Vincze Loránt: Románia érdeke az volna, hogy élére álljon a kisebbségi keret kidolgozását kezdeményező európai országoknak

2015.07.09. | Kisebbségvédelem , Külkapcsolatok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vincze Loránt: Románia érdeke az volna, hogy élére álljon a kisebbségi keret kidolgozását kezdeményező európai országoknak

Fotó: Mihály László

Románia csupán nyerhet egy többségkisebbség együttműködési megállapodásból, amely a nyugat-európai jó megoldásokon alapulna. Hazánk kezdetben fontos jogszabályokat fogadott el a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmében, de nem kellene félénknek lennie továbblépni a közösségi jogok – a kisebb csoportok számára a kulturális autonómia, a nagyobb kisebbségek esetében a személyi elvű vagy területi autonómia – felé vezető úton” – fogalmazott Vincze Loránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára egy Temesváron rendezett kisebbségi tanácskozáson.

A német Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a Német Demokrata Fórum és a román külügyminisztérium Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és távlatok címmel július 8–10 között tartott rendezvényén Vincze Loránt úgy fogalmazott, az EU-nak is többet kellene tennie, mint a nyelvi és kulturális sokszínűség elismerése, védenie kell a sokféleséget. „Az EU-ban lassanként kialakul egy olyan áramlat, amely kisebbségvédelmi normarendszer kidolgozását szeretné, Románia érdeke az volna, hogy az élére álljon egy ilyen kezdeményezésnek, nem csupán a 20 romániai nemzeti kisebbség miatt, hanem a határokon túl élő román őshonos kisebbségek érdekében is” – hangsúlyozta a FUEN alelnöke csütörtöki előadásában.

 

Vincze Loránt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban Románián kívüli partnerek szervezésében viszonylag kevés kisebbségi tematikájú értekezletre került sor, éppen ezért fontos a KAS kezdeményezése. Véleménye szerint eddig a külföldi partnerek elfogadták a román kormány hivatalos álláspontját, amely szerint a kisebbségi kérdés megoldása modellértékű Romániában, holott a törvénykezés minősítése csupán maguktól a közösségektől érkezhet, csupán ők állíthatják vagy cáfolhatják, hogy egy országban modellértékű vagy sem a kisebbségi kérdés rendezése.

 

Előadásában az RMDSZ külügyi titkára rámutatott arra, hogy az uniós csatlakozást követően érezhetően változott Románia hozzáállása a kisebbségi kérdéshez, például három éve késik a kormány jelentése a kisebbségi nyelvek chartában foglaltak teljesítésről és két éve a kisebbségi keretegyezmény alkalmazásáról szóló jelentés. „A késedelem érthetetlen, hiszen a kisebbségi kérdésben Németország vagy az Egyesült Királyság is kap kritikákat az Európa Tanács intézményeitől, és nem dől össze a világ, inkább megfontolják az ajánlásokat” – mondta Vincze Loránt, és a hiányosságok közé sorolta a kisebbségi törvény elfogadásának elmulasztását, a közigazgatási anyanyelvhasználat hiányosságait, a MOGYE esetében elfogadhatatlannak nevezte az oktatási törvényben foglaltak alkalmazásának elodázását, a visszaszolgáltatás folyamatának leállását.

 

A rendezvényen többek között jelen volt Bogdan Aurescu külügyminiszter, Harmut Koschyk, a német szövetségi kormány kisebbségi megbízottja, Paul-Jürgen Porr, a Német Demokrata Fórum elnöke és Sver-Ioachim Irmer, a KAS romániai és moldovai igazgatója.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.