Szathmári Pap Károly öröksége elsősorban Európáé - A fotóművészet úttörőjének 200. születésnapjára emlékeztek Kolozsváron

2012.01.12. | Kolozsvár , RMDSZ , Kultúra
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Szathmári Pap Károly öröksége elsősorban Európáé - A fotóművészet úttörőjének 200. születésnapjára emlékeztek Kolozsváron

Szathmári Pap Károly öröksége nemcsak a magyaroké vagy a románoké, hanem Európáé. Egy olyan ember munkásságát próbáljuk feleleveníteni, aki a legkiválóbb értékeket ötvözve, elsősorban európai – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter ma Kolozsváron, Szathmári Pap Károly születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett kerekesztal-beszélgetésen.

Ezen részt vett Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium tanácsosa, Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke, valamint Murádin Jenő, a Szathmári Papp Károly kismonográfia szerzője. Az esemény azt az egyéves rendezvénysorozatot indította el, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Romániai Fotóművészek Szövetsége szervezett a művész tiszteletére, és amelynek keretén belül számos kiállításra, megemlékező rendezvényre kerül sor Kolozsváron és Bukarestben egyaránt.

Kelemen Hunor kulturális miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke 2010-ben Szathmári Pap Károly születésnapját, január 11-ét, a Romániai Fotóművészek Szövetségének és a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium közös erőfeszítésének eredményeként, a romániai fotóművészet napjává nyilvánította.

Amikor 2010-ben arról döntöttünk, hogy január 11. a fotográfia napja, arra vállalkoztunk, hogy Szathmári Pap Károlyt visszahozzuk a XXI. századba, újra elhelyezzük az erdélyi magyar kulturális életben azt az örökséget, amelyet ismerünk is meg nem is. Ez akkor derül ki, amikor elő kell venni az archívumból a fényképeket, a régi munkákat, a festményeket, a litográfiákat, az akvarelleket, a portrékat: akkor vesszük tudomásul, hogy mi ezt a szellemi, tárgyi, kulturális örökséget még mindig nem ismerjük, ezt nem mértük fel” – mondta a kulturális miniszter. Emlékeztetett arra, hogy olyan személyiségről van szó, aki Kolozsváron született, és ott nevelkedett, majd bejárta a fél világot, ismerte az európai kultúrát, a Távol-Keletet, ismerte mindazt, ami akkor az európai művészetben új volt és előre mutatott. Ő lett az első olyan fényképész, aki haditudósítóként is számon tartanak, aki román uralkodók, királyok udvari fényképésze volt, aki nagyon rövid idő alatt magát művészként is elfogadottá vált az akkori bukaresti román szellemi-politikai elit körében.

Kelemen Hunor bejelentette: „Életben tartjuk sokunknak azt a régi álmát, hogy Romániában megszülessen, létrejöjjön a Fotográfia Múzeuma. Azt szeretnénk, hogy legyen egy olyan intézményes hely, ahol Szathmári Pap Károlytól kezdve a kortárs alkotókig, fotóművészekig összegyűjthetjük e szellemi, tárgyi, kulturális örökségnek a ránk maradó részét, azokat az értékeket, munkákat, amelyek még megőrizhetők, és mindezt egy múzeumon belül próbáljuk ezt elhelyezni.” A kulturális miniszter elmondta, több mint másfél éve keresik a megfelelő helyszínt, mihelyt ezt megtalálják, kormányhatározattal azonnal létrehozzák a hiánypótló intézményt.

Hegedüs Csilla a mai eseményen úgy fogalmazott: „Szathmári Pap Károly egy színes és világlátott egyéniség, a fotóművészet úttörője, azonban egyike Kolozsvár azon szülöttjeinek, akit nem ismerünk kellőképpen.

Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szathmári Pap Károlyt mindenkinek tisztelnie kell, hiszen olyan dolgokat fotózott, örökített meg, amilyeneket senki más. Hangsúlyozta azt is, hogy Szathmári képei a természetesség erejével hatnak: a megvilágítás tökéletes, semmilyen zavaró árnyékot nem lehet találni egyik képében sem. A lefényképezett személyek természetesen jelennek meg, ami különleges pedagógiai érzékről tesznek tanúbizonyságot – fogalmazott Tóth István.

Murádin Jenő Szathmári Pap Károly két olyan vállalkozására hívta fel a figyelmet, amely addig nem létezett. Az egyik az, hogy litográfiában megalkotta az első Erdélyi Arcképcsarnokot. „Az 1841-1843-as Erdélyi Országgyűlés arcképcsarnokával 70 embert örökített meg, kibontakoztatva az egész rendi társadalom képét” – mutatott rá Murádin. A másik megvalósítása az Erdély Képekben című album. „A XIX. század, a biedermeier kora portrékat igényelt elsősorban a festészettől, Szathmári albuma azonban nem portrékat tartalmazott. A könyvben megjelenő látképeket, az erdélyi tájakat ábrázoló színezett kőnyomatokat ő foglalta össze először, nincsenek ilyen korábbi ábrázolások” – mutatott rá Szathmári úttörő munkásságára.

Murádin Jenő hangsúlyozta: Szathmári Pap Károly pályája két kultúrkör vonzásában teljesedett ki, ez mind a román, mind a magyar közösség számára egyformán fontos. Mi több, munkássága a Duna-Kárpát medence más népei számára is jelentős. Ezt bizonyítja, hogy nemrég egy bolgár kutató azt a mappányi rajzot kereste, amelyet Szathmári Pap Károly Bulgáriában készített, hiszen, mint mondta, ilyen korai munkákat nemigen lehetett találni a török fennhatóság alól felszabadult Bulgáriában.

A fotóművészet úttörőjének 200. születésnapjára emlékeztek Kolozsváron A fotóművészet úttörőjének 200. születésnapjára emlékeztek Kolozsváron A fotóművészet úttörőjének 200. születésnapjára emlékeztek Kolozsváron
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.