Támogatta szavazatával az egységes bértörvényt az RMDSZ szenátusi frakciója

2017.05.23. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Támogatta szavazatával az egységes bértörvényt az RMDSZ szenátusi frakciója

Az egységes bértörvény tervezete egy összetett jogszabály, hiszen a közszféra minden ágazatára kiterjed. Ebből adódóan egyértelmű, hogy nem lehet tökéletesre alkotni, nem tud minden érintett fél bérezéssel kapcsolatos elvárásának megfelelni. Azt gondolom, nemcsak nálunk van ez így, sehol a világon nem lehet mindenki számára elfogadható bértörvényt alkotni. Ezzel együtt az RMDSZ álláspontja szerint a bérezési törvény egy támogatható jogszabály, hiszen több olyan elvet is szem előtt tart, amelyeket a Szövetség fontosnak ítél: a bérek meghatározásánál tiszteletben tartja a közigazgatási hierarchiát, illetve az aktuális törvénynél jobban érvényesíti a helyi autonómia elvét. Az RMDSZ ugyanakkor támogatja és üdvözli, hogy a bérezési törvény jelentős fizetésemelést ír elő az orvosok és tanárok számára. A szakbizottsági munkálatok során sikerült elfogadtatni több olyan módosító javaslatunkat, amelyek kedvezőek magyar közösségünk számára, és amelyek megoldást nyújtanak a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére a közigazgatásban. Ezért az RMDSZ szenátusi frakciója megszavazta az egységes bértörvényt” – nyilatkozta Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője a parlament felsőházi plénumi szavazását követően.

A Bihar megyei szenátor elmondta: „az RMDSZ többször hangsúlyozta, a fizetések terén rendet kell teremteni a helyi közigazgatásban, tekintettel a közigazgatási hierarchiára és a feladatkörrel járó felelősségre, az önkormányzati vezető fizetése kell legyen a legnagyobb az intézményben, és kinevezett tisztviselők nem kereshetnek jobban, mint a megválasztott önkormányzati vezetők.  A beterjesztett bértörvénytervezet tartalmazott olyan visszás előírásokat, amelyek értelmében a kinevezett tisztviselők, mint például a prefektusok, többet kerestek volna, mint a megyeszékhelyek polgármesterei, megyei tanácselnökök. Ez elfogadhatatlan, ezért kezdeményeztük az önkormányzati vezetők bérének növelését. A szenátus munkaügyi bizottsága elfogadta javaslatunkat, így az bekerült a törvény szövegébe. A helyi közigazgatás szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket. A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös szorzót alkalmaznak majd. Minden más közigazgatási egység polgármesterének, alpolgármesterének fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az alkalmazott szorzó” – összegezte Cseke Attila.

Derzsi Ákos szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja elmondta, az RMDSZ kezdeményezésére foglalták bele a törvénybe azt a cikkelyt, amely lehetőséget teremt az önkormányzati vezetők teljesítmény alapú javadalmazására: „javaslatunkra az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres uniós pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban. Ezt eddig csak a projektben résztvevő hivatalnokoknak járt. Azt gondoljuk, az önkormányzat vezetőjének hozzáállása nagy mértékben hozzájárul a munka sikeréhez, ezért ha a kedvezményezettek körét kiterjesztjük a polgármesterekre is, azzal tovább ösztönözhetjük az önkormányzatok pályázási kedvét” – magyarázta Derzsi.

A Szövetség kezdeményezésére kedvezőbb lesz ezután a nem klerikális személyzetnek biztosított jövedelem kiszámítási módja: „Sikerült elfogadtatnunk azt a javaslatunkat is, amely értelmében a nem klerikális személyzet juttatását ezután nem az éves költségvetés és költségvetés-kiegészítés határozzák meg, hanem a mindenkori minimálbér értékét kapják. Emellett sikerült azt is megakadályoznunk, hogy az egységes bértörvény visszavágja a juttatásban részesített nem klerikális személyzet számát. Az idei költségvetés vitája során a Szövetségnek sikerült elérnie, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 950-el több kántor, harangozó, stb. számára biztosítson juttatást az állam, így a javadalmazásban részesülő személyek száma eléri a 19.900-et. A beterjesztett bértörvénytervezet visszavágta volna a jövedelemben részesítendők számát az előző évek szintjére”– mondta Derzsi Ákos.

Az egységes bértörvény tervezete értelmében 15 százalékos fizetéspótlékban részesítették volna a látássérült munkavállalókat, ám más fogyatékkal élők, akik munkaviszonyban állnak, nem kaptak volna ilyen jellegű támogatást. „Az RMDSZ ezt diszkriminatívnak ítélte, ezért kezdeményezte, hogy a kedvezményezettek körét terjesszék ki minden fogyatékkal élő munkavállalóra. A munkaügyi bizottság elfogadta a Szövetség javaslatát, így az egységes bértörvény minden fogyatékkal élő munkavállalóra tekintettel lesz” – mondta Derzsi Ákos.

Az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetben eredetileg tervezett 5 százalékos béremelés helyett 10 százalékkal fog növekedni a megelőző pénzügyi ellenőrzést végző önkormányzati alkalmazottak bére. Derzsi Ákos szerint ezen a területen rendkívül fontos az ösztönző javadalmazás, ugyanis nehéz alkalmazottakat találni az állásokra.

 Az egységes bértörvény tervezete hátrányosan érintette volna a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottait, ugyanis nem a megfelelő bérrácsba sorolta be őket, ezáltal fizetésük átlagosan 2000 lejjel alacsonyabb lett volna, mint amennyi megilleti őket. Az RMDSZ kezdeményezte a hiba javítását, így a környezetvédelmi hatóságok alkalmazottai megfelelő bérezésben fognak részesülni.

 A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.