Székely Istvánt választották a Kulturális Autonómia Tanács elnökévé

2013.11.09. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székely Istvánt választották a Kulturális Autonómia Tanács elnökévé

Fotó: Banga Előd - Ernő

,,A kulturális autonómiát egy három elemből álló csomagként képzeljük el, amelyben a parlament asztalán levő kulturális autonómia törvénytervezete mellett szerepelnek a közép- és hosszú távú szakpolitikai stratégiákat, valamint az azonnali lépések listáját az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén”‒ hangzott el Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesének felszólalásában. A főtitkárhelyettes a Kulturális Autonómia Tanács tevékenységét ismertetve elmondta: a KAT elsődleges szerepe, hogy egy kooperációs felület legyen, amely a 90-es évek struktúráját próbálja visszahozni. 

A KAT ideiglenes elnöke elmondta: ,,a mai ülés célja, hogy a civil társadalom és az egyházak széleskörű bevonásával beindítsuk azt a programalkotó folyamatot, amely 2014 nyaráig kidolgozza, és társadalmi vitára bocsájtja az egyes ágazatok részletes szakpolitikai programjait.” Székely István kifejtette: a jövőben nagyobb mértékben kell az önkormányzatokra támaszkodni.

 

Hegedüs Csilla kultúráért felelős főtitkárhelyettes egy erdélyi kulturális stratégia létrehozását sürgette, ezen belül pedig az együttgondolkodás szükségességét hangsúlyozta. ,,Stratégiára azért van szükség, mert a kultúrát hatások érik, befolyásolják, hol virágzik, vagy hanyatlik. A kultúrához értő közösség kell, amely nem csak fogyasztja, hanem meg is rendeli azt.”‒ hangsúlyozta Hegedüs Csilla, majd hozzátette: ,,Egy szervezet nem fog tavaszt hozni, ezért szükséges a stratégia, amelyet csak a közösségi akarat tud létrehozni.” A főtitkárhelyettes négy célt fogalmazott meg: a kultúrához való hozzáférés minden erdélyi magyar számára, a kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és hasznosítása, a kortárs alkotók számára megfelelő alkotási körülmények létrehozása, valamint a magyar közösség figyelmének felhívása a kultúrának, mint terméknek a fogyasztására. ,,Egy széleskörű konzultációt kell szervezni, hogy mindenki bele tudjon szólni abba, milyen kultúrát szeretne” ‒ hangsúlyozta Hegedüs Csilla.

 

Magyari Tivadar oktatásért felelős főtitkárhelyettes szerint az oktatás egy új szakaszba érkezett. ,,Lezárult egy jogalkotási folyamat az új oktatási törvénnyel. Nagyon pontos önismereti, tudományos alapra helyezett, információkat rendszerező munkára van szükség, hogy a mostani helyzetet tisztán lássuk, ugyanakkor rövid és hosszú távú stratégiákat kell alkotni, és ezeket regionálisan, megyei szinten kell megalkotni” – hangsúlyozta Magyari Tivadar. A főtitkárhelyettes kifejtette, hogy a stratégia kidolgozásának módszertanát a helyiekre akarják bízni, annyit kérve tőlük, hogy legyen benne olyan cselekvés, amelyet az RMDSZ országos szinten tud képviselni, amelyet Bukarest felé, a minisztériumok felé is továbbít majd.

 

Az ülés megválasztotta a KAT új elnökségét, e szerint az új vezetőség tagjai: Székely István elnök, alelnökök: Antal Attila, Bandi Katalin, Földes Adalbert; titkár: Szonda Szabolcs, Kereskényi Sándor.

 

A KAT végén a jelenlévők elfogadták a működési szabályzatot, valamint az Össztársadalmi együttműködéssel a kulturális autonómia programjáért határozatot:

 

Össztársadalmi együttműködéssel a kulturális autonómia programjáért

 

A Kulturális Autonómia Tanács megállapítja, hogy az RMDSZ XI., csíkszeredai kongresszusának döntései a társadalomszervezés és intézményépítés kereteként a közösségi autonómiákat határozta meg, elősegítve ezáltal a kulturális autonómia kiépítését.


A kulturális autonómia kérdését egy hármas programcsomagként kívánjuk meghatározni. Ennek meghatározó eleme a parlamentbe benyújtott kisebbségi törvénytervezet, amely tartalmazz a kulturális autonómia intézményét, amelyet továbbra is fenntartunk. Az autonómia-csomag további elemeként ki kívánjuk dolgozni azokat a közép- és hosszú távú szakpolitikai stratégiákat és megvalósítási terveket, amelyek az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén biztosítják nemzeti identitásunk megőrzését és továbbadását, kultúránk ápolását és fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy kisebbségi társadalmunk jövőképe, a közösségi integrációnk módozata a kulturális autonómia tervezetével, és a hozzá rendelt szakpolitikai koncepciókkal határozható meg. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgoznunk azokat a konkrét, ágazati cselekvési terveket, amelyeket a jelenlegi hatáskörök birtokában – elsősorban az önkormányzatokra alapozva – gyakorlatba tudunk ültetni.

A programalkotás folyamatában – mint ahogyan a Kulturális Autonómia Tanács egészének tevékenységében – kiemelten fontosnak tartjuk a civil szervezetek, az egyházak és az érdekképviselet együttműködését, valamint a minél teljesebb társadalmi konzultációt. Hangsúlyt kell ugyanakkor fektetni a partnerek keresésére a többségi társadalom sorában, és a román közvélemény korrekt tájékoztatására.


A szakpolitikai koncepciók kidolgozásánál, valamint az azonnali teendők meghatározásánál az erdélyi magyarok eltérő élethelyzetéből, az ebből adódó lehetőségekből kell kiindulnunk. A székelyföldi önkormányzati intézményeket tudjuk magyar intézményekként működtetni, ezekre kell alapoznunk.


Az interetnikus környezet önkormányzati és állami fenntartású kulturális és tudományos intézményeiben etnikai arányunknak megfelelően kell jelen lennünk. Ez egyszerre vonatkozik az adott intézmény programstruktúrájára, költségvetésére, valamint főállású munkatársi körére. Ennek érdekében fel kell mérnünk, hogy az említett intézményekben jelenleg milyen ez az arány, és ott, ahol szükséges, kiemelt célként kell kezelnünk a megfelelő struktúra kialakítását. Ennek elérése kiemelt feladata kell legyen az önkormányzati képviselet és a politika számára.


Interetnikus környezetben, valamint az önkormányzati háttér nélküli szórványban tovább kell erősítenünk a kulturális feladatokat vállaló civil szervezeteket. Olyan értékek hordozói ők, akik az eddigiekhez képest nagyobb odafigyelést, együttgondolkodást, támogatást érdemelnek.


A kulturális autonómia irányába történő előrelépést – a jelen feltételei között – e három elem, a székelyföldi, magyarként működtetett kulturális intézmények, az interetnikus környezet többségi intézményeinek magyar programjai, valamint a civil szervezetek szerződéses viszonyán alapuló, programszintű együttműködése jelenthet. Az együttműködés kialakításának koordinálását a Kulturális Autonómia Tanácsában képzeljük el.


Tovább kívánjuk vinni a Kulturális Autonómia Tanácsban eddig elkezdett programokat, valamint továbbiakat kívánunk beindítani a Transsylvania Semper – Erdélyi Magyar Értéktár létrehozásával, a közgyűjtemények gyűjtési területeinek összehangolásával, valamint elkezdjük a szükséges konzultációt az Erdélyi kalauz véglegesítése érdekében.

 

A Kulturális Autonómia Tanács ülése A Kulturális Autonómia Tanács ülése A Kulturális Autonómia Tanács ülése
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.