Vincze Loránt: az etnikumközi párbeszéden és a kisebbségi jogok területén folyamatosan kell dolgozni

2016.08.23. | FUEN
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vincze Loránt: az etnikumközi párbeszéden és a kisebbségi jogok területén folyamatosan kell dolgozni

A Divers Egyesület meghívásának eleget téve tartotta meg Identitáskeresés: a transzilvanizmustól az európai polgárig című előadását Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a segesvári polgármesteri hivatalban. Az előadás az augusztus 1821. között a segesvári citadellán megrendezett XIV. Pro Etnica Fesztivál tudományos-kulturális programjának része volt. Az előadást követő beszélgetés moderátora Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke volt.

Bevezetőjében Vincze Loránt egy sarkalatos kérdést tett fel a közönségnek: hogyan határozzuk meg önmagunkat, különös tekintettel az olyan aktuális európai kihívásokra, mint amilyen a bevándorlás? A FUEN elnöke szerint a válasz csakis összetett lehet, hiszen az emberek is többszintes identitással rendelkeznek: „egyidőben vagyok erdélyi származású, román állampolgár, magyar nemzetiségű és európai – nem látok semmilyen ellentmondást ezek között. Természetesen egyes identitásbeli elemek erősebbek másoknál és dominálják mindannyiunk identitását, mint például az etnonacionális jelleg a kelet-európai kisebbségek esetében.”

Az előadás egy másik központi tárgya volt az államok viszonyulása a nemzeti kisebbségekhez. Vincze Loránt meglátása szerint a legtöbb ország nemzetállamként definiálja magát, tehát nem is lehet etnikai és nyelvi szempontból semleges, hiszen a többség nyelvét és szimbólumait sajátítja el, ezáltal pedig az együtt elő nemzetiségek közt hivatalból különbséget tesz. Ilyen körülmények közt a nemzeti többség és kisebbség eleve eltérő bánásmódban részesül és tulajdonképpen ez a kisebbségi problémakör fő forrása. „Amíg Belgiumban a német kisebbséget is államalkotó tényezőként ismerik el, addig Franciaország és Görögország nem ismeri el a területén élő nemzeti kisebbségeket. Habár egyesek annak szeretnék láttatni, Románia sem éppen egy követendő példa, de legalább nem tagadja a kisebbségek létezését, hanem valamiféle védelmet és törvényekben rögzített támogatást biztosít a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek javára” tette hozzá a FUEN elnöke.

Az összehasonlítás általános érvényű konklúzióját Vincze Loránt a következőképpen fogalmazta meg: „az államnak folyamatosan építő jellegű párbeszédet kell folytatnia a kisebbségekkel. Az állam hiába állítja azt, hogy minden rendben van, amíg a kisebbségek gondokkal küszködnek, mert ez olyan fennakadáshoz vezet, amely a kisebbségekben frusztrációk halmazát eredményezi. A romániai magyar kisebbség például kollektív jogokat is szeretne kapni ahhoz, hogy például oktatási és kulturális területen szabadon dönthessen a közösséget érintő ügyekben. Az ehhez hasonló helyzetekben a FUEN szerepe abban áll, hogy elősegítse a kisebbség és többség, valamint a kisebbség és a nemzetállam közti párbeszédet.”

A FUEN elnökét arról is kérdezték, hogy mit gondol az Európai Unió hozzáállásáról és hatásáról a nemzeti kisebbségekre nézve. Vincze Loránt elmondta, hogy az Uniót eleve azért hozták létre, hogy a szélsőséges nacionalizmust visszaszorítsa, amely a két  világháború után különösen fontos cél volt. A FUEN-t azért alapították hatvanhét évvel ezelőtt, hogy a háborúk folytán az anyaországon kívül rekedt nemzeti kisebbségek problémáit orvosolni tudják. „A szovjet befolyás miatt azonban Kelet-Európa a két európai kezdeményezés hatáskörén kívül esett és pontosan ez az oka a Kelet és Nyugat között fennálló törésvonalnak, ami a nacionalizmus jellegét és a kisebbség-többség együttműködés mértékét illeti. Amíg az elmúlt hatvan évben Nyugaton sikeresen oldották meg a kisebbségi problémák többségét, addig Keleten azok továbbra is megoldásra várnak magyarázta a FUEN elnöke.

A beszélgetés végén Vincze Loránt egyetértését fejezte ki Volker Reiter, a ProEtnica Fesztivál főszervezőjének azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy új hagyományokat kell létrehozni, a jövőt illetően pedig nyitottnak lenni. A FUEN elnöke még hozzátette: „valóban, a kulturális hagyaték nem egy statikus dolog, hanem változik és átalakul az idő múltával, ezért sem szabad leragadni a múltban, hanem a jövőben nyitottan kell szembenézni a globalizáció hozta kihívásokkal.”

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.