Romániai egyházi ingatlanok: 90 napon belül választ vár a washingtoni Kongresszus a román kormány és a State Department által tett lépésekről

2015.06.15. | Kisebbségvédelem , Külkapcsolatok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Romániai egyházi ingatlanok: 90 napon belül választ vár a washingtoni Kongresszus a román kormány és a State Department által tett lépésekről

Precedens értékű döntést hozott az amerikai Kongresszus költségvetési bizottsága a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében.  2015. június 11-én, csütörtökön – az RMDSZ-küldöttség washingtoni látogatása után egy héttel – elfogadta azt a módosító indítványt, amely beiktatja a külügyminisztériumi költségvetési törvényébe a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét.

Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke – Marcy Kaptur és Andy Harris – által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett.  A módosító indítványt egyhangúlag elfogadta a kongresszus költségvetési bizottsága.

 

Marcy Kaptur, a kongresszus magyar frakcióközi csoportjának társelnöke a bizottság ülésén személyesen mutatta be a javaslatot. „Andy Harris képviselővel, a magyar frakcióközi csoport társelnökével közösen fogalmaztuk meg aggodalmunkat azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket”.

 

Andy Harris republikánus képviselő kollégája mondottait a HHRF megkeresésére azzal egészítette ki, hogy „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”.

 

A kongresszusi bizottság döntését megelőzően a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására június 2-5. között Washingtonba látogatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett delegációja. A küldöttség amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.

 

„Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, hanem ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Ezért úgy gondoljuk, hogy az USA-nak továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában. Belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen. Az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a washingtoni tájékoztató látogatáson. 

 

A HHRF négy évtizedes munkája során a Kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet a State Department közvetlen érdekei közé. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő kezdeményezését felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését” – értékelte a pozitív fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.  Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent: a külügyminisztérium 90 napon elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania  az  erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól.  „A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke.

 

Mint ismeretes,10 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia „kulcsfontosságúnak” nevezte a restitúció kérdését és jelezte, hogy a külügyminisztérium „figyelemmel követi a fejleményeket”.

 

*

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) 39 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekei nemzetközi érvényesítésén.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.