Tánczos Barna: ellehetetlenítik a gazdákat a szakhatóságok – a bukaresti megoldások nem előnyösek vidéken

2017.02.28. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Tánczos Barna: ellehetetlenítik a gazdákat a szakhatóságok – a bukaresti megoldások nem előnyösek vidéken

A múlt heti szenátusi plénumi vitát követően visszakerült a szakbizottságok elé az a törvénytervezet, amely értelmében a parlament jóváhagyja azt a 48 millió euró értékű hitelszerződést, amelyet Románia a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött, és amelyből a környezetvédelmi minisztérium a talajvizek nitrit- és nitrátszennyezésének csökkentését célzó országos programot indít.

„A plénumi vita során azt kifogásoltam, hogy a szaktárca által kidolgozott talajvízvédelmi program úgy próbálja csökkenteni a talajvizek szennyezését, hogy közben ellehetetleníti az állatgazdák életét. Felszólalásomat követően a jogszabálytervezet visszakerült az illetékes bizottságokba, ahol ezúttal sikerült egy valós szakmai vitát kezdeményezni és részletesen elemezni ezt a több 10 millió eurós programot. A vita során hangsúlyoztam, hogy az ilyen jellegű minisztériumi programok megoldásokat kellene adjanak, ehhez képest több szakhatóság az istálló trágya kezelésére egy teljesen ésszerűtlen filozófia mentén teljesíthetetlen feltételeket támaszt. A környezetvédelmi, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumok veszélyforrásként kezelik a farmokról származó istállótrágyát, és több száz oldalas szabályzatokkal keserítik meg a gazdák életét” – fogalmazott a keddi mezőgazdasági bizottsági ülést követően Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, a szakbizottság alelnöke. Hozzátette: „ha minden, a jogszabályokba foglalt irányelvet és szabályt betartanánk, be kellene szüntetni az állattenyésztést a falvakban. Olyan feltételeket szabtak például az állatlétszám, illetve a lakóövezethez mért távolság tekintetében, amelyeket képtelenség betartani.”

Tánczos Barna szenátor a bizottsági vita során azt is javasolta, hogy a program keretében ne a Bukarestből jól mutató megoldásokat, a közös lerakó platformokat részesítsék előnyben, hanem a szaktárca dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely révén közpénzekből biztosítsanak a gazdáknak konténertípusú trágyalerakókat, amelyek könnyen elhelyezhetők a családi gazdaságokban. „Egy ilyen megoldás több tízezer családi gazdaság problémáját megoldaná. Hatásosabb volna kiosztani 60 ezer előre gyártott elemekből készült konténert a gazdáknak, mint országszerte 40 trágyalerakó platformot létesíteni, mint ahogyan a szaktárca tervezi, hiszen a gazdaságok úgy vigyáznának a talajvíz tisztaságára, hogy közben nem kell kilométerekkel arrébb szállítaniuk az istállótrágyát” – vázolta javaslatát az RMDSZ Hargita megyei szenátora.

A talajvízvédelmi programra szánt hitelt a képviselőház tavaly novemberben hagyta jóvá. A kérdésben a szenátus a végső döntéshozó. A jogszabály értelmében a kedvezményezett települések 2 millió euró önrésszel járulnak hozzá a program költségeihez, ebből az összegből a közös lerakó platformok megvalósíthatósági tanulmányait fedeznék.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.