Székelyföld építése minden nap folytatódik - Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken

2012.08.19. | Székelyföld , Kovászna , Infrastuktúra
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székelyföld építése minden nap folytatódik  - Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken

fotó: Henning János

„Nehéz időkben is építkeznünk kell, hiszen mi Székelyföldet, Erdélyt, az otthonunkat építjük. Ezt várják el tőlünk mindazok, akik bizalmat szavaztak nekünk, mert tudják, látják, akkor életerős a közösségünk, ha a nehéz időkben is képesek vagyunk továbbhaladni, fejlődni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken.

Az RMDSZ elnöke részt vett a csernátoni felújított népi fürdők felavatásán és az újjáépített, Kovászna – Kézdivásárhely közötti megyei út (DJ 121) ünnepélyes átadásán.

Csernátonban augusztus 8 és 18-a között zajlott az a fürdőépítő kaláka, amely során a Malom és a Csókás fürdő környékét helybéli és magyarországi önkéntesek újjáépítették. Az elkészült népi fürdők átadó ünnepségére augusztus 18-án, szombaton délelőtt került sor. Az eseményen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

„A kalákamozgalom felélesztése az elmúlt 10 évben Erdély-szerte összefogja a közösségünket, egy olyan összetartó mozgalom ez, amelynek hatalmas közösségépítő ereje van. Az ilyenfajta munkához nincs szükség kormánytámogatásra, ehhez csupán a mi akaratunkra, jó szándékunkra van szükség. A népi fürdők a székelyföldi örökség részét képezik, és büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy az elmúlt években számos hagyományos népi fürdő megújult, újjáépült” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök Csernátonban.

A magyarországi Ars Topia Alapítvány tájépítészei 12 éve munkálkodnak Erdélyben, minden alkalommal más és más helyszínen építenek új fürdőt. Kovászna megyében második alkalommal tartanak fürdőépítő kalákát, ezúttal a Magyarországról érkezett 33 személyen kívül több száz, helybéli önkéntes vett részt a munkában.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki maga is besegített a munkálatokba, a székely szolidaritás megnyilvánulásának nevezte a kalákát. „Ez a székely közösség összetartó erejét mutatja, azt az erőt, amely hosszú ideje bennünk él. Ha valamit közösen hozunk létre, annak a kézzel fogható megvalósításon túli nagy eredménye, hogy a közösségi összefogás erejét növeljük, hiszen jövőnk legbiztosabb alapját éppen ez jelenti”.

Délután az újjáépített, Kovászna – Kézdivásárhely közötti megyei út (DJ 121) ünnepélyes átadására került sor öt településen: Szentkatolnán, Imecsfalván, Zabolán, Páván és Kovásznán. A megyei utat a Regionális Operatív Program keretén belül elnyert pályázat által újította fel Kovászna megye önkormányzata. A befektetés értéke 15,5 millió euró volt, ebből teljes egészében felújították a 17,1 kilométeres útszakaszt, építettek négy hidat és 9 kilométer járdát, valamint a megyei út mentén több mint 700, kétnyelvű útjelző táblát helyeztek el.  

„Az elmúlt években a Székelyföldön jelentős előrelépések történtek, ami a közlekedési infrastruktúrát illeti. A megyei és a helyi önkormányzatok számtalan kormányprogram és pályázat révén nem csak az úthálózat javítására és felújítására szereztek támogatást, hanem a víz-, csatornahálózatok kiépítésén és a gázellátás terén is hatalmas fejlődés történt a térségben” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az ünnepélyes útátadáson.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a több helyszínen zajló ünnepség keretében bejelentette: „Potsa József Háromszék fejlődésének kulcsfontosságú személyisége. Nem véletlen hát az sem, hogy az önkormányzatnál épp az ő nevével láttuk el megyefejlesztési programunkat. Potsa József nevét viseli a szentkatolnai híd is, hiszen az évszázados léptékkel tervezett hidak mind valamely jelentős személy nevét viselik. Az imecsfalvi híd sem maradhat név nélkül: ez a híd Cserey Jánosné Zathureczky Emília nevét viseli majd, akinek nevéhez a Székely Nemzeti Múzeum megalapítás és kibontakozása is fűződik, számos egyéb jótékonysági és modern szóval élve, vidékfejlesztési, kulturális szervezői tevékenység mellett.”

Olosz Gergely, a Szövetség parlamenti képviselője hangsúlyozta, Háromszéken érezhető a fejlődés. Olosz szerint a megkezdett munka folytatása azt feltételezi, hogy Háromszéken a helyi közösségek fogalmazzák meg, melyek azok a kérdések, amelyekben akár a gazdasági válság ellenére is készek lépni. A honatya szerint a fejlődés csakis akkor lesz lehetséges, ha helyi, megyei és országos szinten is folytatódik az együttműködés.

Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében összegezte Székelyföld eredményeit: „a székelyföldi hétköznapok nem voltak eseménytelenek az elmúlt időszakban. A szemünk láttára, napról napra épül ki a székelyföldi autonómiát megalapozó jogi-gazdasági rendszer a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a parlamentben tevékenykedő RMDSZ-es tisztségviselők közreműködésével. Az elmúlt években a kórházak és a tanintézmények is helyi irányítás alá kerültek, napról-napra fejlődik a székelyföldi infrastruktúra, az élen járunk kultúránk, hagyományaink ápolásában, megújulnak iskoláink, kultúrházaink, felújítjuk templomainkat, műemlék-épületeinket, támogatjuk a gazdák önszerveződését, a székely termékek pedig egyre népszerűbbek és egyre nagyobb piacuk van országhatárokon belül és kívül. Világosan látszik, hogy Székelyföld olyan térsége Romániának, amely keresi a boldogulását, amely nem hagyja el magát. Ezzel együtt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az erdélyi magyar közösségen belül folyamatosan erősítsük az összetartozást, a szolidaritást, mert mi csak akkor lehetünk erősek, ha nemzetközösségként vagyunk megkerülhetetlenek ” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken Kelemen Hunor szövetségi elnök Háromszéken
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.