Válságban Európa – a helyi és regionális önkormányzatiság kihívásai

2013.03.22. | Önkormányzatok , Európa Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Válságban Európa – a helyi és regionális önkormányzatiság kihívásai

Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának 24. ülésére került sor március 19–21. között, Strasbourgban. A 47 tagállam különböző önkormányzati szintjeinek képviseletére elkötelezett fórum kiemelt tavaszi témaköre a válság volt, amely túllépve gazdasági kereteit, az önkormányzatiság alapvető elveit és a demokrácia fő pilléreit veszélyeztető problémává nőtte ki magát az európai kontinensen is.

“Számtalan olyan kihívás nehezedik az európai kontinens államaira, amely a pénzügyi válság egyenes következményeként veszélyezteti a demokrácia alapvető értékeit“ – indította nyitóbeszédét Hervig Van Staa, a kongresszus tiroli elnöke. Ennek a központi gondolatnak a jegyében tűzte ki a kongresszus a 2013-as esztendő prioritásait, az általános etikai normarendszer elfogadtatása mellett a korrupció visszaszorítását, az aktív polgári részvétel bátorítását, a társadalmi kizárás és elszigetelés elleni küzdelmet, illetve – az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak a javaslatára – a nemzeti kisebbségek ügyének támogatását.

A 2007-ben felülvizsgálatra került a Kongresszusi Charta értelmében a megfigyelési, ún. monitoring tevékenységeket eddig is folyamatosan végezték az illetékes bizottság, illetve a kongresszus tagjai. Ettől az évtől kezdve azonban különös hangsúlyt fektet a kongresszus a megfigyelési tevékenységek kiegészítésére, azaz az utánkövetésre, a jelentés elfogadását követő időszak megvalósításaira, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy számtalan esetben, az amúgy is csak ajánlási jelleggel bíró javaslatok gyakorlatba ültetése várat magára.

Ugyancsak a mostani, tavaszi ülésen került sor három tagállam megfigyelési jegyzőkönyveinek a bemutatására. A helyi és regionális demokrácia sajátosságait vizsgálta Grúzia, Spanyolország és Olaszország esetében egy-egy illetékes bizottság, de sor került az örményországi és a bosznia-hercegovinai helyi választások kiértékelésére, Oroszország és az Európa Tanács kapcsolatának a megvitatására, a családon belüli erőszak visszaszorításának kérdésére, illetve kerekasztal megbeszélésre a társadalmi elszigeteltség és a korrupció megfékezésének témakörében. A Magyarországra vonatkozó jelentést elnapolták, a jelentésben fellelhető számtalan pontatlanság és vitatott jelentési elem kiküszöbölése érdekében.

A 47 ország külügyminisztereit tömörítő döntéshozó szerv, a Miniszteri Bizottság (Committee of Ministers) jelenlegi elnökségét ellátó Andorra külügyminisztere ismertette a bizottság idei prioritásait, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a kongresszus által kijelölt prioritásokhoz, teljes nyitottságot és hatékony fellépést ígérve minden olyan megkeresésre, amely a kongresszus alapvető céljainak szellemében a tagállamok helyi és regionális demokráciájának erősítését szolgálják.


A tíztagú romániai küldöttség, illetve a Régiók Kamarája tagjaként lehettem jelen a kongresszus munkálatain, illetve a kiegészítő bizottsági és kamarai üléseken. Ami igazán fontos volt az általam képviselt régió, Székelyföld szempontjából a márciusi kongresszus folyamán, a Kormányzati Bizottságban készülő jelentés (Regionalizációs trendek az Európa Tanács különböző tagállamaiban), amelynek ügyében fel is szólaltam. A Marie-Madeleine Mialot Muller által irányított jelentéstevő szakértői csapat azokat a fontosabb irányzatokat vizsgálja, amelyek a tagállamokban jelenleg meghatározzák a regionalizáció, vagy a régiósítás folyamatait, figyelve az alulról jövő követelésekre és a függetlenségi törekvésekre. Ebben a kontextusban szolgáltattam anyagot a romániai regionalizációs törekvésekről, illetve a székelyföldi helyzetről, különös tekintettel a vegyes lakosságú területi egységekre, ahol minden jelenleg sajtónyilatkozat szintjén kiszivárogtatott bukaresti regionalizációs elképzelés szembemegy az alapvető európai előírásokkal, kulturális és népességi törésvonalakat hozva létre, amennyiben nem veszi figyelembe az illető térség lakóinak követeléseit, a szubszidiaritás elvét és a történelmi hagyományokat.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.