Seres Dénes: Gondoskodnunk kell gyermekeink megfelelő oktatásáról

2015.01.31. | Szilágy , Oktatásügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Seres Dénes: Gondoskodnunk kell gyermekeink megfelelő oktatásáról

A beiskolázási tervekről, a tanügyet érintő költségcsökkentő intézkedésekről és az újabb összevont osztályok problémájáról tanácskozott Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára, Borsos Károly László, az államtitkári kabinet tanácsosa, Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke és Kovács Irénke, Szilágy megye főtanfelügyelő-helyettese. A január 30-i találkozón jelen voltak a megye RMDSZ-es polgármesterei és alpolgármesterei, valamint a magyar iskolák igazgatói is, akik együttes erővel próbáltak megoldásokat keresni a 2015-’16-os beiskolázási tervben szereplő összevont oktatás helyzetére.

Seres Dénes felszólalásában az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elsődleges céljára világított rá: „számunkra a minőségi oktatás a legfontosabb, és ki kell állnunk azért, ami törvényesen bennünket megillet. Gondoskodnunk kell arról, hogy gyermekeink megfelelő oktatásban részesüljenek, eleget téve a mai elvárásoknak. Ragaszkodunk a kisebbséget érintő törvényes feltételekhez, és abból adódóan, hogy az oktatás kötelező és ingyenes, az államnak meg kell teremtenie az ehhez szükséges költségkeretet”.

 

„Szilágy megyében a nagyobb gond inkább az általános iskolákban van, ott jellemzőbb az összevont oktatás” – tette hozzá a parlamenti képviselő.

 

Kovács Irénke, Szilágy megye főtanfelügyelő helyettese a szeptembertől életbe lépő helyzetet ismertette a jelenlévőkkel: „nagyon nehéz időszakot élünk, január 5-én kezdtük meg a beiskolázási terv elkészítését, és nap mint nap vita tárgyát képezik a költségcsökkentő intézkedések. A főtanfelügyelő nő a napokban számunkra kedvező beiskolázási tervet terjesztett a minisztérium elé (ami szerint jövőre is megmaradnak az eddig működő osztályok), és ekkor derült ki, hogy országos szinten Szilágy megye áll a legrosszabb helyen a költségvetési keret túllépésénél, ugyanakkor nálunk a legkevesebb az oktatókra, a kisegítő és takarító személyzetre jutó diákok száma”.


Kovács Irénke kifejtette, az Oktatási Minisztérium a fennálló problémákra hivatkozva nem fogadta el a beiskolázási tervet, és megszorításukra módosítani kellett ezen.  Annak függvényében, hogy mennyire haladják meg az iskolák a költségvetési keretet, a szerint történtek meg a vágások, amelyek adott osztályok megszűnését és összevonását vonják maga után. Nem csak magyar tagozat esetében történtek megszorító intézkedések, hanem minden iskolában, függetlenül attól, hogy milyen nyelven történik az oktatás.

 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy Seres Dénes képviselő úr és Végh Sándor szenátor úr szívügye a minőségi oktatás, és a megszüntetett magyar osztályok problémájával állandó jelleggel foglalkoznak. Fájópont számunkra, hogy osztályokat töröltek el, és normákat vágtak le. Abban bízunk, hogy az RMDSZ és Seres képviselő úr segítségével sikerül megoldanunk a legfájóbb problémákat” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő-helyettes.

 

Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára a kisebbségi oktatás helyzetét ismertette: „187.000 gyerek vesz részt kisebbségi anyanyelvi oktatásban. Tizenhat nyelven tanulnak a fiatalok, és ebből majdnem 160.000 főt a magyar oktatásban résztvevő diákok jelentenek. Ez a szám növekszik, ha hozzáadjuk, hányan tanulnak magyar nyelv és irodalmat, de más nyelvű oktatási formát választottak. A számok alátámasztják, hogy ha kisebbségi oktatásról beszélünk, akkor elsősorban a saját érekeinkről van szó. Ez a hálózat az óvodai neveléssel kezdődik, és a felsőoktatási intézményekkel záródik. Mindent, amit kisebbségi oktatás terén elértünk, az egyrészt az RMDSZ parlamenti csoportjának köszönhető, másrészt azoknak, akik valamilyen formában az oktatásban dolgoznak”.


Az RMDSZ politikusa kiemelte: „az oktatás közügy kell legyen, ugyanúgy kell érdekelje a sarki fűszerest, a jogászt és az orvost is. Prioritásként kell kezelni a helyzetet, mert aki az anyanyelvi oktatás köréből kimarad, az elkezd idővel távolodni a közösségétől is. Már a gyerek születésétől kezdve fontos nyomon követni, hogy melyik óvodába, és idővel iskolába fog járni. Mindenki helyzetét felmérni sok munkát igényel, amelyet önmagában sem az iskolák, sem az érdekvédelmi szervezet nem tud megtenni, ehhez összetartó és közös munka szükséges”.

 

Az államtitkár zárásként kiemelte, a mai törvények szerint az oktatási intézmények fenntartásában két fél vesz részt: a tanfelügyelőség és az iskolák vezetői mellett a helyi tanácsok és polgármesteri hivatalok is felelősek azok működtetéséért. Ettől fogva elengedhetetlen a jó kapcsolat az iskolai vezetés és a helyi tanács között. A tanügyi törvény kötelez arra, hogy az iskolák vezetőségi tanácsában a pedagógusok és szülők mellett ott legyenek a helyi tanácsosok, illetve a polgármesteri hivatal képviselői is. Így válik minden döntés közösségi döntéssé. Ahhoz hogy jól működjenek az iskolák, szükség van a helyi érdekvédelemre, a helyi közösség képviselőire és az iskola tanári karának, szülői bizottságának véleményére.

 

Szilágy megyében a magyar lakosság arányához képest jók a beiskolázási számok – fejtette ki az államtitkár, majd hozzátette: „VIII. osztály után a Szilágy megyei diákok közel 67%-a elméleti líceumot választ, ami a véleményem szerint jó arány”.


Borsos Károly László felvezetőként a Szilágy megyei tapasztalatairól számolt be a jelenlévőknek: „amikor Szilágy megyébe jövök kettős hatás ér. Először is jó azt látni, hogy itt mindenki szívvel lélekkel az oktatás minőségének megőrzésén, sőt továbbfejlesztésén dolgozik. Másodszor az ittlétem mindig megerősít abban, hogy ha valaki oktatónak született, hiába próbál más irányba menekülni, úgyis visszatér az oktatáshoz”.


A tanácsos ismertette a magyar nyelvű tankönyvek problémáját is. Elmondta, a módszertan mellékletében megjelent egy olyan technikai hozzáadás, miszerint a nem román nyelven írt tankönyveket le kell fordítani román nyelvre, és így kell benyújtani elismertetési procedúrára. Előfordul, hogy az elbíráló bizottság tagjai közé olyan szakemberek kerülnek, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincs más nyelvű oktatásról. Így, a román nyelvű fordítások alapján és a magyar oktatás specifikuma ismeretének hiányában módszertani és szerkezeti szempontból kifogásolhatónak találják a tankönyveket.

 

A továbbiakban Borsos az iskolák gyakori gondjairól, és azok megoldásáról számolt be. A tanácskozás zárásaként a helyi oktatási intézmények képviselői ismertették helyzetüket és problémáikat, majd közösen próbáltak megoldásokat keresni ezekre. Király András államtitkár, Borsos Károly László tanácsos, Seres Dénes parlamenti képviselő és Kovács Irénke főtanfelügyelő-helyettes ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Szilágy megyei kisebbségi anyanyelvi oktatás minősége változatlan maradjon.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.