A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát. A tervezet célja egy érdemalapú rendszer bevezetése a közigazgatásban – jelentette be Cseke Attila, RMDSZ-es miniszter. 

„A javasolt intézkedés biztosítja a közpénzek igazságos felhasználását. Bevezetjük az érdemalapú rendszert a közigazgatásba: azok, akik ténylegesen hozzájárulnak az uniós források lehívásához és a romániai települések fejlődéséhez, szigorú kritériumok alapján akár 50%-os bérpótlékra is jogosultak. Akik viszont érdemben, mérhető módon nem vesznek részt a beruházások megvalósításában, nem kapnak pótlékot, vagy csak csökkentett mértékben részesülhetnek benne” – nyilatkozta Cseke Attila.

A bérpótlék odaítélésekor két szempontot vesznek figyelembe: a beruházás értékét, valamint azt, hogy az adott hónapban mennyi időt dolgozott a közalkalmazott az adott projekten – amennyiben előrelépés történt a beruházás kivitelezésében. Az előrelépés mértékét egy negyedévente készített haladási jelentés alapján állapítják meg, amelyet a hitelutalványozó hagy jóvá. Két mutató (a legdolgozott idő és a projekt értéke) együttes figyelembevételével a bérpótlék mértéke 5% és 50% között változhat.

Előrelépésnek számít, ha történt legalább 5%-os haladás az előkészítési szakaszban (tanulmányok, jelentések, kifizetési kérelmek, tervezés, engedélyek beszerzése), vagy legalább 3%-os növekedés a kivitelezésben, építkezésben. Ugyancsak előrelépésként értékelhető, ha a befektetés lépéseinek legalább 3%-át megvalósították, vagy a tervezett épületek, szolgáltatások, munkálatok legalább 3%-át átadták.
Amennyiben a havi beruházással kapcsolatos munkavégzés nem haladja meg a 20 órát, a bérpótlék mértéke a befektetés összegétől függően csupán 5–10% lehet. Ha viszont a munkával töltött idő meghaladja a havi 80 órát, és a beruházás összege eléri vagy meghaladja a 20 millió lejt, a bérpótlék mértéke akár 25–50%-ra is emelkedhet.

A Számvevőszék is ellenőrizheti a haladási jelentést, és amennyiben kiderül, hogy a jelentés nem felel meg a valóságnak, a jogtalanul megszerzett összegekért felelősségre vonhatók a beruházáson dolgozók, a jóváhagyási folyamatban részt vevő személyek, valamint a hitelutalványozó.
A közvitára bocsátott jogszabály szeptember 1-jén léphet hatályba. A tervezet teljes szövege elérhető itt.