Tamás Sándor: partnereket keresünk a problémák megoldásához – amerikai nagykövet látogatása Háromszéken

2016.09.14. | Kovászna
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Tamás Sándor: partnereket keresünk a problémák megoldásához – amerikai nagykövet látogatása Háromszéken

Háromszékre látogatott Hans G. Klemm, az Egyesült Államok romániai nagykövete. A nagykövet a sepsiszentgyörgyi Megyeházán találkozott Tamás Sándor tanácselnökkel, Antal Árpád polgármesterrel és Kató Béla református püspökkel. 

A találkozót követően Tamás Sándor elmondta, a nagykövettel való megbeszélés elején leszögezték, hogy partnert keresnek a problémák megoldására. Felsorolták azokat a kérdéseket, amelyekkel a székelyföldi és erdélyi magyar közösség nap mint nap találkozik. Elmondták azt is, hogy a NATO-csatlakozás előtt Romániában a magyarság számára is pozitív értelemben módosították az alkotmányt, és „igaz az, hogy az uniós integráció előtt számos törvényben eszközöltek pozitív módosítást, viszont az a tapasztalatunk, hogy 2007 óta visszafordult ez a folyamat és jogcsorbításnak vagyunk szenvedő alanyai. Tulajdonvisszaszolgáltatás helyett újraállamosítás folyik az egyházak és természetes személyek ingatlanjai esetében. Közigazgatási decentralizáció helyett recentralizáció történik ebben az országban. A magyar közösséggel szemben kettős mércét alkalmaznak az államigazgatási szervek. Példaként bemutattuk a nagykövetnek, hogy amíg Romániában a székely megyék zászlóit és a székely zászlót betiltják, addig más történelmi régiók zászlóit nyugodtan lehet használni” – mondta Tamás Sándor, aki arra is rámutaott, hogy az erdélyi magyarság számára a legfontosabb a biztonság, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági jólét. „Amit mi kérünk, az nem más, mint ami az Európai Unió több mint 15 országában már megvalósult, vagyis a nemzeti közösségek számára a jogérvényesítés és az autonómia.” Tamás ismertette: Székelyföld számára Dél-Tirol a követendő példa. Amikor ott bevezették az autonómiát, akkor az két dolgot eredményezett: etnikai békét és gazdasági fellendülést, jólétet. „Ehhez kértük a támogatását. A nagykövet úr azt mondta, hogy azért van itt, mert tájékozódni szeretne és biztosítson bennünket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokat érdekli a térség helyzete” – nyilatkozta a tanácselnök.

Kató Béla: a visszaállamosítás a vallásszabadságunkat sérti 

Kató Béla erdélyi református püspök a találkozón ismertette a nagykövettel, hogy a nyár elején az Egyesült Államokban járt, és ott találkozott azokkal a képviselőkkel és szenátorokkal, akik 2014-ben megírták támogató levelüket a Székely Mikó Kollégium ügyében. Szerette volna megkérdezni a képviselőket, hogy mit tudnak az ügyről. Meglepetésére egyáltalán nem értesültek a fejleményekről, és nagyon csodálkoztak azon, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye ily módon rendeződött. Jelenlétében behívatták a Képviselőházba a külügyminisztérium képviselőit, és számon kérték, hogy mégis mi történt a Mikó ügyében tulajdonképpen. Azt a választ kapták, hogy a bukaresti nagykövetség figyelemmel követi a történteket, és információkat küld az egyházi ingatlanok ügyében. „Tájékoztattam a nagykövetet arról, hogy múlt héten a visszaszolgáltató bizottság 14 elutasító választ küldött az egyházkerületünknek és mindeniknél ugyanaz a mondat van benne, amivel a Mikó Kollégiumot elvették és visszaállamosították, tudniillik az, hogy az egyház nem jogutódja az 500, 300 éves intézményeinek.” Kató azt is elmondta a nagykövet úrnak, hogy jövő évben lesz a reformáció 500 éves nagy világünnepe, és ezt ők azzal fogják ünnepelni, hogy annak az egyháznak veszik el a jelenét és a múltját, amely 500 éve jelen van a földön. „A mi vallásunk felfogása szerint, ha diakóniával és iskolákkal nem foglalkozhatunk, ez a vallásszabadságunk korlátját jelenti. Ha számunkra nem adott az a jog, hogy embereket, illetve gyermekeket neveljünk és gondozzunk, aszerint a mérce szerint, ahogyan mi élünk, akkor ez a vallásszabadság súlyos megsértését jelenti. Abban már nagyon elfáradtunk, hogy száz per van már a nyakunkban és a perek akár tíz évig is eltarthatnak.” 

Antal Árpád: bizonyos kérdésekben nincsen kompromisszum 

Antal elmondta, az erdélyi magyarok lojális állampolgárai Romániának, mégsem szeretik őket. És ennek szerinte két oka van, az egyik az, hogy „mindig kimondjuk az igazat, a másik pedig az, hogy szenvedélyesen szeretjük és ragaszkodunk szülőföldünkhöz. És bár lassan száz éve, hogy szülőföldünk Románia része, és száz év alatt folyamatosan nyomás alatt tartották a magyar közösséget, mi mégsem hagytuk el a szülőföldünket, itt akarunk élni, itt tervezünk jövőt.” Antal szerint fontos, hogy kimondják az igazat az amerikai partnereknek is, éspedig azt, hogy az amerikaiak az amerikai stratégiai partnerség részeként tulajdonképpen lemondtak arról, hogy az erdélyi magyar közösség helyzetét markánsan képviseljék és kérjék a román partnertől az erdélyi magyarság jogainak betartását és bővítését.

Antal elmondta, teljes mértékben egyetértenek az amerikai értékekkel, és úgy gondolja, hogy az értékek, amelyeket az Egyesült Államok képvisel, a jólét, a demokrácia, az mindig Nyugat irányából jött és jön, „ezért mi Nyugat felé nézünk. Viszont feltettük azt a kérdést, hogy lehet-e vallásszabadság olyan körülmények között, úgy, hogy közben elveszik az egyházi javakat, úgy értelmezik-e Amerikában a demokráciát, mint ahogyan Bukarestben értelmezik, hogy ha három farkas és egy bárány találkoznak, akkor demokratikusan megszavazzák, hogy mit fognak vacsorázni? Egyenlőség-e az, hogy minket naponta zaklatnak azért, mert szeretnénk használni az zászlónkat, de más megyékben szabad ugyanezt, rendben van-e az, hogy mi a bíróságot járjuk, mert különböző rendszerek mögül egy ember folyamatosan feljelent minket és éppen a tegnap kaptam a feljelentést, hogy a Székely Mikó Kollégiumon száz éve ott lévő feliratot is levegyük? Elmondtam a nagykövet úrnak, hogy a független román bíróság arra fog engem kötelezni, hogy egy műemléképületről levegyem a magyar feliratot, és ha nem veszem le, akkor naponta 150 euróval fognak büntetni. Demokrácia ez Amerikából nézve?”

Antal arra is kitért, ismertették a nagykövettel, hogy egy olyan regionalizációs terv van előkészítve, amely arról szól, hogy az önkormányzatokat is kivegyék a magyar közösség kezéből és a székelyföldi magyar közösséget egy olyan régióba akarják beolvasztani, ahol a magyarság nem lesz már többségben. Antal hangsúlyozta, bizonyos kérdésekben nincsen kompromisszum, ahogy megakadályozták a Ceausescu idejében azt, hogy beolvasszák Kovászna megyét, ahogy „szembeszálltunk Băsescu vagy Dragnea regionalizációs tervével, szembe fogunk szállni bárkivel, mert vannak olyan ügyek, amelyekben nem tudunk és nem fogunk kompromisszumokat kötni” – nyilatkozta a polgármester.

 

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.