Tudományos munkával a közösség érdekében - Bemutatták a Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című kiadvány

2012.05.03. | Népszámlálás , Kós Károly Akadémia
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Tudományos munkával a közösség érdekében  - Bemutatták a Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című kiadvány

- Ahhoz, hogy jövőt tervezhessünk, hogy a céljainkat ne csak általánosságokban, ne csak szimbólumszerűen fogalmazzuk meg, hanem részleteiben megvalósíthatóan dolgozzuk ki, ahhoz feltétlenül léteznie kell a szakmai háttérnek, a tudományos munkának. Ma már, amikor tömb- vagy szórványmagyarságról beszélünk, az erdélyi magyarság állapotát megpróbáljuk fölmérni, szakembereinknek, intézményeinknek köszönhetően sokkal többet tudunk a közösség közérzetéről, mentalitásáról, jövőképéről – fogalmazott Markó Béla, a Kós Károly Akadémia elnöke ma Kolozsváron, a Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című kiadvány bemutatóján.

A publikáció kontextuálisan elemzi a 2011-es népszámlálás előzetes eredményeit, ugyanakkor feltárja az erdélyi magyar népesedést befolyásoló tényezőket. A kötetet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatói, Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok mutatták be.

A Kós Károly Akadémia és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közös rendezvényén elhangzott felvezetőjében Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója úgy értékelte: ennek a kiadványnak súlya, jelentősége van, hiszen lehetőséget ad arra, hogy áttekintsük az erdélyi magyar kisebbségkutatás utóbbi húszéves történetét. „Tartalmán túl, a kiadvány jelzi az erdélyi magyarságról szóló beszédmódok, értelmezések fejlődését, ezeknek az elmúlt húsz éven belüli alakulását” – mutatott rá Horváth.

Markó Béla a hazai magyar tudományos életben kimutatható fejlődésre hívta fel a figyelmet. Példaként a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet említette, amely, mint fogalmazott, mára már az erdélyi magyar tudományos élet nélkülözhetetlen részévé vált. „Az intézet létrehozásáról szóló kormányhatározat valamikor 1999. körül született meg hosszú vajúdás után, és utána még jó néhány esztendőnek el kellett telnie, hogy végül maga az intézet létrejöjjön. Majd lépésről lépésre kellett kialakítani ennek a döntésnek különböző elemeit, például azt, hogy ez Kolozsvárott, és ne máshol működjön” – emlékeztetett Markó Béla. Felidézte azt is, hogy hogyan született az RMDSZ 1993-ban Európa Tanácshoz intézett Memoranduma. „Verejtékkel gyűjtöttük össze azokat az adatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy a Memorandum eredményes legyen: ez volt a romániai magyar érdekvédelem első olyan dokumentuma 1989 után, amelyet az ET figyelembe vett” – hívta fel a figyelmet a Szövetség politikusa, aki szerint politika és szakemberek ilyen jellegű együttműködésének már akkor is megvolt a jól fölmutatható eredménye, erre pedig mindig szükség van. „Aki pontos tényeket, adatokat tud bármelyik pillanatban előtárni, az képes a jövőt is megvalósíthatóan megtervezni, és erre nagy szükségünk van. Ezt a munkát helyettünk senki nem fogja elvégezni” – hangsúlyozta Markó Béla.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.