Stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között, és határozott kiállást a magyarellenes hangulatkeltés ellen – ezt kérték az RMDSZ székelyföldi vezetői Klaus Iohannis államfőtől

2017.07.18. | Székelyföld
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között, és határozott kiállást a magyarellenes hangulatkeltés ellen – ezt kérték az RMDSZ székelyföldi vezetői Klaus Iohannis államfőtől

Fotó: Kocsis-Boldizsár János

Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői a magyar közösség valós helyzetéről tájékoztatták Klaus Iohannis román államfőt, aki július 18-án Hargita és Kovászna megyébe látogatott. Határozott kiállást kértek tőle a magyarellenes hangulatkeltés ellen, valamint stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között.

A hivatalos egyeztetéseken résztvevő önkormányzati politikusok üdvözölték az államfő látogatását, még akkor is, mint mondták, ha erre megválasztása után két és fél évre került sor először.

Közös álláspontjuk szerint Románia nem mintaállam a kisebbségek helyzetének rendezésében, veszélyben vannak jogaink és javaink: nem tisztelik a magyar közösséget, az állam pedig nem tiszteli egyenjogú állampolgárokként a magyar embereket, korlátozzák anyanyelvünk és nemzeti szimbólumaink használatát. „Mi nem etnikai alapú autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni a szülőföldünkön. Ennek pedig egyetlen garanciája egy olyan típusú területi autonómia, mint amilyen az Európai Unión belül van, például Dél-Tirolban. Ugyanakkor javaink visszaszolgáltatását kérjük, azt amit jogtalanul vettek el tőlünk” – hangzott el az államfővel folytatott megbeszéléseken.

Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltak alapján egy új társadalmi szerződést kértek többség és kisebbség között, stratégiai partnerséget a román állam és a magyar közösség között. Nyomatékosan kérték Klaus Iohannist, hogy lássa el a mediátor szerepet, lépjen közbe ahányszor a szélsőségesek előveszik a magyar kártyát, ahányszor jogtalanul támadás éri közösségünket.

Az államfő Következetesség és átláthatóság című közvitán vett részt Csíkszeredában, ahol jó gyakorlatokat mutattak be Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi kezdeményezéseket ismertette röviden,  a gazdaszövetkezetek támogatását, a Székely termék mozgalmat, ugyanakkor kitért a fiatalok elvándorlására, megemlítve ezzel kapcsolatban a Csíki Magánjavak 20 ezer hektárnyi erdejének jogi helyzetét, amely vagyonból támogatni lehetne anyagilag a rászoruló diákokat, itthon maradásra ösztönözve őket. Több téren is az államfő támogatását kérte: a románoktatás, a Sapientia egyetem román állami finanszírozása és Csíksomlyó UNESCO-listára vétele kapcsán. Kijelentette: szeretnék, ha a román állam nem tekintene többé mostohagyerekként Hargita és Kovászna megyére.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után, nem sírni akarunk, hanem készek vagyunk egy új kezdetre, együtt akarunk megoldást találni, partnerek akarunk lenni abban, hogy Románia és Székelyföld fejlődjön. Mi nem etnikai alapú területi autonómiát akarunk, hanem békében és jólétben élni itthon, a szülőföldünkön”− hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közvitán, aki a román állam magyar közösséggel szemben tanúsított kettős mércéjét emelte ki, amely a törvényhozói, gazdasági, jogi, adminisztratív folyamatokat és az igazságszolgáltatást jellemzi.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy fogalmazott: mi nem gazdasági bevándorlók vagyunk, mi a saját szülőföldünkön akarunk élni, és az elmúlt száz évben semmi mást nem tettünk, mint itt maradtunk, miközben a határok mozogtak a fejünk felett. „A magyar közösségre veszélyforrásként tekintenek Romániában, sorozatos fenyegetések és megfélemlítések zajlanak a magyar vezetőkkel szemben. A magyar emberek számára nem biztosít egyenlő jogokat a román állam, az az állam, amelyről az utóbbi időben sokan hamisan hangoztatják, mintaszerűen rendezte a kisebbségek ügyét. Nem akarunk semmit elvenni a többségiektől, tiszteletet és partnerséget kérünk a román államtól” – hangsúlyozta.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az együttműködést emelte ki beszédében, mint mondta ez kulcsfontosságú, ha a régiók fejlesztése, Románia és a Székelyföld fejlődése a cél, majd a két és fél évvel megválasztása után első alkalommal Hargita és Kovászna megyébe látogató román államfőnek székely zászlót adott át.

A közvitán felszólalt továbbá Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Gyerő József, Kovászna polgármestere, Bokor Sándor, Parajd polgármestere.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.