Útjára indult az Erdélyi Magyar Civil Konzultáció

2011.10.28. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Útjára indult az Erdélyi Magyar Civil Konzultáció

Erdélyi Magyar Civil Konzultáció címszó alatt indította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt a párbeszéd sorozatot, melynek célja az erdélyi magyar közösségben, közösségért tevékenykedő civil szervezetek minél közvetlenebb bevonása a törvényhozási folyamatba, fontos ugyanis, hogy e szervezetek által felhalmozott értékes, gyakorlati tapasztalatra épülő tudás a jogszabályokban is tükröződjön.

A konzultáció első találkozójára ma került sor Kolozsváron, az Iskola Alapítvány székházában. Ennek keretén belül Kovács Péter RMDSZ főtitkár, Kerekes Károly román parlamenti és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, valamint Tonk Gabriella programfelelős találkozott a szociális területen működő szervezetek képviselőivel.

Kovács Péter a civil szféra szakmai felkészültségének, tapasztalatának fontosságát méltatta, majd vázolta a konzultáció menetét. Az RMDSZ főtitkára szerint ennek célja az egyes szakterületeken tevékenykedő civil szervezetekkel való párbeszéd állandósítása, valamint a civil szféra véleményének meghallgatása, figyelembe vétele az egyes törvények kezdeményezése vagy módosítása esetén. Ily módon a Szövetség parlamenti munkáját kívánják jobbá, hatékonyabbá tenni. „Azt szeretnénk, hogy a törvények ne mondjanak ellent a mindennapi alkalmazásoknak, éppen ezért fontos, hogy egy törvénykezdeményezés kapcsán egy szakértő mondja el, hogy ez a való életben milyen következményekkel jár” – fogalmazott a Szövetség főtitkára.

Kerekes Károly képviselő „A romániai szociális rendszer jogi szabályozása: várható változások a költségvetési megszorítások korszakában” címmel tartott előadást. Tájékoztatott az új szociális kerettörvény-tervezet – mely jelenleg a parlamenti szakbizottságok engedélyeztetési procedúrája alatt áll – által javasolt módosításokról. A Szövetség képviselője hangsúlyozta, hogy a kerettörvény változtatása újabb jogszabályok kidolgozását, bevezetését feltételezi, e miatt is igen nagy szerepe lesz az elkövetkezőkben a konzultációnak. A jogszabály tervezet ugyanakkor számos olyan eddig elhanyagolt területre fordít több figyelmet, mint a hajléktalanok vagy a fogyatékkal élők helyzete – mutatott rá Kerekes Károly.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a találkozón kijelentette, hogy a jól működő szociális rendszerek olyan helyeken alakultak ki, ahol az állam rendszeres párbeszédet folytatott a civil szférával. Sógor számos nemzetközi követendő példa említésével az Európai Unió EU2020 stratégiájának a szociális szektorra vonatkozó célkitűzéseit mutatta be, és ismertette Románia vállalásait e célok elérése érdekében. A képviselő meglátása szerint Romániában a fő gondot az jelenti, hogy politikai szféra csak rövid távra, egy mandátumra képes tervezni. Ezt hivatott áthidalni a civil szféra, mely az Unió hosszú távú terveire és pénzügyi ciklusaira alapozva biztosíthatja a stabilitást a helyi közösségek számára.

A találkozó keretén belül az uniós támogatások rendszeréről, az elmúlt finanszírozási ciklus tanulságairól és az előttünk álló kihívásokról beszélt Farkas András, a PONT Csoport elnöke. Kitért a források felhasználásának mértékére, a köztudottan alacsony felhasználás okaira. A civil szolgáltatók helyzetéről, a hazai köz- és civil szféra között partnerségről beszélt Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, aki a Caritas hálózat tapasztalataiból kiindulva néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott.

A konzultáció első találkozója az együttműködési keretek véglegesítésével zárult, valamint sor került a szociális ellátási törvény módosítására megfogalmazott elképzelések első összegzésére is. A résztvevők megállapodtak abban, hogy elsősorban a kormány és a parlament napirendjén szereplő törvénytervezetek kapcsán fognak konzultálni, de a Szövetség beépíti a törvényjavaslatokba mindazokat a pozitív példákat, modelleket, amelyeket a szervezetek saját gyakorlatuk eredményeként mutatnak be. A kerekasztal résztvevői megállapodtak abban is, hogy a Szövetség főtitkársága szerepet vállal a civil szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat kiépítésében megyei vagy kisrégiós „civil vásárok” megszervezése révén.