Székelyföldi agrártámogatási politikáról tárgyaltak

2013.04.27. | Székelyföld , Mezőgazdaság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székelyföldi agrártámogatási politikáról tárgyaltak

fotó: Mihály László

Kis és közepes, családi gazdaságok megerősödésében látják magyarországi szakemberek és hazai döntéshozók is a vidék felzárkóztatásának lehetőségét. Az április 27-én, szombaton, Illyefalván, tartott III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon számos olyan konkrétumot is megfogalmaztak amely, a kis gazdaságok fejlődésének záloga lehet.

A konferencia első felszólalója, Kató Béla református püspök arról számolt be, hogy az elmúlt évek során, több mint 600 fiatal számára tették lehetővé, hogy Svájcban elvégezzenek egy mezőgazdasági praktikumot. A püspök úgy véli, hogy ez Háromszéken jól érzékelhető eredményekhez vezetett. Az oktatás fontosságára kitérve Kató Béla elmondta: a Sapientia EMTE további bővítését is tervezik, agrár, illetve erdőgazdasági szakokkal, Sepsiszentgyörgyön.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egy, a magyar kormány által támogatott székelyföldi, agráripari park létrehozásának fontosságára világított rá: „A kis és középtermelők számára szükség van biztos, kiszámítható, felvevő piacra. Erre megoldást jelenthet a magyar kormány segítségével létrehozott agrárpark, amely Románia, Moldova köztársaság felé tudná bővíteni az anyaországi piacot, besegítve a székelyföldi termelőknek is. Mindez Magyarországnak és Székelyföldnek is egyaránt jó, mert ki tudjuk egészíteni a felhozatalt, segítséget nyújthatunk a piac keleti bővítéshez.” A tanácselnök arról is beszámolt, hogy a Sepsiszentgyörgy mellé tervezett 33 hektáros ipari park, amelynek létesítését Európai Uniós forrásokból fedeznék, elláthatja ezt a funkciót.

Tamás Sándor elmondta: a fával, erdővel való gazdálkodás komoly megélhetési alap Erdély szerte. Székelyföld tekintetében különösen igaz, hiszen az erdők javarésze magántulajdonban van, ugyanakkor a természetes személyek erdei fragmentáltak, az erre vonatkozó statisztika szerint egy személyre átlagosan, 2,2 hektár erdőterület jut. „Az idős személyek nem tudnak foglalkozni az erdővel, a fiataloknak pedig nincs rá lehetőségük. Politikai és szakmai támogatás kell ahhoz, hogy létrejöjjön a Székelyföldi Erdőalap, amelynek keretében közös megegyezéssel felvásárolnák a mozaikszerűen szétszóródott erdő tulajdont, és szakszerűen gazdálkodnának ezzel.”

Dr. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy az EU következő költségvetésé mentén átalakul az agrárpolitika is. Véleménye szerint az erdélyi – magyarországi érdekek kapcsolódási pontjait azonosítani kell. A közös érdekek közt szerepel a kis gazdaságok támogatása, hiszen a vidék életmegtartó képességéhez arra van szükség, hogy a kis gazdaságok kapjanak támogatást. Budai felhívta a figyelmet, hogy a 3 hektár alatti gazdaságok számára lehet évi 1000 eurót uniós szubvenciót biztosítani. Véleménye szerint mindkét országban problémát jelent, hogy azok a fiatalok, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek, arra, hogy átvegyék szüleiktől a gazdaságot, de nincs támogatási rendszer, amely ezt lehetővé tenné. Románia és Magyarország egyformán érintett a kérdésben, azonban a magas szintű kapcsolatok hiányoznak. Budai szerint a magyar kormány keleti nyitáspolitikának komoly része lehetne a Tamás Sándor által felvázolt székelyföldi park.

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” - idézte Széchenyit Jakab István, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke: nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a feldolgozás, a piac tekintetében, csak akkor lehet versenyképeseknek maradni, ha mindez szervezett alapon működik. Példa erre a dán sertéstenyésztők, vagy az ír tejipar, amelyek olyan gazdasági erőt képviselnek, amelyet a piacon muszáj komolyan venni.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke előadásában elmondta: fontos, hogy az azonos értékeket képviselő gazdák tudjanak szövetkezni: „Ezeknek a szerveződéseknek be tud érni a gyümölcse, példa erre a keresztúri tejgyár, amely 500 családnak ad megélhetést”. A tanácselnök úgy véli, hogy a mezőgazdaság jövőjét illetően is többszólamúságra van szükség, hogy nem csak mikro-, hanem makrogazdaságok számára is létezzen fejlődési lehetőség. A hargitai önkormányzat hangsúlyt fektet arra, hogy a kis gazdaságokat összefogják. Elmondása szerint Székelyföld kitörési pontja nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termény kell legyen.

Péter Ferenc, Szováta polgármestere felszólalásában rámutatott: „az árral úszni olyan bűn, amelyet a következő generációk nem fognak tudni megbocsátani”. A kis gazdaságok mellet Péter Ferenc a közbirtokosság és a kiaknázatlan turisztikai potenciál lehetőségeiről is beszélt

Tóth Katalin, a magyarországi agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a minisztérium már a közeli jövőben támogatná a határon túli fiatalok szakmai oktatását: ez nem csupán felsőoktatásra érvényes, hanem célirányos gyakornoki képzések létesítésével. További lehetőséget jelent a székely gazdák számára, hogy a minisztérium különböző vásárok esetével lehetőséget akar biztosítani a vidékre jellemző termékek bemutatására is.

A konferencia keretében Könczei Csaba a mezőgazdasági kamara vezetője Kovászna megye állattenyésztési és mezőgazdasági állapotát ismertette, Klárik Attila a LAM vezetője pedig az alapítvány munkájáról számolt be, míg Orbán Miklós fiatal gazda az AGROSIC Egyesület tevékenységét mutatta be.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.