Romániában nincs politikai akarat az anyanyelv használatára a közegészségügyben

2014.02.17. | Szenátus , Anyanyelvhasználat
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Romániában nincs politikai akarat az anyanyelv használatára a közegészségügyben

Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők ma, február 17-én sajtótájékoztató keretén belül ismertették Bukarestben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szellemében és előírásainak megfelelően kidolgozott RMDSZ törvénytervezetet, amely a közegészségügyi rendszerben biztosítaná az anyanyelv-használatot. A jogszabálytervezet előírja, hogy azokban a közigazgatási egységekben működő közegészségügyi intézmények, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbség nyelvét beszélő személyzetet alkalmazzanak.

 „Célunk felhívni a közvélemény figyelmét a Szenátus által elutasított jogszabály-kezdeményezésünkre. Mint az ismeretes, ebben a kérdésben a Képviselőház a döntőház. A jogszabálytervezetet a következőkben a Parlament alsóházának egészségügyi bizottsága tárgyalja, ezért jelezni szeretnénk azt, hogy a közegészségügyben az anyanyelven történő kapcsolatártást nem szabad román–magyar konfliktusos kérdésnek tekinteni. Mindez a páciens és orvos közötti kapcsolat normalitásáról kell szóljon, valamint hatékony betegellátásról” – fogalmazott Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője. 

 

Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő ezt követően összegezte a tavaly decemberben benyújtott törvénytervezetet: „tervezetünkben kérjük, hogy azokban a közegészségügyi intézményekben, amelyek olyan közigazgatási egységekben működnek, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot az illető kisebbség nyelvét beszélő személyzetet alkalmazzanak”.

 

A Kormány és a Szenátus elutasító álláspontja a képviselők szerint azt igazolja, hogy nincs politikai akarat ebben a kérdésben: teljesíteni Románia nemzetközi téren tett vállalásait. Kerekes Károly és Markó Attila úgy vélik, a tervezet elutasítása visszalépést jelentene, a rendszerváltást megelőző szabályozásokhoz képest.

 

A képviselők ismertették az anyanyelvi jogok ezen formájának gyakorlását a többi Európai Uniós tagállamban is, ahol ennek a kérdésnek a megoldása már nem egy probléma, törvénnyel vagy anélkül komoly erőfeszítéseket tesznek, annak érdekében, hogy a pácienseket az anyanyelvükön kezelhessék.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.