Vitafórum a közigazgatási átszervezésről Marosvásárhelyen

2011.11.18. | RMDSZ , Régiók , Kós Károly Akadémia
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Vitafórum a közigazgatási átszervezésről Marosvásárhelyen

"Románia 1968-as közigazgatási felosztását újra kell gondolni, de nem lehet egyik napról a másikra: ehhez közvitára, tanulmányokra van szükség” – jelentette ki csütörtökön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió által szervezett marosvásárhelyi vitaesten. A résztvevõk arra a kérdésre keresték a választ: van-e szükség közigazgatási átszervezésre Romániában? Az est házigazdája Markó Béla volt, elõadói pedig a szövetségi elnök mellett Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, Csutak István fejlesztéspolitikai szakértõ, valamint Novák Zoltán történész.

Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke szerint szükség van a közigazgatás átszervezésére, de nem úgy, ahogy azt Bukarestben elképzelik. - Az RMDSZ határozott nemet mondott egy bizonyosfajta átszervezéssel szemben, amely a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók megyékké alakítását célozta volna. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ szerint nincsen szükség közigazgatási átszervezésre, csak nem úgy, ahogyan ezt a román politikum akarja. A magyarság legnagyobb és legfontosabb ereje az önkormányzatokban van, ezért nem mindegy, hogy milyen jellegű közigazgatási egységekben élhetünk, hangsúlyozta Markó Béla.

Kelemen Hunor ismertette az RMDSZ álláspontját a nagyobbik koalíciós partner által kezdeményezett újramegyésítési tervezetről. Hangsúlyozta a kérdés fontosságát az erdélyi magyar közösség számára, és ismertette azt a változatot, amelyet a szövetség is támogathatónak tart. Elmondta, a közigazgatási reform ötlete nem új keletű, hiszen már a Nãstase-kormány idején megrajzoltak egy-egy térképet, amely azon túl, hogy a sajtóba is alig szivárgott ki, nem valósult meg. „Az 1968-as közigazgatási felosztást újra kell gondolni, különösképpen az európai uniós csatlakozás tükrében, de nem lehet egyik napról a másikra, baltával felszámolni a megyéket, és régiókat létesíteni” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a közigazgatási reformot alaposan elõ kell készíteni, közvitára, tanulmányokra van szükség, a reform legfőbb haszonélvezője pedig nem a politikum, hanem az állampolgár kell legyen. Kelemen Hunor szerint, bár Traian Basescu államfő javaslata a nagy székely megye létrehozásáról egy bátor kezdeményezés volt, ez mégis elfogadhatatlan az RMDSZ számára, ugyanis ez a javaslat azt eredményezte volna, hogy a Közép-Erdélyben, a Partiumban élő magyarság kiszorult volna a közigazgatási döntéshozataból. Álláspontja szerint a közigazgatási átszervezés jelenlegi kezdeményezői látszólag gazdasági érvekkel támasztják alá ennek szükségességét, ám a háttérben politikai megfontolások, főként a helyi politikai elitek lecserélésének és ellenőrzésének szándéka áll.  

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy az eddigi átszervezést célzó javaslatok közül az RMDSZ tervezete az egyedüli jó megoldás, amelynek kidolgozásakor a Szövetség szakemberei természetszerűen nemcsak az erdélyi magyarok, hanem a többségi románság szempontjait is figyelembe vették.

A Kós Károly Alapítvány részéről jó témaválasztás volt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt a témát a következő hónapokban többször elő kell venni, és nagyon valószínűnek tartom, hogy a 2012-es esztendőnek, választási évről lévén szó, a választási kampánynak ez lesz az egyik fő témája” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Novák Zoltán az utóbbi 50-60 év romániai közigazgatási átszervezésének történetét ismertette. Rámutatott: háromszor, 1950- ben, 1952-ben és 1968-ban történt jelentõs átszervezés, amelyek nagymértékben érintették az erdélyi magyarságot is. „Az 1968-as megyésítést jóval nagyobb elõkészítés elõzte meg, mint a most következõ átszervezést” – fogalmazott Novák, aki párhuzamot vont az akkori és jelenlegi politikai konstellációk között, hangsúlyozva azokat a konfliktusokat is, amelyek az akkori kis- és nagyobb közösségek között feszültek.

Csutak István fejlesztési szakértő szerint csak olyan gazdasági régiók működhetnek, amelyeket kohéziós erőként összetart a kultúra. Ugyanakkor rámutatott, hogy a gazdaságot nem lehet elvonatkoztatni a politikától.

A polgároknak azt kell érezniük, hogy a mindennapi ügyintézés kevesebb erõfeszítést igényel” – mondta. Tamás Sándor, aki Kovászna megyérõl és a mai székelyföldi viszonyokról beszélt a fórumon.

A beszélgetést az Erdélyi Magyar Televízió hétfőn 20.30-kor közvetíti.