RMDSZ: Romániának be kell tartania az Európai Emberjogi Bíróság által megfogalmazottakat – emberséges körülményeket kell biztosítani a fogvatartottaknak a börtönökben

2017.03.08. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


RMDSZ: Romániának be kell tartania az Európai Emberjogi Bíróság által megfogalmazottakat – emberséges körülményeket kell biztosítani a fogvatartottaknak a börtönökben

„A romániai börtönök nem felelnek meg a hazai és európai rendelkezések előírásainak, ezért az országot számos esetben bírálta az Európai Emberjogi Bíróság (EEB), a problémára a Nép Ügyvédje is számtalanszor felhívta a figyelmet, és legutóbb az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése említette a rossz romániai börtönviszonyokat. Románia minden évben külön pénzforrást kell elkülönítsen az állami költségvetésből annak érdekében, hogy kárpótolja azon elítélteket, akik az EEB-hez fordultak. A szenátus kedden tárgyalta a jogi szakbizottságban a kormány által előterjesztett jogszabálytervezetet, amelyhez az RMDSZ parlamenti csoportja módosító indítványokat  fogalmazott meg, amelyekben azt szorgalmazzuk, Románia tartsa be az Európai Emberjogi Bíróság  által megfogalmazottakat és amennyiben nem tudja biztosítani az emberséges körülményeket a börtönben, akkor az állam kompenzálja valamilyen formában az elítélteket. Jelenleg az EEB is kompenzáló megoldásokat javasol, annak érdekében, hogy az elítéltek alapjogai ne csorbuljanak”  ̶  mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, március 7-én, azt követően, hogy a Parlament felsőháza elkezdte a szakbizottsági munkálatokat a kormány tervezete kapcsán.

Az RMDSZ számos módosító javaslatot nyújtott be a szakbizottsági munkálatok alatt, azonban ezekből csak egyet fogadott el a testület: „egyetlen javaslatunkat fogadtál el, amelyben azt kértük, hogy emeljék meg minimum 4 négyzetméterre a cellában kijelölt mozgásteret, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott norma fogvatartottanként minimum 4 négyzetméter” –fogalmazott Császár Károly, az RMDSZ szenátora, a Szenátus jogi bizottságának tagja az ülést követően.

Császár Károly szenátor elmondta, az RMDSZ módosító javaslatai sok esetben kiegészíteni hivatottak a kormány által előterjesztett változatot, amelyek emberségesebb feltételeket biztosítottak volna, azonban elutasították ezeket: „a kormány csökkentené azoknak az elítélteknek a szabadságvesztési idejét, akik embertelen körülmények között töltik börtönbüntetésüket. Javaslata szerint minden hónapért, amely alatt a fogvatartási feltételek nem felelnek meg a nemzetközi emberjogi normáknak, három napot vonna le a letöltendő börtönbüntetésből. Az RMDSZ azt kérte, hogy 3 nap helyett 9 nap kedvezményben részesüljenek az érintett fogvatartottak. A Szövetség szerint a kormány által javasolt 3 nap túl kevés ahhoz mérten, hogy milyen embertelen körülmények között töltik büntetésüket az elítéltek. Minél kevesebben élnek a jogszabálytervezetben előírt 3 napos kedvezménnyel, annál nagyobbak lesznek az Emberjogi Bíróság által Romániára kirótt pénzbírságok. Egy esetleges Romániát elmarasztaló uniós bírósági döntés megelőzése érdekében indokoltnak tartjuk a nem megfelelő körülmények között letöltött börtönbüntetés esetén az említett kedvezmény növelését. Egy, rossz körülmények között eltöltött év 36 nap kedvezményt jelentene a börtönbüntetésből a jelenlegi tervezetben. Ilyen körülmények között sokkal előnyösebb az elítéltek számára beperelni az államot a hazai és nemzetközi bíróságokon, és anyagi kárpótlást kérni. Emiatt nagyon kevesen választanák a börtönbüntetés csökkentését, és a kezdeményezés nem érné el célját. A szenátus jogi bizottsága sajnos elutasította az RMDSZ módosító indítványát, így a kormány által javasolt 3 nap kedvezmény marad a jogszabálytervezet szövegében” – mondta Császár Károly szenátor.

Császár Károly szenátor kitért arra is, hogy az RMDSZ javaslatában kérte a házi őrizet intézményének bevezetését büntetésletöltési formaként: „javaslatunk szerint azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt 1 évnél kevesebb börtönbüntetést kapnak, szabadságvesztésük idejét házi őrizetben tölthessék. Házi őrizetben tölthetnék szabadságvesztésük utolsó évét azok az elítéltek is, akikre 1 évnél nagyobb börtönbüntetést szabtak ki, amennyiben NEM erőszakos bűncselekményt követtek el” – mutatott rá Császár, hozzátéve, hogy a házi őrizet intézménye, mint büntetésletöltési forma több EU-s tagállamban is használatos, például Olaszországban, Portugáliában, Csehországban és Nagy-Britanniában. Tekintettel a börtönök túlzsúfoltságára, az embertelen fogvatartási körülményekre, illetve arra, hogy ezáltal csökkenne az állami költségvetésből a fogvatartottakra fordítandó összeg, az RMDSZ szerint hasznos lenne a házi őrizet intézményének bevezetése. A mellette szóló érvek ellenére a szenátus jogi bizottsága elutasította az RMDSZ házi őrizet bevezetésére vonatkozó javaslatát.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.