Ünnep és emlékezés szimbóluma a 125 éves aradi Szabadság-szobor – Emlékérmet adományoztak a 19. századi remekmű visszaállításában végzett munkáért

2015.10.06. | Megemlékezés , Arad
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Ünnep és emlékezés szimbóluma a 125 éves aradi Szabadság-szobor – Emlékérmet adományoztak a 19. századi remekmű visszaállításában végzett munkáért

Fotó: Banga Előd-Ernő

A Szabadság-szobor felállításának 125. évfordulóját ünnepelte október 5-én, hétfőn Aradon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Szabadság-szobor Egyesület. Az eseményen emlékéremmel köszönték meg közéleti személyiségeknek, országos és helyi intézményeknek azt, hogy 16 évvel ezelőtt segítették és támogatták a szobor kiszabadítását, 11 éve pedig köztéri visszaállítását. Zala György szobrász tizenhárom aradi vértanúnak emléket állító, közösségi adományokból létrehozott alkotását 1890. október 6-án leplezték le.  

„125 éves műalkotást ünneplünk, egy olyan szoborcsoportot, amelynek hányatott sorsa volt, megjárta a poklok bugyrait. Ennek a remekműnek a 125 esztendeje azt mutatja, hogy sokkal több időt töltött rabságban, mint amennyit szabadon. Visszaállítása után 11 évvel azt remélem, hogy a következő időkben is köztéren marad annak ellenére is, hogy a történelem nem egyirányú utca, amelyen nem lehet visszafordulni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Ioan Slavici Állami Színházban megtartott ünnepségen, és arra emlékezetett: 74 évig sínylődött rabságban a szobor, rejtegették, mint egy olyasvalamit, amitől félnek, olyan üzenetet közvetítő műalkotásként, amelytől az egymást követő hatalmak megriadtak. „Nem igaz az, hogy ha 74 éves rabsága után kiszabadítottuk, akkor ez a szobor az idők végezetéig szabad lesz. Ahhoz, hogy a Szabadság-szobor köztéren megmaradjon, szükség lesz arra a kitartásra, bátorságra, akaratra, amely tetteinket az elmúlt évtizedekben is meghatározta” – mutatott rá az RMDSZ elnöke, majd a szobor visszaállítását véghezvivők „csapatkapitányát”, Markó Béla szenátort, egykori szövetségi elnököt szólította színpadra és átnyújtotta az emlékérmet. 

„Ez a szobor volt az utóbbi 25 évben a mi igazi próbatételünk. Hitnek, meggyőződésnek, kitartásnak, a jövőbe vetett bizalomnak a próbatétele” – jelentette ki Markó Béla, aki továbbá arra is emlékezetett: 1989 után az érdekvédelem és érdekképviselet arra vállalkozott, hogy „az ébredező szabadságot kiteljesíti”. „Nem tudom, hogy akkor, 1989 után másutt Erdélyben hányan ismerték a Szabadság-szobor történetét. És vajon hányan hittek abban, hogy ez az erős magyar üzenetű szobor visszaállítható lesz a mi korunkban?” – fogalmazott az egykori RMDSZ-elnök, aki úgy vélte: elsősorban az aradiaknak kell köszönetet mondania, hiszen ők voltak azok, akik teljes meggyőződéssel és kezdettől fogva hittek abban, hogy a szobor visszaállítható. „Szobrainknak érdekes történetük van, hiszen nem elég őket egyszer fölállítanunk, többször is fel kell állítanunk. De én remélem, hogy a Szabadság-szobor most már egyszer és mindenkorra áll. Azon kell lennünk, és azért kell küzdenünk, hogy ez a szobor soha többé ne maradjon magára” – nyomatékosította Markó Béla. 

„Október hatodika mindig különleges nap, hiszen a világon mindenütt, ahol magyarok élnek, megemlékeznek arról, ami 166 évvel ezelőtt történt. Bensőséges esemény volt mindig, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között lehetett emlékezni” – fogalmazott Király András államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, aki a műalkotást „az örök magyar gyász szép arájának” nevezte, és hozzátette: az emlékérem kitüntetettjei közül mindenkinek megvan a saját, szoborhoz kapcsolód kálváriája, megvolt a maga szerepe és feladata a visszaállításában. A tizenegy évvel korábbi esemény fontos hazai szereplői a RMDSZ országos és megyei szervezetei, a Szövetség parlamenti frakciói, illetve kormányzati képviselői, akik munkájához hozzájárult az akkori magyar, illetve román kormány – hangsúlyozta Király András. Úgy vélte, az emlékérem a szobor létezésére és visszaállítására emlékeztet, ugyanakkor arra is, hogy a magyarság itthon akar élni és boldogulni. 

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte: az Aradi Magyar Napok része ez a megemlékező ünnepség, amely azt bizonyítja, hogy az aradi magyarság méltósággal őrzi elődei örökségét. „Zala György 125 éves monumentális műve hitet és erőt adott az elődöknek, ahogy a magyar napok szervezőinek és támogatónak a közösség biztosítja ugyanazt a hitet és erőt” – tette hozzá a megyei szervezet vezetője. 

Emlékérmet adományoztak a 19. századi remekmű visszaállításában végzett munkáért Emlékérmet adományoztak a 19. századi remekmű visszaállításában végzett munkáért Emlékérmet adományoztak a 19. századi remekmű visszaállításában végzett munkáért
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.