Sógor Csaba: hangsúlyosabban foglalkozzanak az uniós jelentések a nemzeti kisebbségekkel

2016.06.20. | Európai Parlament , Kisebbségvédelem , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Sógor Csaba: hangsúlyosabban foglalkozzanak az uniós jelentések a nemzeti kisebbségekkel

Fotó: Banga Előd-Ernő

Az Unió különböző jelentései nagyobb figyelmet fordítanak a nemrég érkezett bevándorló csoportokra, mint az őshonos kisebbségek jogi helyzetének tárgyalására. Ezt kifogásolta Sógor Csaba azon a meghallgatáson, amelyet az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) az alapvető emberi jogok védelmének 2015-ös helyzetéről tartott. A június 16-i meghallgatás keretében bemutatásra került az Unió Alapjogi Ügynökségének 2016-os jelentése és az Európai Bizottságnak az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló 2015-ös jelentése.

Sógor Csaba felháborodásának adott hangot az alapjogi ügynökség jelentése kapcsán, amely úgy fogalmaz, hogy a rendelkezésre álló adatok hiányosak és elégtelenek ahhoz, hogy valós képet nyújthassanak a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről. Az RMDSZ-es képviselő szerint körbe kell nézni a tagállamok háza táján az ilyen jelentések összeállításakor, mert a jogsértések tetten érhetők. Az, hogy csökkent az érdeklődés a nemzeti kisebbségek jogai iránt, nem a konkrét adatok hiányán múlik, hanem a politikai akarat hiányának következménye – véli az RMDSZ-es képviselő.

Sógor Csaba hangsúlyozta: a Bizottság 2015-ös évre szóló jelentése az első, amely egyáltalán foglalkozik a nemzeti, illetve más kisebbségekhez tartozó személyek társadalmi elfogadottságával. Az EP-képviselő észrevételei kitűnnek az EU Alapjogi Ügynökségének jelentéséből is, amely rámutat arra, hogy a felmérésben résztvevő európaiak kétharmada úgy véli: az etnikai és más alapon történő hátrányos megkülönböztetés Európa-szerte elterjedt jelenség.

Ennek fényében ismételten felhívta a résztvevők figyelmét, hogy szükség van egy, az alapvető jogokat hatékonyabban biztosító mechanizmus kidolgozására, hisz míg vannak olyan tagállamok, amelyek tagadják a kisebbségek létezését vagy amelyek nyíltan kisebbségellenes politikát folytatnak, illetve amelyek csupán „látszat-jogvédelmet” biztosítanak ezen sérülékeny csoportoknak, nem beszélhetünk hatékony jogvédelemről az Unióban. „A probléma egyik megoldása az lenne, ha az Unió végre eltérne a kettős mérce használatától és a koppenhágai kritériumokként ismert kitételeket a már csatlakozott államokkal szemben is érvényesítené” – nyomatékosított a képviselő.

A Parlament éves alapvető jogok helyzetéről szóló jelentését megalapozandó meghallgatás célja egyébként az EU-polgárok alapvető jogainak hatékonyabb védelméhez való aktív hozzájárulás volt. A Parlament legutóbb 2015. szeptember 8-i határozatában emelte ki az alapvető jogok védelmére szolgáló hatékony mechanizmusok fontosságát az EU-ban, intézményi és tagállami szinten egyaránt. A meglévő uniós, nemzetközi, illetve tagállami szabályozások mellett sem ritkák a hátrányos megkülönböztetésről, társadalmi kirekesztésről szóló esetek, továbbá a sérülékeny csoportok és közösségek ellen elkövetett visszaélések és jogsértések.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.