A Nemzeti Szabadelvű SZKT Frakció és a Nemzeti Szabadelvű Platform műhelyhétvégét tartott 2022. június 17-19. között Maroshévizen, amelyen, többek között, a romániai magyar sajtó helyzetéről is szó esett

A romániai magyar sajtó hármas nyomás alatt teljesít, az utóbbi időben átrendeződött a médiatér, teljesen új módon tájékozódnak a magyarok Romániában. Az új elemek: a közösségi média platformok, a magyar televíziós hírcsatornák térnyerése, valamint a román elektronikus sajtó jelenléte (hírtévék, autórádió, közszállításban lévő elektronikus médiafogyasztás stb.).

A kerekasztal beszélgetésen részt vett Karácsonyi Zsigmond, Népújság főszerkesztő, Huszár Szilamér, Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének fotószakosztály-koordinátora, valamint a MÚRE Sajtófotós és videóújságíró szakosztályának alapító tagja, moderátor Dénes István platformelnök.

A beszélgetésnek három fő következtetése volt: a hiteles szakmai és etikai elveket teljesítő nyomtatott és online írott sajtóra szükség lesz, ugyanis a közösségi információs platformok szűretlen információkat is közvetítenek. Egyedül a szakmailag felépített erdélyi magyar sajtóműhelyek képesek közvetíteni a közvélemény és a politikum között, ezáltal képesek működtetni a fékek és ellensúlyok rendszeréből azt a részt, amit a közvélemény társadalmi kontrolljának nevezünk.

A közösségi média platformokon egyelőre a sajtó által termelt hírek és információk terjednek, ezekből kelnek szárnyra mémek, képek és videók, általában a saját véleménybuborékon belül. Meg kell találni a magyar sajtó számára azt a működési és fenntartási keretet, amellyel a közeljövőben érkező változások ellenére is képes lesz ellátni a közszolgálati tájékoztatás feladatát.

A továbbiakban Puskás Bálint korábbi szenátor és alkotmánybíró, Buday Richárd Tibor, a bukaresti területi szervezet elnöke, SZKT frakcióvezető beszélgettek a különböző autonómiaformák érvényesítési lehetőségeiről az aktuális alkotmányos keretek között. A beszélgetés konklúziója, hogy a nemzetállami keretek nem mondanak ellent és nem tiltják a különböző autonómia-konstrukciókat, beleértve a területi autonómiák különböző formáit sem. Az eddigi területi autonómia tervezetek több szakmai hibát is tartalmaztak, még nem született meg jogtechnikailag alkalmazható területi autonómia statútum. Sem a kulturális, sem a területi autonómia koncepciója nem szól a nemzetállami keretek ellen és nem zárja ki a ma élő jogrend érvényességét.