Winkler Gyula: több európai pénzt kell biztosítani a menekült-válság kezelésére

2015.09.01. | Európai Parlament , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Winkler Gyula: több európai pénzt kell biztosítani a menekült-válság kezelésére

A menekült-válság hatékony európai választ igényel, ezért jelentősen meg kell növelni az előirányzott összegeket az EU 2016 évre szóló költségvetésében – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) hétfői, augusztus 31-i nyitóülésén. A Winkler Gyula bizottsági alelnök által vezetett megbeszélés napirendjén az EU 2016-os pénzügyi év általános költségvetésére vonatkozó véleménytervezet megszavazása szerepelt, amelyet az INTA továbbít az EP Költségvetési Bizottságának (BUDG).  

„Az utóbbi hetek eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben példátlan menekült-válsággal szembesülünk az EU-ban, amelyre nekünk, EP-képviselőknek kell konkrét választ adni. A rendelkezésünkre álló eszközök egyike a 2016. évi uniós költségvetés, amellyel kapcsolatosan a következő kérdést kell megfogalmaznunk: valóban elegendőek a jelenleg előirányozott források arra, hogy egy hatékony európai választ adjunk a menekült-válság kihívásaira, vagy ezen összegek jelentős növekedést igényelnek?” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

 

Winkler ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az INTA-hoz továbbított költségvetési tervezet négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, amikor még lehetetlen volt előrelátni a menekült-válság jelenleg kialakult méreteit. 

 

„A 2016-os évi költségvetés támogatja az európai migrációs stratégiát, nagyobb sürgősségi segélyt biztosít a leginkább érintett tagállamok számára, finanszírozást nyújt egy uniós szintű át- és letelepítési programhoz, valamint jobban finanszíroz egyes ügynökségeket, például a FRONTEX-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az általunk megvitatott költségvetés jelenlegi formája négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, azonban az utóbbi hetek eseményei olyan kihívások elé tesznek, amelyek, véleményem szerint, határozottan indokolják a menekült-válság hatékony megoldására fordított európai pénzek jelentős növekedését” – fogalmazott az INTA alelnöke a Reimer Böge németországi néppárti képviselővel, az EP Költségvetési Bizottságának jelentéstevőjével folytatott párbeszéd keretében.

 

Winkler Gyula szerint az Európai Unió 2016-os évi költségvetés-tervezetét kellő rugalmassággal dolgozták ki, ennek megfelelően több mint kétmilliárd euró tartalékkal rendelkezik, amelyet fontosabb célokra, különböző prioritásokra lehet fordítani. Véleménye szerint, az Európa számára szükséges, illetve a Juncker-tervben szereplő befektetések mellett, kiemelkedően fontos minden olyan költségvetési előirányzat jelentős növelése, amely segítheti a tagállamokat abban, hogy megbirkózzanak a menekülthullám okozta válsággal.

 

„Közös európai megoldást kell találnunk erre a válságra, mert a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően kezelni a kialakult helyzetet” – zárta felszólalását Winkler Gyula. 

 

Májusban az EB előterjesztette a 2016-os évi uniós költségvetés-tervezetet, amely 143,5 milliárd eurót irányozna elő az európai gazdaság fellendülésének támogatása és az emberek életszínvonalának javítása érdekében Európában és azon túl is. A törvényhozási naptárnak megfelelően, a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésről október 28-án szavaz az EP plénuma. 

 

Az uniós költségvetés az Európa szomszédságában és azon túl bekövetkező új fejleményekre is választ ad. 9,5 milliárd euróval (+28,5%) támogatja a külső – például az ukrajnai és a szíriai – válságok kezelését szolgáló uniós kapacitást, továbbá humanitárius segítséget nyújt a rászorulók számára. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretét 2,1 milliárd euróra (+34%), illetve 2,7 milliárd euróra (+27%) emeli meg.

 

A Bizottság közleményének megfelelően, az uniós költségvetés-tervezet minden egyes finanszírozandó program vonatkozásában két összeget tartalmaz: a kötelezettségvállalási előirányzatot és a kifizetési előirányzatot. A kötelezettségvállalási előirányzat azt a finanszírozást jelenti, amelyet egy adott évben, szerződésben vállalni lehet, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegre vonatkozik. A 2016-os évi költségvetés-tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 153,5 milliárd euró (2015-höz képest 5,3%-kal alacsonyabb), a kifizetési előirányzatoké pedig 143,5 milliárd (2015-höz képest 1,6%-kal magasabb). Ez azt jelenti, hogy a kifizetési előirányzatok 2015-höz viszonyítva reálértelemben nagyjából stabilnak tekinthetők. A kifizetési előirányzatok az előző költségvetési programozási időszakból fennmaradt, 2014 végén 24,7 milliárd euró összegű kérelmek hátralékának fokozatos megszüntetésére is tartalmaznak keretet.

 

Az uniós költségvetés az Unió GDP-jének nagyjából 1 százalékát teszi ki, ám multiplikátor hatásának és eredményorientáltságának köszönhetően nagy hatást gyakorol.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.