Változások éve kisebbségügyi negatívumokkal – Kelemen Hunor évértékelő sajtótájékoztatója Kolozsváron

2015.12.17. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Változások éve kisebbségügyi negatívumokkal – Kelemen Hunor évértékelő sajtótájékoztatója Kolozsváron

„Románia megszűnt következmények nélküli országnak lenni, de sajnos, nem minden tekintetben. A magyar közösség jogcsorbításának továbbra sincsenek következményei ebben az országban. 2015 a jogérvényesítésünk szempontjából nem tekinthető egy kedvező évnek” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök, amikor megvonta a rövidesen záruló esztendő mérlegét december 17-én, csütörtökön, Kolozsváron tartott évértékelő sajtótájékoztatóján.

Fontos közéleti változások éve

2015 nem volt egy tipikusnak nevezhető év, hiszen a novemberi bukaresti tragédiát követően, az utcai tüntetések nyomására egy olyan szakértői kormány vette át az ország vezetését, amelynek jelenleg sem többsége, sem ellenzéke nincs. „Nem tudni pontosan, hogy ennek a kormánynak kik a támogatói, és ki lehet az ellenzéke. Nem egy szerencsés helyzet ez, amely csak rövidtávon fogadható el, a következő választásokig” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki arra is emlékeztetett, hogy ez a helyzet azért is alakulhatott ki, mert egyetlen politikai párt sem törekedett a végrehajtó hatalom átvételére.  „Az RMDSZ a parlament feloszlatását szerette volna, valamint összevont előrehozott választások megszervezését jövő tavasszal, azonban ehhez nem volt többség, politikai akarat” – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Többség-kisebbség viszonya: szükséges az RMDSZ által javasolt egyezmény

Bár Románia bizonyos értelemben megszűnt következmények nélküli országnak lenni, mégis van egy terület, amelyre ez nem igaz: a kisebbségi jogérvényesítés területe – nehezményezte Kelemen Hunor. „2015 a visszalépések évének tekinthető, még annak ellenére is, hogy néhány pozitívumról be tudunk számolni. Számtalan gesztust tettek közéleti szereplők a kisebbség-többség közötti feszültségkeltésre, és az igazságszolgáltatás eszközeivel megszerzett jogok visszavonására, megcsonkítására törekedtek” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint demokratikus országban a politikumnak semmiféle eszköze nincs ez utóbbiakkal szemben. „A bírósági döntéseket a diktatúrában és demokráciában is végrehajtják. Ez egy alapszabály, amelynek felülírására a politikának nincsenek és nem is lehetnek eszközei. Ugyanakkor a politikának szóvá kell tennie ezeket, el kell indítania egy párbeszédet a társadalomban arról, hogy a parlamentben megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, illetve bírósági döntésekkel próbálják ezeket felülírni” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki erre példaként a himnuszéneklést, szimbólumhasználatot, illetve a magyar vagy kétnyelvű feliratok eltávolítását említette. Hozzátette: az RMDSZ ezt szóvá tette az Amerikai Egyesült Államoktól Brüsszelig, ezek helytelenítését a román partnerek előtt is egyértelművé tette.  A szövetségi elnök felhívta a figyelmet, hogy 2015-ben a kisebbségügyi visszásságok a márciusban nyilvánosságra hozott, az autonómiatörekvéseket veszélyforrásként beállított belügyminisztériumi stratégiával kezdődtek és a decemberi kézdivásárhelyi történésekben kulmináltak, amikor is egy teljes közösség kollektív megbélyegzését kísérelték meg. „Az RMDSZ még az év elején javasolta egy olyan kisebbség-többség közötti többpárti egyezmény megkötését, amely a megszerzett jogok biztonságát szavatolná, és azt, hogy ezeknek a megcsonkítására sem közigazgatási, sem törvényhozási eszközökkel nem kerítenek sort” – vázolta Kelemen Hunor megoldásként a jelenlegi helyzetre.

Törvénykezési előrelépések idén, RMDSZ-prioritások 2016-ra: „újratervezés”

Kelemen Hunor fontosnak tekinti, hogy még az idén oktatásra vonatkozó szerződést kötöttek a magyar történelmi egyházak és a tanügyi szaktárca, hogy a törvényhozás az RMDSZ kezdeményezésére hivatalos ünneppé nyilvánította a Magyar Nyelv Napját. Az RMDSZ elnöke szerint jelentős előrelépésnek számít az a jogszabály is, amely feloldotta a bénultságot a helyi közigazgatásbeli alkalmazások terén. A választási rendszer reformja meghatározó az ország következő időszakára nézve, hiszen a parlamenti választásokon visszatér az arányos képviseletet biztosító megyei listás szavazás – tette hozzá a szövetségi elnök.

Az RMDSZ 2016-os prioritásaként már a Szövetség áprilisi kongresszusán meghirdette az szervezet politikai „újratervezését”. „Ezzel megfogalmaztuk azt a célt, hogy a politizálásának egy új módját kell meghonosítanunk, ami persze nem megy egyik napról a másikra, de a jövő tavaszi önkormányzati választásokkor már látható lesz. Hiszen az ilyen jellegű politikai újratervezés eredményei akkor kézzelfoghatók, amikor egy politikai alakulat bemutatja jelöltjeit és programjait a választásokra” – ismertette Kelemen Hunor az RMDSZ által idén tavasszal felvállalt változási folyamatot, amely az önkormányzati és parlamenti választásokon új arcokat és új politikai megközelítést eredményez.

Hangsúlyos RMDSZ-es külpolitika 2015-ben

Aktív esztendőt zár az RMDSZ a külpolitika terén, hiszen az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának döntéshozói, illetve az európai politika különböző fórumain ismertette a romániai magyarság helyzetét, illetve a jogérvényesítés terén tapasztalt visszásságokat. „Jól eső érzéssel állapíthatom meg, hogy az általunk Washingtonban elmondottakat viszontláthattuk a kongresszus különböző jelentéseiben, az Európai Néppárt madridi kongresszusának dokumentumában pedig a mi javaslatunkra került fontos helyre az európai őshonos kisebbségek ügye, védelme” – sorolta a szövetségi külpolitika sikereit Kelemen Hunor, aki szerint az RMDSZ-nek a jövőben is folytatnia kell ezt a következetes munkát. 

Hanganyag:
Kelemen Hunor nyilatkozata


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.