Újabb két megyében vizsgálta meg a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetését az RMDSZ (AUDIÓ)

2016.03.17. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Újabb két megyében vizsgálta meg a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetését az RMDSZ (AUDIÓ)

A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) döntése értelmében az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége teljességre törekvő felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. A felmérés első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és ezek intézményeinek névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó megyei intézmények feliratozását vizsgálja a Szövetség.

A monitorizálás során munkatársaink a 2002-es népszámlálás adataiból, a 2007-ben módosított törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint a 20%-os kisebbségi arányt képviselő települések esetében az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.

„Észrevételeinket az önkormányzatok tudomására hozzuk, ismertetve a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat. Ezzel együtt pedig felhívjuk az intézmények vezetőinek figyelmét a helyes névhasználatra, további dokumentációt kérve a szabálysértések, hiányosságok vagy hibák helyreigazításáról” –nyilatkozta Székely István, a KAT elnöke.

Az elmúlt hónapokban az ország számos megyéjéből érkeztek helységnévtáblákat, illetve különböző intézmények feliratait rögzítő fotók. Ezen a héten Arad megye és a Történelmi Máramaros településeinek adatai váltak teljessé.

Az említett megyék település- és intézménytáblái többségben kétnyelvűek, de itt is akadnak szabálysértések. Kisvarjaspusztán, Fazekasvarsándon és Zimándújfaluban csak románul szerepel a helység neve, Ágya településen pedig egyáltalán nem található helységnévtábla. Aknasugatag településen csak román nyelvű üdvözlőtábla látható, Nagyzerénd esetében pedig a településtáblákon és az intézményeken egyaránt helytelenül, i-vel szerepel a település neve, Rónaszék helységnévtábláján pedig rövid o-val tüntették fel a település magyar nevét.

Az önkormányzati intézmények nagy része eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, viszont akadnak olyan települések, ahol kifogásolnivalók a megoldások. Ilyen például Fazekasvarsánd és Szinte, ahol az összes önkormányzati intézmény felirata csak románul szerepel, vagy Gyorok, ahol a polgármesteri hivatalon és az óvodán csak románul található meg az intézmény neve. Továbbá Majláthfalván és Nagyzerénden a Művelődési ház felirat rövid ü-vel és ö-vel szerepel, Zimándújfaluban a Kultúrotthon rövid u-val, a Községi Könyvtár o-val, a település neve pedig ékezetek nélkül jelenik meg.

Székely István kijelentette: „ha kell, bírósági úton fogunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak. Folyamatban van Románia Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának ratifikálása során megtett vállalásainak monitorizálása, amely alkalmat nyújt számunkra, hogy törekvéseinkhez nemzetközi odafigyelést, támogatást szerezzünk.”

Hanganyag:
Székely István nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.