Sógor Csaba: egyértelmű európai irányelvek rendelkezzenek a fás legelőkről – Szakpolitikai szeminárium a fás legelők helyzetéről az EP-ben

2015.11.19. | Európai Parlament , Környezetvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Sógor Csaba: egyértelmű európai irányelvek rendelkezzenek a fás legelőkről – Szakpolitikai szeminárium a fás legelők helyzetéről az EP-ben

A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgették a civil és szakmai szféra képviselői Brüsszelben. A szakértők szerint a fás legelőket mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Birdlife Europe és a European Forum on Nature Conservation and Pastoralism elnevezésű civil szerveződések november 17-én közösen tartottak szakmai szemináriumot az Európai Parlamentben a fás legelők helyzetéről, melynek Sógor Csaba erdélyi, Clara Aguilera spanyol és Catherine Bearder brit EP-képviselők voltak a házigazdái. A találkozó témájáról erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést.

 

Az eseményen elhangzott, hogy a fás legelők olyan élőhelytípust és területhasználati módot jelentenek, amelyek évszázadok óta léteznek pl. az erdélyi hagyományos paraszti kultúrában is. A fáknak fontos szerepe volt e helyi közösségek mezőgazdaságában, közvetlen módon (tápanyag forrásként a terméseikkel, leveleikkel vagy a faanyaggal) és közvetett módon is (árnyékot biztosítottak a legelő állatoknak, leveleikkel a talajt gazdagították).

Hartel Tibor kifejtette: a fás legelők tipikusan olyan tájelemek, amelyek a gyepen szétszórtan álló fákat, illetve bokrokat tartalmaznak. „Mivelhogy átmeneti struktúrák a nyílt fátlan legelő valamint a zárt erdő között és legeltetés zajlik rajtuk, ezért egyszerűen “legelőnek” nevezik őket, és ezzel a névvel kerültek be a törvényekbe is – hangsúlyozta

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a “legelő” hagyományos jelentésében a fás elemek is természetesen jelen voltak, a mai törvényi definíciók szerint azonban a “legelő” csak a gyep takarót jelenti. „A fák és cserjék szolgáltatásainak a lassú elhanyagolása oda vezetett Európa- szerte, hogy a fás elemek szinte teljes mértékben eltűntek a legelőkről és az “erdőbe kerültek”. Egy tipikus nyugat európai agrártáj tehát fátlan legelőket és szántóföldeket, valamint zárt erdőket (ahol a legeltetés tilos) tartalmaz – mutatott rá Hartel Tibor, aki szerint az első igen fontos problémát a fogalmak pontos használatának hiánya jelenti.  Úgy véli a „fás legelő” (angolul „wood-pasture”) fogalom pontos definiálása és használata az európai uniós politikákban, mint például a KAP-ban, fontos első lépést jelent a szociális-ökológiai értékeiknek az elismerésében, megértésében és fenntartásában.

A szakértő szerint a jelenlegi KAP ezeket a fákat gyakorlatilag ellehetetleníti, például azáltal, hogy a koronájukat nem tekinti jogosult elemeknek a területalapú támogatásokban. Mint mondta, ez az uniós szabály a 3/2015-ös Sürgősségi Kormányrendeletben került be a román jogrendbe és 2018-tól lép érvénybe. Az is jellemező, hogy a KAP teljes mértékben elhanyagolja az öreg fákat, így ezeket a kulcsfontosságú tájelemeket erdészeti engedéllyel kivágják.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az eseményen elmondta: a Pogány-havas Kistérségi Társulással közösen korábban is szerveztek Brüsszelben olyan szakpolitikai szemináriumot, amely szintén a hagyományos gazdálkodás védelmét hangsúlyozta. Mint mondta, arra próbálták korábban felhívni a figyelmet, hogy a hegyi kaszálók Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartoznak, amelyeket meg kell védeni. Ez alkalommal pedig azt kérik, hogy a fás legelők helyzetét az európai döntéshozók is tárgyalják újra, annak ellenére, hogy a tagállamoknak is van mozgástere ebben a kérdésben.

Az erdélyi emberek megtanulták a KAP előnyeit használni és az előírásoknak megfelelően cselekedni, viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy az európai döntéshozók is tiszteletben tartsák a helyi környezeti szempontokat. Egyértelmű európai irányelvekre van szükség a fás legelők formai meghatározásához, azért, hogy megvédjük az agrár-ökoszisztémák egyensúlyát és azért, hogy az európai támogatások figyelembe vegyék a több évszázados mezőgazdasági hagyományainkat – fogalmazott Sógor Csaba.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.