Sógor Csaba: az EU sikertörténete lehetne a Nyugat-Balkán integrációja

2017.03.16. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Sógor Csaba: az EU sikertörténete lehetne a Nyugat-Balkán integrációja

Az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban keveset beszélünk a további bővítésről, pedig a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából elsőrendű fontosságú ez a kérdés – érvelt Sógor Csaba a strasbourgi plénumban.

Az Európai Tanács 2017. március 9-10-i ülésének következtetéseiről szóló szerdai parlamenti vitában az RMDSZ-es képviselő elmondta, pusztán azért, mert egyesek szerint most nem időszerű az Unió bővítéséről beszélni, nem tehetünk úgy, mintha elfelejtettük volna az ezeknek az országoknak tett ígéreteinket. „Fenn kell tartanunk a bővítés reális lehetőségét, másképp elveszítjük a hitelességünket ezekben a társadalmakban. Sikertörténetekre van szüksége Európának és a Nyugat-Balkán integrációja lehet egy ilyen sikertörténet” – fogalmazott.

Sógor Csaba szerint fontos ugyanakkor az is, hogy a különböző etnikumok közötti feszültségek csökkentésére is megoldást kínáljon az Európai Unió, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nemzeti kisebbségek jogainak megsértését a tagállamokban sem hagyják szó nélkül. Az erdélyi képviselő elmondta, Európa több országában – EU-tagállamokban és tagjelöltekben – a polgárok mindennapjait befolyásoló fontos kérdéskört jelent a különböző nemzetiségek együttélése. „Az EU nem tehet úgy, mintha mindez csupán helyi érdekű probléma lenne, amelyet minden tagállam úgy old meg, ahogy akar” – hangsúlyozta.

Az RMDSZ EP-képviselője az ugyancsak szerdai, Montenegróról szóló 2016. évi jelentés vitájában is ezt a kérdéskört emelte ki: „rendkívül hibás megközelítés, hogy a jelentés nem vesz tudomást Montenegró többnemzetiségű jellegéről és ennek következményeiről, a különböző nemzeti és etnikai közösségek jogegyenlőségének szükségességéről”.

Sógor Csaba beszédében kitért arra, amikor a Nyugat-Balkán országairól beszélünk, nem téveszthetjük szem elől, hogy az államhatárok és a nemzetiségi, etnikai határok nem esnek egybe, mindegyik államban nagyszámú kisebbség él, ezért a kölcsönös megbékélés és a feszültségek csökkentése csak a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett lehetséges.  „Sok esetben úgy tűnik, hogy minél közelebb van egy ország az EU-hoz való csatlakozáshoz, annál kisebb súllyal esnek latba ezek a kérdések, a tagállamok esetében pedig már szóba hozni is udvariatlanságnak számít” – fogalmazott a képviselő, aki szerint mindez a valóság tagadása és a felelősség elhárítása csupán, amely komoly következményekkel járhat a jövőben.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.