Vállalnunk kell a közösség védelmét, politikai képviseletét – Kelemen Hunor politikai beszámolója a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén

2016.02.27. | RMDSZ , SZKT , Marosvásárhely
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vállalnunk kell a közösség védelmét, politikai képviseletét – Kelemen Hunor politikai beszámolója a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén

Fotó: Banga Előd-Ernő

„Hosszú érdekképviseleti harcunk, majd közösségünk, településeink fejlődéséért kifejtett munkánk után, ma ismét ott tartunk, hogy az RMDSZ legfőbb teendője a közösség védelme, a magyar emberek biztonságának megteremtése” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén elmondott politikai beszámolójában február 27-én, szombaton. Hozzátette: az RMDSZ számára továbbra is a magyar érdek és a közösség biztonsága a legfontosabb. A Szövetség határozottan kiáll igaza mellett, és világosan, erős hangon állást foglal az igazságtalanság ellen a nehéz időkben is, amikor újabb és újabb eszközöket vetnek be a magyar közösség ellen.

A RMDSZ elnöke a szövetségi képviselőknek arról beszélt, hogy az utóbbi idők gyakran meglepő közéleti vagy társadalmi történései ellenére is vállalniuk kell azt a közösségi munkát, amelyre a szervezet huszonhat évvel ezelőtt is vállalkozott, és amelyet kitartóan végez mindmáig. „Az elmúlt tíz napban sokan megkérdezték, van-e még értelme ilyen körülmények között, mindazok után is, ami Sepsiszentgyörgyön történt, választott tisztségért hajtani, jelölést vállalni, indulni a választásokon?  Tudom, ma nem könnyű meggyőző igent mondani. Tudom, hogy nem egyszerű meghozni a döntést. De meg kell hozni. Vállalni kell a felelősséget, és ami ezzel jár: a harcot. Vállalni kell a képviseletet, a közösség ügyét. Annak minden személyes kockázatával. Mert azt vállaltuk, hogy szolgálatot végzünk, a közösség szolgálatában állunk” – bíztatta Kelemen Hunor az RMDSZ tisztségviselőit, polgármestereit, alpolgármestereit és tanácsosait az önkormányzati választásokon való aktív részvételre. 

A szövetségi elnök szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség valamennyi felelős politikusának úgy kell tekintenie a szervezetre, mint eszközre, és nem úgy, mint egy önmagáért való célra. „A mi Szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Hozzánőtt a szívünkhöz, az életünkhöz. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Nekünk azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről” – jelentette ki az RMDSZ elnöke az általa ideálisnak tartott jelöltről. 

Kelemen Hunor összegezte azokat a veszélyeket, elfogadhatatlan helyzeteket, amelyekkel a magyar közösségnek szembesülnie kellett az utóbbi időben. „Világosan látnunk kell, hogy ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos. Hivatásos feljelentők, buzgón intézkedő hatóságok munkálkodnak azon, hogy megszerzett jogainkból visszavegyenek” – nyomatékosította, és példaként említette az anyanyelvhasználat korlátozására, a kétnyelvű vagy magyar nyelvű feliratok eltűntetésére vonatkoznak bírósági döntéseket, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását és a Katolikus Státus tulajdona körüli vizsgálódást, a leállított restitúciót, továbbá azt, hogy Csíkszeredában, Gyergyóban, legutóbb pedig Sepsiszentgyörgyön lefejezték a város vezetését. „A korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak eltávolítani a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek építkezni, jövőt teremteni. Ha jobban belenézünk a vádiratba, korrupció sehol sem merül fel, de nem tesznek különbséget a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között” – nehezményezte Kelemen Hunor, aki azt is kiemelte: Antal Árpád polgármestert annak ellenére is eltiltották polgármesteri munkájától, hogy a vizsgálatnak már ebben a stádiumában is bizonyította ártatlanságát. 

A szövetségi elnök rámutatatott: bírósági eszközöket használnak a közösség szimbólumainak, nyelvhasználati jogaink visszavonására, és bár van törvény erre, akadályozzák a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, ahogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen sem alkalmazzák az oktatási törvényt. Ezzel szemben viszont olyan törvénytervezeteket nyújtanak be egymás után, amelyek egyértelműen magyarellenesek: anyanyelvhasználatot, a himnuszéneklést vagy az RMDSZ-t tiltanák be, a polgármestereket pedig a román zászló őreivé tennék. „Ezek a próbálkozások lassan olyan helyzetet teremtenek, amelynek köszönhetően a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság vagy ügyészség” – tette hozzá Kelemen Hunor, és arra is felhívta a szövetségi képviselők figyelmét, hogy az Európai Bizottság Romániáról szóló ország-jelentése és az Európai Emberjogi Bíróságon megnyert perek, a több százezer eurós kártérítés kifizetésének kötelezettsége között hatalmas ellentmondás van. Ugyanabban az európai országban pedig megtörténhet az is, hogy az egészségügyben megalázzák a magyar betegeket. „Az olaszteleki és a nagyváradi kislány esete is azt mutatja, hogy a diszkrimináció, a magyarellenes indulat már nincs tekintettel sem arra, hogy valaki beteg, sem arra, hogy hány éves. Az olaszteleki kislánnyal történteket mindenki ismeri, de kevesebb figyelmet kapott az, amikor Nagyváradon alig egy éve hasonló eset történt” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint ilyen körülmények között igaza van annak, aki mindennek kapcsán azt kérdezi: mi folyik itt?

Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ennek a hármas parancsnak, jelszónak kell vezérelnie a továbbiakban az RMDSZ munkáját. „Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk” – sorolta a szövetségi elnök a következő időszak érdekképviseleti és érdekvédelmi teendőit.

 

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője egy személyes történettel kezdte felszólalását az SZKT-n. „Amikor 1998-ban meghívtak minden egyházi vezetőt egy szociális kérdésekről szóló kerekasztalra, úgy alakult, én is részt vehettem azon. Az államelnök személyesen számolt be ezen a beszélgetésen arról, hogy nagy bajok vannak a szociális szolgáltatások területén” – fogalmazott, hozzátéve: komolyan vette a felkérést, szívügyének tekintette az iskolaelhagyás problémáját a gyermekvédelem területén. „A mai helyzet egyáltalán nem jobb az akkorinál: amennyiben hozzám fordul egy éhes gyermek, paszulylevest kér, a különböző törvények okán nem engedhetem be a konyhámba. Ha kitartó vagyok, elkezdek gondolkodni, hogyan is segíthetek neki. Kell egy ház, ahová befogadhatom, kellenek engedélyek, sok ajtón be kell kopogtatni, fel kell szerelnem, élhetővé kell tennem az otthont. És sorolhatnám: kamerákat kell beszerelnem, félévente a tűzoltóságnak kell ezerötszáz lejt kifizetnem az antenna földelésének költségére. Ha ez mind megvan, akkor sem kínálhatom meg a gyermeket, mert valamelyik európai szabvány szerint változásokat kell eszközölnöm: szükségem lesz egy kifejezetten olyan szakácsnőre, aki „jól” fel van készítve” – sorolta. Hozzátette: ekkor már lehet, a gyermek nem is éhes, de befogadható, netán elkéstünk, meghalt. Szó szerint elmondható, a törvénykezés gyermeket ölt. „Nagyon sokszor feltettem a kérdést, hol csúszott el minden, és beláttam: mindez az utolsó tíz év eredménye. Az utóbbi időben sokkal veszedelmesebbé vált a bürokratikus rendszer. Ez nem etnikai kérdés, ez egy, az össztársadalmat érintő hatalmas probléma”– tette hozzá, majd arra kérte az RMDSZ tisztségviselőit, tegyenek azért, hogy ezentúl olyan törvények szülessenek, amelyek biztosítják mindenkinek a normális élethez való jogát.

 

Lassan a régi emberek közé tartozom. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az ember egyre többször idéz fel katonaemlékeket: én ezúttal az RMDSZ ős- vagy hőskorszakát juttatom eszetekbe –annál is inkább –, mert itt vagyunk Marosvásárhelyen, hamarosan március lesz és a február is fontos pillanat volt 1990-ben. Akkor hatalmas szolidaritást tükrözött az a csendes gyertyás-könyves tüntetés, amelyen százezer ember vett részt. Márciusban pedig végképp el akartak hallgattatni bennünket – idézte fel a kilencvenes évek eleji hangulatot Markó Béla. Elmondta: mindazon túl, hogy jó megemlékezni arra, honnan indult a Szövetség, azért is aktuális ez, mert 2016-ban is hasonló hangulat uralkodik: nemhogy nem lehet előrehaladni a magyarság jogai kibővítésének folyamatával, azt is meg kell védeni, amit eddig eredményként felmutattunk.

A helyzetről tehát indokolt beszélni, de kishitűnek, pesszimistának lenni nem indokolt, azt gondolni, hogy a jelenlegieken nem lehet változtatni, ugyancsak nem indokolt” – hívta fel a jelenlévők figyelmét a Szövetség szenátora. Eszükbe juttatta: 1990-ben semmit sem tudtak volna elvenni az erdélyi magyar közösségtől, hiszen nem biztosítottak számukra jogokat, viszont két fontos érték a kezükben volt: a szólásszabadság és a szolidaritás. „Hol tartunk akkor, amikor bírálatot kaphat bárki azért, mert felszólal ezen a színpadon, a mikrofon előtt?” – tette fel a kérdést, kiemelve: a kezdetekkor nem kellett rettegnie senkinek, ha a véleményét kifejezte.

A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni. A helyzetünk valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élnünk kell. Élnünk kell azzal, hogy elmondjuk: azt nem lehet, hogy az amerikai nagykövet az igazságszolgáltatás minden újabb hőstette után megszólal, de abban, hogy mi van a magyarokkal, a feliratokkal, hogy nem alkalmazzák az oktatási törvényt, egy szava nincs.”

Összegzésként hangsúlyozta: nem fogadható el az a tény sem, hogy egymillió-háromszázezer ember szava nem számít 2016-ban: „mindezt a választások alkalmával tudatosítani kell, fel kell mutatni, ehhez pedig programot írni.” 

 

Biztonság és modernizáció, erről kell szólnia a 2016-os évnek. Az RMDSZ-nek ezeken a területeken kell megfogalmaznia valós és hihető válaszokat – indította beszédét Kovács Péter ügyvezető elnök. Kifejtette: „amikor azt mondjuk, hogy a magyar emberek biztonságot várnak el a kisebbségi érdekvédelmi szervezetüktől, ahogyan a szövetségi elnök is említette: a család biztonságát, a köz biztonságát, a munkahely biztonságát is garantálnia kell az RMDSZ-nek, hiszen ezt várják el a magyar emberek az országos vezetéstől, helyi és megyei szervezeteinktől, azoktól az emberektől, akik az önkormányzatokban tevékenykednek, netán a parlamentben” – nyomatékosított. Ami a modernizációt illeti, az ügyvezető elnök kiemelte: a Szövetségnek fejlesztenie kell a településeket, azokat a régiókat, ahol magyar emberek élnek. Ezek azok a „betonba” önthető eredmények, amelyek alapján mérhetővé lehet tenni egy település fejlődését – tette hozzá.

Tavaly Kongresszusunkon azt mondtuk, újratervezünk, nyitottságra van szükségünk, közelebb visszük az RMDSZ-t a helyi közösségekhez. De ezt semmiképpen sem azzal a módszerrel kell elérnünk, amelyet Bunta Levente választott Székelyudvarhelyen akkor, amikor a sajtó képviselőit kiküldte a teremből beszámolóját megelőzően” – mondta el Kovács Péter. A fiatalok közéleti szerepvállalása kapcsán azt hangsúlyozta: egyetért a Magyar Ifjúsági Értekezlet azon elvárásával, miszerint az ifjúságnak nemcsak a lapátnyelet kell kézbe adni, hanem a felelősséget is, bejutó helyeket kell biztosítani számukra az önkormányzati választáson.

Azokról az indulatokról is beszélnünk kell, amelyek felgyűltek az elmúlt időben: eredményt nemcsak összefogás, hanem elsősorban munka hozhat. Soós Zoltánnak az a feladata, hogy a vásárhelyi polgárok, románok és magyarok összefogását elérje, hogy kivezesse Marosvásárhelyt az izolációból. Székelyudvarhelyen tiszta a helyzet: egyetlenegy jelölt adta le határidőre pályázatát. Arros Orsolya nem a mindennapi politikai hercehurcában vesz részt, hanem nap mint nap elmondja, hogyan tudna új lendületet adni a városnak, a mintapéldája annak, hogyan lehet sok munkával eredményt elérni” – taglalta.

Az elmúlt heti kiszivárogatott levélről a Szövetség ügyvezető elnökének a véleménye: örvend, hogy nyilvánossá vált, hiszen azt igazolja, a Magyar Polgári Párttal kötött összefogásnak van tartalma is. Nemcsak egy olyan dokumentumról van szó, amely a fiókban porosodik, hanem igényekre válaszol, a helyi szervezetek bevonásával határozza meg a közös tartalmat és munkamódszert. „Én azt szeretném, ha valamikor egy olyan e-mail is kiszivárogna, amely a Néppárttal való egyeztetésünket taglalja, azt, hogy identitásukat megőrizve várjuk őket listáinkra, azt, hogy elfogadják ajánlatunkat.”

Összegzésként kiemelte: a munkában mindenkire szükség van, azokra is, akiknek karcosak, sarkosak a nyilatkozataik, akiknek a véleményével esetleg nem értenek egyet, de kiállnak, képviselnek és kiharcolnak, győzelemre viszik a közösség ügyét.

 

Borbély László Maros megyei képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a jelenlegi körülmények között, amikor prefektusok teljes hadát indítják a magyar közösség ellen, és a független román igazságszolgáltatás nekik ad igazat, jobban kell vigyáznunk egymásra, jobban kell vigyázzunk elöljáróinkra, akiket igazságtalanul megvádoltak. „A héten Brüsszelben, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén három fontos kulcsszóról beszélgettünk: a biztonságról, az európai értékekről és a szolidaritásról. Amikor azt látjuk, hogy az EU megtorpant, komoly méretű terrorizmussal, migrációs hullámokkal kell szembenéznie, miközben a nemzetállamok reneszánszukat élik, a megoldás csak összefogással lehetséges.  Nem szabad meghátrálni, előre kell menni, jól meg kell szervezzük magunkat, és olyan erős partnereket kell keressünk, mint az Európa Tanács vagy az Európai Unió” – fogalmazott Borbély. 

 

A hat cikkelyű törvénytervezet, amely törvénytelennek és alkotmányellenesnek mondaná ki a Szövetségünket, nyolc törvénynek mond ellent” – fejtette ki Biró Rozália SZKT-elnök, majd ennek kapcsán törvények, határozatok egész sorával érvelt ez ellen. Elmondta: nem is a törvénytervezet kezdeményezőinek abszurditását húzná alá, amikor az ötletgazdák azt hangoztatják, hogy ez nem a magyar közösség ellen szól, hanem arra hívná fel a figyelmet, hogy egy jogállamban, egy, a nemzeti kisebbségek jogait példaértékűen gyakorló államban nem kelt felháborodást egy ilyen törvénytervezet benyújtása, ez is egy a sok közül. Az SZKT elnöke kijelentette, hogy ez felkiáltójel kell hogy legyen azok számára, akik úgy gondolják, hogy jobb megosztásban gondolkodni, mint összefogásban, majd hozzáfűzte: „a felelősségvállalás minimális jele az, hogy részt veszünk abban a munkában, amit a Szövetség végez.”

 

Cseke Attila parlamenti képviselő a Partium frakció nevében szólalt fel, beszédében a demokrácia alapjait hangsúlyozta: „A demokráciában nem az ember igazodik az államhoz, hanem az állam igazodik a társadalom elvárásaihoz, az emberekhez. Az államnak minden állampolgár érdekeit kell szolgálnia, a kisebbségekét is. Ma, ha a magyar közösség jogairól beszélünk, akkor egyszerűsítve arra hivatkozunk, hogy ebben az országban, szülőföldünkön akarunk élni, azonban számos tekintetben ezen jogok csorbulnak. Románia egyik legnagyobb problémája az, hogy nincs folytonosság sem a kisebbségi jogok, sem a szociális rendszer kialakításában.” Cseke ezt követően a választási év fontosságára hívta fel a figyelmet, elmondta a Szövetségnek alázattal kell a magyar közösség felé fordulni, úgy ahogyan eddig tette: meghallgatta problémáit és orvosolta azokat. A Partium frakció nevében a Bihar megyei képviselő szolidaritását fejezte ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterével szemben.


Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem, ami hátráltat Csíkszeredában, az hátráltat Temesváron is, ami felháborít Gyergyószentmiklóson, az felháborít Nagyenyeden is” – kezdte felszólalását Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, utalva a sepsiszentgyörgyi történésekre és szolidaritásáról biztosította a székelyföldieket. A szolidaritás fontos elem a megújított Szórvány cselekvési tervben is, amely szerepel az SZKT napirendjén – emelte ki Winkler Gyula, aki emlékeztetett arra is, hogy tíz erdélyi magyarból három a szórványban él, olyan településen ahol tíz százaléknál kisebb  a magyarság részaránya. „Ezek az emberek nagyon jól tudják, hogy a magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ  közös célkitűzések mentén dolgoznak, és mi a szórványban megtanultuk, hogy a legjobb, ha együtt tervezünk és cselekszünk. Remélem, ez érvényes lesz az önkormányzati választáson is" ­– fogalmazott a Szórvány frakció vezetőjeként Winkler Gyula.  

 

Bennünket leginkább a kölcsönös bizalom köt össze, a közösségünk valódi ereje csak úgy érvényesülhet, amennyiben ez a bizalom megmarad. Ha a közösségünk és a képviselet között megszűnik a bizalom, akkor a közösség nem képviselőket, hanem delegáltakat küld az önkormányzatokba és Bukarestbe. Ennek nem szabad megtörténnie még akkor sem, ha ez az ország valamilyen értékrendi zavar miatt nem érzi azt, hogy a kisebbségek nem jövevények itt, hanem hozományok. Ezt csak párbeszéddel tudjuk tudatosítani ebben az országban: hiszen érték a kétnyelvű tábla, az anyanyelvi oktatás és mindaz, amit mi hozzá tudunk tenni a mindennapokhoz” – fogalmazott Verestóy Attila a Székelyföldi frakció nevében.

 

A Kereszténydemokrata Platform nevében Moldován József parlamenti képviselő szólalt fel, beszédében kitért a jelenlegi helyzetre, elmondta a magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia, nem szabad megtorpannia, tovább kell mennie. Moldován továbbá ismertette a Kereszténydemokrata platform álláspontját az alkotmánymódosítás kapcsán, amely pontosítaná a család fogalmát az alapokmányban: „Mi úgy gondoljuk, hogy minden egyént megillet az a jog, hogy saját maga válassza meg életformáját, azonban a kereszténydemokrata elvekre hivatkozva a család alapját férfi és nő alkotja, hiszen ez biztosítja a nemzetünk fennmaradását.” 

 

 „13 százalékos képviselettel rendelkezünk a helyi és megyei önkormányzatokban, három polgármesterünk van, öt százalékos az arányunk, ha az alpolgármesterek számát tekintjük. Mindamellett, hogy kiállunk Antal Árpád megbélyegzése ellen, azt is hangsúlyozzuk: egy nő vette át Sepsiszentgyörgy ideiglenes igazgatását, egy olyan nő, aki nőszervezetünk aktív tagja, Sztakics Éváról beszélünk” – mondta felszólalásában Hegedüs Csilla, a Nőszervezet alelnöke. A Nők a pályán frakció három olyan képviselőjét mutatta be az SZKT előtt, akik polgármester- és alpolgármester-jelöltekként mérkőznének meg a közelgő önkormányzati választáson: „Marina Ida, Szilágybagos polgármestere kiváló munkát végzett akkor, amikor semmi nem állt rendelkezésére megválasztását követően, amikor a polgármesteri hivatal ajtaját meg kellett nyitnia a magyar emberek előtt. Horváth Annáról csak szavakat mondunk, nem kell magyarázatot fűznünk hozzájuk: lendület, alázat, mindennapi kiállás, az ifjúsággal való szoros együttműködés, ő volt az, aki a műemlékrombolást megállította Kolozsváron. Fiatal, dinamikus, három gyermek édesanyja, kiváló szakember – ő Arros Orsolya. Szerepet vállalna egy olyan kisvárosban, ahol áll a víz, nagy a kihívás. Dolgozik, motivált, Székelyudvarhelyből egy élhető, szerethető várost szeretne létrehozni” – sorolta. Összegzésként kiemelte: reméli, ezen nők példát mutatnak az egész közösségnek, mindazoknak, akik szerepet vállalnának a magyar ügy érvényesítésében.

 

Az egyéni felszólalások sorát Antal Árpád kezdte, mindazon támogatószót megköszönt, amellyel az elmúlt időszakban illették. „Jó érzés azt látni, hogy számíthatok önökre, biztosíthatom: önök is számíthatnak rám. Két üzenetet fogalmaznék meg: azoknak, akik több éve önkormányzatokat vezetnek, azt mondom: úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, azt nem tudják kérdőre vonni, nem tudják megkérdőjelezni. Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak. Azoknak, akik most vállalnának először vezetői tisztséget az önkormányzatokban, tapasztalatból mondom: ne bizonytalanodjanak el, azért is érdemes dolgozni, mert a nehéz pillanatokban is érezhetik: a közösség mellettük álll.” Példaként említette azt a „sötét autós” utazást, amely során számtalan üzenetet kapott. Előre kell menni, nem szabad elbizonytalanodni, nem szabad teret engedni azoknak, akik ellenünk lépnek fel – összegzett.

 

Korodi Attila egyéni felszólalásában Antal Árpád esetét taglalta, kifejtette: Antal Árpád azt a típusú vezetést jelképezi, amely a jó ötletek mellé egy jó csapatot kovácsolt, jó csapat mellett jó eredményeket ért el. „Ezekben a nehéz pillanatokban szolidárisnak kell lenni a vezetőinkkel, át kell segíteni őket a nehéz pillanatokon” – mondta a parlamenti képviselő.

 

Annak érdekében, hogy Marosvásárhely erőforrásait a továbbiakban is megőrizzük, és ne pazaroljuk ezt el, meg kell szereznünk a város vezetését. Pontosan 99 nap van a helyhatósági választásokig, amikor Marosvásárhely lakossága eldönti, milyen értékek mentén halad tovább egy olyan városban, ahol egyszemélyes városvezetés működik. Hinnünk kell a változásban Marosvásárhelyen, csak akkor van jövőnk, ha azt közösen akarjuk” – hangzott el Soós Zoltán felszólalásában a Szövetségi Képviselők Tanácsán.

 

Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke felszólalásában kitért a Geréd Imre ifjúsági ügyvezető alelnökkel és Kelemen Szilárd sepsiszentgyörgyi tanácsossal megejtett országos körútra, amely során területi RMDSZ-elnökökkel, helyi vezetőkkel találkoztak. Elmondása szerint a körút egyik nagy konklúziója, hogy nagy az érdeklődés a fiatalok körében a közéleti szerepvállalás iránt. „Nem igaz, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika” – hangsúlyozta, majd kijelentette, nem elég a 15 százalékos kvóta az ifjúságnak, a fiatalok maguk kellene, hogy eldöntsék, kik a képviselőik vagy akár polgármester-jelöltjeik. „Az újratervezést mi komolyan vesszük és hiszünk benne” – hangzott el. A MIÉRT elnöke szerint sok a tehetséges fiatal Erdély-szerte, és a legfontosabb, hogy megkapják a kellő bizalmat munkájuk elvégzéséhez. Elhangzott, hogy a MIÉRT márciusban indítja a Rólad szól nevű konzultációs karavánt, amely a diákokat, tagszervezeti tagokat és egyetemistákat szólít meg, tiszta képet alkot az erdélyi fiatalok helyzetéről, igényeiről.

 

Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke beszédében a polgármesteri tisztség szerepére és jelenlegi helyzetére tért ki. Arra, hogy a kezdeti lelkesedést, a néhány mandátummal ezelőtt szépnek tűnő feladatokat, a közösségért tett munkát felváltotta az a tudat, hogy a polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik. „Mit is írhatnánk a választási plakátokra?” – tette fel a kérdést, majd a következő választ adta rá: „nem csinálunk semmit. Mert ebben nincs hiba.” A polgármester továbbá hangsúlyozta a felelősségvállalás alapvető fontosságát, valamint a következő időszak nagy kihívásaként a politikai szerepvállalás és a jogi támadások szakkifejezéseinek tisztázását nevezte meg. A kisvárosi polgármesterek nevében a pályázati rendszer kiegyenlítését, a hátrányos helyzetű személyek orvoslását kérte.

 

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármesterjelöltje a Tulipán frakció nevében szólalt fel. „Észre kell vennünk, hogy mi folyik körülöttünk. Jelen pillanatban a közösségünk módszeres lefejezése zajlik” – hangzott el. A frakcióvezető szerint a politikai vezetőket büntetőjogi eljárásokkal próbálják akadályozni munkájukban, valamint ezzel párhuzamosan folyamatosan jelennek meg a magyarellenes jogszabály-tervezetek, és nem véletlen, hogy ez a választások előtti időszakban történik. „Ilyen körülmények között kell nekünk most jelölteket állítanunk a helyhatósági választásokon, ilyen körülmények között kell vonzóvá tennünk a fiatalok és a nők számára vagy a sikeres vállalkozók számára a közképviseletet, a politikai szerepvállalást.” Kereskényi szerint a siker kulcsa a helyi közösségekre való odafigyelés. Elmondása szerint a szatmári magyar közösségtől megkapták a bizalmat arra, hogy visszaadhassák Szatmárnémeti méltóságát.

 

 „Ahhoz, hogy valaki a szülőföldjén maradjon, ahhoz három alapdolog kell: jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság – a mi esetünkben. Kell tudni azt, hogyha valaki bűnös, és csak az lehet az, akit elítélnek” – vázolta fel Szabó Ödön parlamenti képviselő, majd hangsúlyozta a kisebbségi jogokkal való élés kiemelt fontosságát. Úgy tartja, hogy az elmúlt 26 évben az RMDSZ volt a rendszer szervize, javított, ahol csak lehetett. A képviselő végül kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy „az ország közintézményei meg vannak bénulva, a hivatalnokok nem mernek dönteni.”

 

Márton Árpád parlamenti képviselő a Dévai Szent Ferenc Alapítvány indulásáról és fejlődéséről, valamint a szociális intézmények jelenlegi hátrányos helyzetéről beszélt. A képviselő szerint „az utóbbi években egyre riasztóbb hírek érkeztek” a szeretetszolgálatokkal kapcsolatban, mivel komoly pénzhiánnyal küszködnek. Példaként a Kovászna megyei helyzetet említette, ahol egyetlen pályázat sem volt sikeres. „Az évek óta tartó januári ökumenikus imahét alkalmával a nagybeteg emberek segítésére szoktak pénzt gyűjteni. Az idén ezen intézmények megsegítésére gyűjtöttünk” – vázolta fel a helyzet súlyosságát Márton Árpád.

 

A szombati ülésen az SZKT új bizottsági tagokat nevesített és választott a következők szerint:

 

SZKT Állandó Bizottság:

Biró Rozália elnök

Bors Béla alelnök

Pataki Csaba alelnök

Vida Noémi alelnök

Moldován József alelnök

Tóth Sándor titkár

Pál-Szilágyi Zoltán titkár

 

Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság:

Botházi Nándor

Kis Réka

Laczikó Enikő Katalin

Sztranyiczki Szilárd

Veress Emőd

 

Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság

Asztalos Ferenc

Ifj. Hajdú Gábor

Horváth Anna

Király András

Péter Zsuzsa

Szép Gyula

Varga Attila

 

Szövetségi Ellenőrző Bizottság

Csóti Emese

Kurkó Cecília

László Edit

Szalkay József

Szedilek Lenke

A szövetségi elnök nevesítését, miszerint az önkormányzati választási kampányban Kovács Péter ügyvezető elnök kampánykoordinátori, illetve Nagy Zoltán Levente kampánykoordinátor-helyettesi minőségükben is szerepet vállaljanak, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.