RMDSZ: ezentúl a gyógyászati ásványvíz kitermelési illeték 80 százaléka helyben marad

RMDSZ: ezentúl a gyógyászati ásványvíz kitermelési illeték 80 százaléka helyben marad

Az ásványvízipari kitermelésből származó bányailletékek 80 százaléka a helyi és megyei közigazgatási egységeknél marad, azonban a rendelkezés eddig csak az ásványvíz kitermelésére vonatkozott. Az RMDSZ kezdeményezésére ezentúl a terápiás célokra használt ásványvíz kitermelése után járó illetékeket is az önkormányzatokat használhatják fel és a helyi közösségek fejlesztésére fordíthatják.

„A gyógyturizmus fellendülése hozzájárulhat Erdély több településének gazdasági fejlődéséhez. A ma megszavazott törvénykezdeményezés célja, hogy a balneoturisztikai települések fejlődjenek az illetékekből származó összegek helyi felhasználásával. Romániában több mint 15 települést érint a jelen törvénykezdeményezés, amely értelmében a terápiás célra használt ásványvizek is bekerülnek ebbe a kategóriába. Ennek értelmében a kitermelés utáni illetéknek a 80 százalékát a helyi közigazgatási egységek kapják. Eszerint a befizetett illeték 35 százaléka a megyei önkormányzatnál maradna, 45 százaléka pedig a helyi önkormányzat költségvetésébe kerülne és csupán 20 százalékot kellene befizetni az államkasszába. Eddig a terápiás célra használt ásványvizek utáni illeték teljes mértékben az államkasszába került” - mutatott rá Turos Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a szavazást követően.

Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, az Energiaügyi, Energetikai Infrastruktúra és Ásványi Erőforrások Bizottságának elnöke hangsúlyozta: „az európai országok közül Románia az egyik leggazdagabb természetes gyógyhatású lehetőségekben. A nemzetközi színvonalú ellátás érdekében támogatunk minden olyan intézkedést, amelyek által fejlődnek a balneoturisztikai szolgáltatások. Székelyföldön, Hargita és Kovászna megye ezzel a jogszabállyal kibővítheti saját borvizeinek gazdasági hasznát. A törvénytervezet értelmében a helyi közigazgatási egységek jogosultak lesznek ezekre az összegekre, amelyeket a lakosság javára, a közszolgáltatások és az infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatják.”

A törvénytervezet esetében a végső döntést a képviselőház hozza meg.

kapcsolódó

Hírlevél