyon fontos lenne a fejlesztési költségek biztosítása, mert jelentős potenciállal rendelkeznek e téren”- hangsúlyozta Erdei-Dolóczki István. Mint mondta, ezen kiesés egyensúlyozása érdekében dolgozták ki azt a korrekciós rendszert a költségvetésben, amely biztosítani hivatott, hogy 2018-ban egyetlen önkormányzatnak sem lehet kisebb költségvetése, mint 2017-ben. Ha az első félévi mutatók azt jelzik, hogy az éves költségvetése kisebb lesz az ideinél, akkor ezt a kormány köteles korrigálni az első félév végén. Ez alól várhatóan azok az önkormányzatok lesznek kivételek, amelyek 2016-ból és 2017-ből rendelkeznek pénztartalékokkal.

„A költségvetés tervezete az áfából visszaosztandó összegek megállapításánál az önkormányzatok 2016-os és 2017-es tartalékait is alapul veszi. Azok az önkormányzatok, amelyek 2017 végén tartalékolt pénzzel rendelkeznek, kisebb összeget kapnak a visszaosztás során, mint amennyi a számítási képlet alapján amúgy járna nekik. A megtakarításuk felével egyenlő összeget vonnának le a visszaosztandó bevételből. Az RMDSZ azt javasolta,hogy a levonás kiszámításánál ne vegyék alapul az uniós projektek kivitelezésére, illetve célirányosan támogatott projektek befejezésére tartalékolt összegeket. Ezek átlagosan az önkormányzatok megtakarításainak 80 százalékát teszik ki, így csak a fennmaradó 20 százalék felével megegyező levonásban részesülnek az áfa visszaosztása során. Ezt kompromisszumos megoldásként elfogadta a plénum, ennek ellenére továbbra sem lehetünk teljesen elégedettek ezzel az új rendszerrel, hiszen, ha kezdeményezésünkre kisebb mértékben is, még így is a jól teljesítő önkormányzatokat bünteti” – fogalmazott a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja.

Tartható az 5,5 százalékos gazdasági növekedés jövőre

„A 2018-as költségvetés 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az idei több mint 7 százalékos növekedést látva, meggyőződésem, hogy ez egy tartható és reális tervezés, egy egészséges és nem túlfűtött gazdaságnak a növekedése. A 3 százalékos költségvetési hiánycél megfelel az ország uniós vállalásainak, ám valószínűleg az év második felében különböző költségcsökkentésekkel fogja tudni tartani ezt a kormány. A társadalombiztosítási kasszában látszani fog a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok új befizetési rendszerének hatása, hiszen a bruttó fizetésbe beépítették a teljes társadalombiztosítási járulékot és ezáltal gyakorlatilag arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy bruttó fizetésemelést alkalmazzanak, ha alkalmazottaik nettó bérét tartani akarják. A társadalombiztosítási büdzsé esetében 20 milliárd lejes plusz bevételre számíthat a kormány, egyértelműen a személyi jövedelemadó kárára” – összegezte Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi költségvetési bizottságának tagja. Hozzátette, ami jelentős bevételi forrást jelenthet a költségvetésnek, az az uniós alapok lehívása, mert ha több pénz áramlik a gazdaságba ilyen formában, az a költségvetésben is megjelenik. A kormány jövőre 30 százalékos növekedésre számít e téren 2017-hez képest.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.