Szintet lépnének a Csík-térségi fejlesztéseknél – a csíki prioritásokról egyeztetett a Területi Küldöttek Tanácsa

2017.11.17. | Csík terület
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Szintet lépnének a Csík-térségi fejlesztéseknél – a csíki prioritásokról egyeztetett a Területi Küldöttek Tanácsa

Ipari park, vállalkozói inkubátorház, húsfeldolgozó üzem létesítése Csík térségében – többek között erről is vitát kezdeményezett Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a Területi Küldöttek Tanácsának november 16-i ülésén. A megyeháza márványtermében a csíki prioritásokat fogalmazták meg a területi küldöttek és polgármesterek, arról tanácskozva, hogy mit kell erősíteni, és mit kell újraszervezni-átgondolni a gazdák jövedelemszerzésének és a fiatalok itthon boldogulásának támogatása terén. Ez képezi a csíki területi szervezet stratégiájának gerincét, hangzott el.

Borboly Csaba elöljáróban kitért a személyi jövedelemadó csökkentésének témájára, amely nagy érvágás az önkormányzatoknak, ezért „nehéz év elé nézünk”, ami átszervezéseket vonhat maga után. „Újra kell gondolni intézményeink, társulásaink működését, illetve az együttműködés kereteit biztosító háttérszervezetek tevékenységét. Mindezek ellenére nem mondunk le beruházásainkról” – jelentette ki a területi elnök.

Az ipari park kapcsán sürgette, hogy lépjenek tovább, és jövőre legalább a helyszín legyen végleges. Egy korábbi terv szerint Madéfalva területén létesítenének ipari parkot, de a későbbi elemzések során felmerült Csíkszereda nyugati része, Csíkcsicsó vagy akár Csíkszentsimon is. „Ebben mielőbbi döntés szükséges, hogy továbblépjünk a munkahelyek, fiatalok itthon tartása ügyében. Csak úgy lehetséges, ha a térség mindegyik települése részt vállal benne, mert ez térségi, közös cél, ezért a költségvetés elosztásakor ez kell hogy legyen az egyik prioritás” – hangsúlyozta Borboly Csaba. Hozzátette, hogy a térség elérhetőbbé tétele érdekében, az ipari parkhoz kapcsolva, egy Csíkszereda melletti, kisebb méretű gépek fogadására alkalmas repülőtér létrehozására is szükség lenne, erről is közös döntést javasolt, kérve az együttműködést ennek megvalósításához. „Elkészült a megvalósíthatósági előtanulmány, és akár egy éven belül nekifoghatunk a kivitelezésnek, ha megvan hozzá a kellő akarat és egyetértés” – hívta fel a figyelmet.

A vállalkozói környezet javítása kapcsán Borboly Csabának meggyőződése, hogy Csík térségében is szükség van egy vállalkozói inkubátorházra. Az elöljáró a székelyudvarhelyi Harghita Business Centert hozta fel példának, amelyet a nehézségek ellenére sikerült nemrég megnyitni, és nem sokkal az átadás után már 90 százalékos a kihasználtsága.

A területi elnök vitatindítójának felvetései között szerepelt még a több évszakos idegenforgalom erősítése érdekében a tematikus turizmus támogatása (lovas-, gasztro-, vallási, kerékpáros-turizmus), amely kapcsán azt kérte, vállalja minden önkormányzat, hogy kijelöli a területén kerékpárutak nyomvonalát, amely kapcsolódik a szomszédos települések által kijelölt nyomvonalhoz. A gazdáknak – a tejüzemek, valamint gyümölcs- és zöldségfeldolgozók támogatása mellett – újabb lehetőséget kell biztosítani, mégpedig egy térségi vágóhíd és húsfeldolgozó létrehozásával. Már létezik egy elképzelés, hogy Csíkjenőfalván valósítanák ezt meg önkormányzati és közbirtokossági összefogással. Ennek kapcsán Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy csakis a környékbeli gazdaegyesületek, szövetségek bevonásával célszerű ezt véghezvinni. Piacot lehet találni olyan országokban, ahol a többség nem fogyaszt sertéshúst, így nagy lehetőség rejlik a juhhús értékesítésében, hangzott el. A magyar kormány falugazdászprogramja is jelentős támogatást jelent a székelyföldi, erdélyi gazdáknak, így a csíkiak sem maradnak ki, erre is oda kell figyelni, emelte ki a területi elnök.

A szakoktatással kapcsolatban elhangzott, hogy három tangazdaság beindítását tervezik: Dánfalván, Szentmártonban és Gyimesfelsőlokon. Ennek kapcsán Borboly Csaba elmondta, egy tangazdaság működtetését közös ügynek kell tekinteniük az önkormányzatoknak, tudatában kell lenniük a térségi jelentőségével, ezért e téren is együttműködésre van szükség, hogy a környékbeli települések részt vegyenek valamilyen formában az adott község területén lévő tanoda fenntartásában. Az erdei iskolák számának növelését ugyancsak javasolta az elnök 2018-ra, amelyet Hargita Megye Tanácsa az ifjúság évének nyilvánított, és számos fontos programot szeretnének ennek kapcsán szervezni – az erdei iskolák ügyében a Hargita Megyei Művészeti Népiskolának vezető szerepet szánnak. Borboly Csaba azt kérte a jelenlévőktől, hogy a fiatalok éve jegyében a szűkített lehetőségek ellenére szánjanak forrást a fiatalok itthon maradását célzó programokra, és ennek megfelelően tervezzenek.

Hangsúlyozta, hogy a források előirányzásánál prioritást élvez a megyei kórház felújítása-bővítése és a szolgálati lakások biztosítása az orvosoknak. Ebben is megértést kért a küldöttektől.

Borboly Csaba utalt a csíki polgármesterek, alpolgármesterek és RMDSZ-elnökök augusztus végi, Bálványoson tartott találkozóján elfogadott pontokra, amelynek egyik fő vállalása az volt, hogy mindig egyeztetnek a közigazgatási határon túlmutató döntések előtt, és ha döntés születik, mindenki tartsa magát ahhoz. Emellett azt az álláspontot is megerősítették, hogy Csíkon belül keresni kell a szolidaritás és a kölcsönös lemondás lehetőségét, hogy a térség jobban fejlődjön a polarizációval szemben. Ennek jegyében haladnak tovább, értettek egyet a jelenlévők.

Kelemen Hunor: azt akarjuk, hogy a jövedelemadó száz százalékban a helyi önkormányzatoknál maradhasson

A Szövetség törvényhozói nem támogatják a PNL és az USR által kezdeményezett, kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Ennek az egyik oka az, hogy a liberális párt 2017-ben végig az élén járt a magyarellenességben. Az sem világos ugyanakkor, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek, hogy milyen irányba mozdulna el az ország – számolt be Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint az adótörvénykönyv módosításainak bevezetése túl radikális változásokhoz vezetne, bár rövid távon megold néhány problémát, közép- és hosszú távon újabbakat okoz az, ha a módosításokhoz nem társul adminisztratív reform is. Kelemen Hunor közölte: a Szövetség módosító javaslatokat nyújt be azért, hogy egyensúlyban tartsa az önkormányzatok költségvetését, hogy a jövedelemadó száz százalékban a helyi önkormányzatoknál maradhasson.

A Románia Csillaga érdemrend visszavonása kapcsán elmondta: a becsületbíróság döntése rossz üzenettel bír, arról szól, hogy Romániában ma korlátozzák a szólásszabadságot. Mint kifejtette, a magyar embereknek továbbra is ki kell tartaniuk véleményük mellett, mert a gondolatok szabad kifejezése a demokrácia alapvető eleme.

A területi küldöttek állásfoglalásban ítélik el az érdemrend visszavonását, úgy tartják, ez „újabb ellenséges lépés magyar közösségünk irányában, és nem Kelemen Hunor személyéről szól.

Tánczos Barna: országos probléma a kisebb település áram- és gázellátása

Tánczos Barna szenátor beszámolt arról, hogy aznap az Országos Energiaügyi Hatóság tevékenységét kivizsgáló parlamenti bizottságban – amelynek a szenátor is tagja –, Toma Petcu energiaügyi miniszter meghallgatásán felhívta a miniszter figyelmét egy országos szintű problémára, a községek, falvak, háztartások, kisebb falurészek gáz- és áramellátásának hiányára. A tárcavezető válasza szerint országos programmal lehetővé teszik az önkormányzatoknak, hogy uniós pénzeket hívjanak le az áram- és gázhálózatok fejlesztésére, másrészt a helyi fejlesztési társulásokon keresztül elvégezhessék a szükséges beruházásokat, továbbá azt is engedélyezik, hogy önerőből, saját költségvetésből is kiépítsék a hálózatokat az önkormányzatok.

Tánczos Barna arról is beszámolt, hogy az RMDSZ javasolja az önkormányzatoknak visszaosztott adóhányad növelését, ami az adótörvénykönyv módosítása miatt bekövetkező bevételkiesést pótolná.

Korodi Attila: nehézségek a centenárium közeledtével

Korodi Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője felszólalásában a parlamenti munkáról beszélt. Kitért arra, hogy a centenárium közeledtével számos olyan nehézségbe ütköznek, amelyekkel a korábbi években már egyáltalán nem találkoztak. Emiatt pedig egyre nehezebb átvinni a magyarok számára fontos, komolyabb törvénytervezeteket, módosító javaslatokat. Végül hangsúlyozta, hogy a körülményektől függetlenül a frakció mindegyik tagjai igyekszik legjobb tudása szerint ellátni a közösség által rá bízott feladatot.

Gyűjtik az aláírásokat a Minority SafePack elfogadásához

Becze István, a területi szervezet ügyvezető elnöke a Minority SafePack-aláírásgyűjtésről és a magyarországi választásokhoz szükséges regisztrációról beszélt. Elmondta, a térségben zajlik az aláírásgyűjtés, helyi önkormányzati képviselők, a helyi RMDSZ-szervezetek tagjai, illetve önkéntesek keresik fel a csíki lakosokat. Hangsúlyozta, hogy mind az aláírásgyűjtés, mind a regisztráció nagyon fontos közösségünk számára, és felkérte a testület tagjait, hogy keressenek fel minél több lakost.

Sikeres pályázat a Csíki-havasok Natura2000-es területeinek gondokságáért

A TKT a Pogány-havas Kistérségi Társulásnak a Csíki-havasok Natura 2000 területei gondnokságát ellátó fiókszervezet létrehozására vonatkozóan határozatot fogadott el, mely szerint „támogatásáról biztosítja ezen fiókszervezetet, és felkér mindenkit, hogy úgy támogassák ezt az ügyet, hogy a helyi közösségek minél nagyobb hasznát lássák a gondnokságnak”. Mint a határozatban áll: a térség jelentős területét „Natura 2000-es védelem alá helyezték, több esetben anélkül, hogy a helyi közösséggel egyeztettek volna. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ezen területek gondokságát és kezelését helyi szervezetek lássák el, ezért is üdvözlendő az a tény, hogy a Pogány-havas Kistérségi Társulás sikeresen megpályázta a Csíki-havasok Natura 2000-es területeinek gondnokságát. A gondnoksági tevékenységeket egy, a kistérségi társuláson belül létrehozott fiókszervezet látja majd el.”

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.