Tibet autonómia-törekvését elemezték az EP-ben

2011.11.29. | autonómia , Kisebbségvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Tibet autonómia-törekvését elemezték az EP-ben

A Tibet Frakcióközi Munkacsoport és a Dél-Ázsia Küldöttség egész napos konferenciát szervezett az Európai Parlamentben (EP) folyó év november 29-én a tibeti autonómia kérdéséről.

Thomas Mann (német néppárti képviselő), a Tibet munkacsoport elnöki minőségében, az esemény házigazdájaként tartotta meg bevezető beszédét, melyben rámutatott, hogy a nemzetközi intézmények mintha közömbösek lennének, elutasítják a Tibetről való vitát. Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének képviseletében Matteo Meccaci, olasz parlamenti képviselő a politikusok felelősségét hangsúlyozta, és szorgalmazta, hogy lépjenek az ügy előremozdítása és a pozitív változások érdekében.

Dr. Lobsang Sangay, Kalon Tripa, azaz a száműzetésben működő Tibeti Központi Önkormányzat miniszterelnöke elemzésében kimutatta, hogy a kínai hatalom illegálisnak tartja az ő kinevezését csakúgy, mint betöltött pozícióját, annak ellenére, hogy őt nemrég demokratikusan választották meg. A Harvardon diplomázott politikus elmondta: sokan kérdik tőle, miért hagyta el az Amerikai Egyesült Államokat és miért tért vissza Tibetbe? Válasza változatlan: azért, hogy beteljesítse elődei vízióját: egy szekularizált, demokratikus jogállam létrehozását és bebizonyítsa a tibetieknek, van erre mód és esély.

Sangay kifejtette, hogy népe az erőszakmentesség elkötelezett híve; az öngyilkosság-sorozat pedig jelzés a világ felé: cselekedni kell, nem lehet ignorálni őket. A tibetiek elkötelezettek, elhivatottak, kitartóak - ezért tért vissza ő is Tibetbe. A morális támogatásra nagy szüksége van a közösségnek, hiszen ők is sokat tettek a szabadságért és az alapvető emberi jogokért, amelyek az Európai Unió alappillérei. Ha mérsékelt Kínát szeretnénk látni a jövőben, Tibet egy katalizátora lehetne ennek a folyamatnak, azaz ha elismernék a tibeti identitást, nyelvet stb., egy, a sokféleségre alapozott demokrácia valósulhatna meg. A Dalai Láma mindig is ellenezte az erőszakos cselekményeket, mégis ehhez folyamodnak tiltakozásaik során, mert Kína álláspontja szerint a tibeti kérdés belügy és kizárólagos hatáskörének tekinti azt. Sangay leszögezte: valójában ez nem belügyi, alkotmányos probléma, nem is territoriális, hiszen más tartományok számára - Hongkong, Makaó, stb. – , Kína egyre több jogot biztosít.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő támogatásáról biztosította a miniszterelnököt és kifejtette, hogy sajnálatos módon még mindig ez az álláspontja néhány uniós tagállamnak is, amikor kisebbségi ügyekről van szó, annak ellenére, hogy a diszkrimináció mértéke és jellege nem hasonlítható a Tibetben tapasztaltakhoz.

A Dalai Láma Őszentségének küldötte, Kelsang Gyaltsen következtetése az volt, hogy ezzel a konferenciával az európaiak ismét támogatásukról biztosították a tibetieket. Ez inspiráló a nehéz helyzetben élő közösség tagjai számára. A Kínával folytatott tárgyalások alapelve változatlanul a békés rendezés, és hogy ez megoldható, arra az EU intézményei és rendszere is példa.