Sikeres Székelyföld konferenciát rendeztek Csíkszeredában

2012.12.07. | Székelyföld , Parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Sikeres Székelyföld konferenciát rendeztek Csíkszeredában

Nagyüzemi gazdaság vagy kisgazdaság? Családi önfenntartás vagy jövedelemtermelés? Hogyan lehet megfékezni a külföldi földfelvásárlást Székelyföldön? Ezekre és hasonló kérdésekre keresték a választ a december 7-én Csíkszeredában megrendezett Sikeres Székelyföld fórumsorozat Földtulajdon: érték és/vagy teher címmel szervezett konferenciáján. A fórumsorozat szervezője Hargita és Kovászna megye tanácsa, valamint a Székelyföld Intézet.

Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja vitaindítójában pozitívumként említette, hogy a kisgazdaságok esélyt kapnak az Európai Unió 2020-at célzó fejlesztéspolitikájában, amit ki kell használni. „Fel kell készülnünk erre Székelyföldön, ne várjunk felső utasításra – a magunk eszközeivel megpróbálhatunk elébe menni a folyamatoknak – hívta fel a figyelmet a dékán hozzátéve: – Fontos, hogy a székelyföldi megyei tanácsok továbbra is aktív szerepet vállaljanak a fejlesztési folyamatok menedzselésében.”

Az eseményt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke moderálta, aki felvezetőjében azokról az eddigi lépésekről, illetve további tervekről beszélt, amelyeket az általa vezetett intézményben a földtulajdon felmérése és megvédése érdekében tesznek. „A megye három térségében közösségi fejlesztési társulásokat hozunk létre, amelyek gördülékenyebbé tehetik a földfelméréseket, és megszervezhetik a garázdálkodók elleni védelmet, jogászokat alkalmazunk, akik ezekkel az ügyekkel foglalkoznak, továbbá a Csíki Magánjavak és a határviták kérdésével is hangsúlyosabban kívánunk foglalkozni – sorolta. – Ezenkívül elindult egy honlap, amely folyamatosan frissülő hírekkel tájékoztatja a lakosságot a föld-visszaigénylések és határviták terén történt előrelépésekről, átfogó anyagot készítünk a földvisszaigénylések menetéről, levélben kértük a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, indítson pert az országos kataszteri hivatal ellen a közigazgatási határok ügyében, és ehhez a perhez csatlakozna majd Hargita Megye Tanácsa is. A földtulajdoni viszonyok rendezésében fontos egy egységes adatbázis létrehozása, ennek érdekében együttműködünk a polgármesteri hivatalokkal.”

A Hargita megyei tanácselnök azt is elmondta, hogy elkészült a megye gazdaságfejlesztési stratégiája, amely négy pillérre épül: a kiváló minőségű élelmiszer-előállításra, a vendéglátásra, az újrahasznosítható energiára, valamint a fafeldolgozásra. Emellett az agrárszakemberek itthon tartása érdekében Hargita Megye Tanácsa úgynevezett agrárösztöndíjat szándékozik alapítani, amelyet azzal a feltétellel ítélnek oda, ha az illető egyetemi hallgatók vállalják, hogy tanulmányaik elvégzése után öt évig itthon vállalnak munkát.

„Székelyföld azé, aki a földjét megműveli” – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A háromszéki politikus szerint a termőföldek kérdése mellett ugyanolyan fontos az erdőterületek és a vadászati jog ügye, ezért javasolta, hogy ezekről is rendezzenek külön konferenciát. A vadászati jog állami monopóliumból átkerült a tulajdonosokhoz, és ezt ki kell használni, hangsúlyozta Tamás Sándor. „A székelyföldi föld- és erdőalap kérdése nagy kihívás. A parlamentben korábban, a földtörvény vitáján azt javasoltuk, hogy legyen elővásárlási joga a társtulajdonosnak, illetve a szomszédnak. Ezt nem akarták elfogadni, és ma látszik, hogy miért nem: száz- és százezer hektárnyi földterület került külföldi tulajdonba. Regionális összefogás szükséges ennek megállításához, mert, főleg Székelyföld peremvidékein, elkezdődött a föld- és erdőtulajdonok külföldi felvásárlása” – figyelmeztetett Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A kis- és nagygazdaságok kapcsán a háromszéki elöljáró dél-tiroli tapasztalatát mesélte el, ahol nagyon jól működnek a közepes gazdaságok, és minden lehetőséget kihasználnak, például az egyik szövetkezeti tulajdonban lévő tejfeldolgozó gyárat belépődíj ellenében bárki meglátogathatja, így évente 60 ezren tekintik meg az üzemet belülről.

A konferencián jelen volt Tánczos Barna, az RMDSZ csíki szenátorjelöltje, volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár, valamint Korodi Attila képviselő, az RMDSZ alcsíki képviselőjelöltje is. Tánczos Barna szerint az eladás/megvásárlás problémáját rendezni kell oly módon, hogy tisztességes árat adjanak a földért, és ne idegen vásárolja meg. „A tisztességes árat aszerint számolják a befektetők, hogy a terület mekkora nettó nyereséget hozhat új gazdájának, és meggyőződésem, hogy az az egyhektárnyi szántóterület, kaszáló vagy legelő, amely évi minimum 300 euró nyereséget képes hozni, megér minimum 1500 eurót. A felvásárlás esetében pedig szükség van a székelyföldi földalap létrehozására, amelyben a vonatkozó törvény módosításakor helyet kapnának a helyi és megyei önkormányzatok is, és a felvásárláshoz a tőkét a közbirtokosságok közösen teremtenék elő. Ez a földalap a Csíki Magánjavakéhoz hasonló tevékenységet kellene hogy folytasson: felvásárolná a kisebb parcellákat, hogy azok ne kerüljenek idegen kézbe” – magyarázta a szenátorjelölt. Hozzátette: a földnek akkor van értéke, ha az nyereséget hoz a tulajdonosának, ennek érdekében úgy kell alakítani a területalapú támogatási rendszert, hogy pótolja azt a jövedelemkiesést, amely hátrányos helyzetű övezet miatt keletkezik, például hegyvidék esetében – ezért növelni kell a támogatásokat a székelyföldi területekre. „Úgy kell gazdálkodnunk földjeinkkel, hogy ne romboljuk a székely tájat, és az agrárkörnyezeti támogatásokat meg kell tartani az EU 2014-es költségvetési időszakában is, hogy a tulajdonosoknak a föld jelentős jövedelmet biztosítson” – mondta Tánczos Barna.

Korodi Attila képviselő kijelentette: nem hisz abban, hogy Székelyföldet csak a kis, családalapú mezőgazdaság fogja fenntartani, hanem a kicsi és a nagy együttműködését látja működőképesnek a versenyképesség érdekében. „Jó támogatáspolitikával segíteni kell a fiatal gazdákat” – mondta a képviselő, aki szerint Székelyföld gazdaságának ereje a mezőgazdaságban és az arra épülő élelmiszeriparban rejlik.

A témában érdekelt székelyföldi közintézmények vezetői, szakértői hozzászólásaiban megoszlottak a vélemények arról, hogy össze kell-e vonni a földterületeket, vagy a kisgazdaságokat kell inkább támogatni. Ez a vidék jellegétől is függ, és a támogatási rendszerben különbséget kell tenni a tájmegőrző és a profitorientált termelés között, mondta Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója szerint aki mással akarja dolgoztatni a földjét, az elveszti. „Létre kell hozni egy székelyföldi földalapot biztosítótársaságok, bankok, közbirtokosságok bevonásával, mert ezzel a külföldi felvásárlásokat is meg lehetne fékezni” – fejtette ki az igazgató.

Biró A. Zoltán zárógondolataiban a termékinnováció fontosságára hívta fel a figyelmet, Mint mondta, nemcsak pityókát lehet termeszteni Székelyföldön, hanem mellette rózsát is, vagy gyógynövényeket. „A föld témáját össze kell kapcsolni többféle ágazattal: a turizmussal, gasztronómiával, térségi marketinggel, munkaerőpiaccal, szociális problémával, tájvédelemmel. A földtulajdon helyi kézben tartása nemcsak politikai, hanem társadalomfejlődési kérdés, a vidéki térségek közösségei fennmaradásának záloga, és az EU fejlesztési politikája ezt támogatja” – összegzett a dékán.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.