Döntéshozó fórumként szavazta meg és módosította a szenátus azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely az oktatási törvény módosítását célozta, azonban számos ponton javításra szorult. Az RMDSZ javaslatai végül rendezték azokat a kérdéseket, amelyek hátrányosan érintették a bölcsődei oktatás működését.

„A fejlesztési minisztériumnak egy fontos és sikeres projektje a bölcsődeépítési program, ezért szükség volt a jelenlegi jogszabályra, amely a bölcsődék működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, és rendezi ezeknek az oktatási intézményeknek a pénzügyi forrásait” – részletezte Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

„A koragyermekkori nevelés alapfeltételeket biztosít a kulcskompetenciák kialakulásához, a kiegyensúlyozott fejlődéshez, ezért fontos, hogy a bölcsődére ne csak úgy tekintsünk, mint egy gondozást vagy felügyeletet végző intézményre, hanem mint egy nevelő intézményre” – mondta Kovács Irénke Szilágy megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának tagja.

„A bölcsődei rendszer a 19. századi kialakulásától azt a célt szolgálta, hogy tehermentesítse a családokat és megfelelő szakmai felügyeletet biztosítson az óvodáskor előtti gyermekeknek. Az RMDSZ oktatás- és családpolitikájának része, hogy egy minél szélesebb körű bölcsődei rendszert építsünk ki Erdélyben. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyerekes családok számára lehetővé tegyük a szakszerű felügyeletet, hogy a gyerekeink a lehető legkorábban bekerüljenek az oktatási rendszerbe. Ezzel a törvénnyel tehermentesítjük az önkormányzatainkat, ugyanakkor rendezzük a már meglevő világi és felekezeti bölcsődéink jogi helyzetét” – nyilatkozta Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei törvényhozója, a Szövetség pontszerű javaslatainak kidolgozója rámutatott arra, hogy a kormány által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet számos ponton módosításra szorult. „Az RMDSZ külön prioritásként kezelte a korai oktatást: az óvodát fokozatosan kötelezővé, a bölcsődéket pedig az oktatási rendszer részévé tettük. Ezekkel a kezdeményezéseinkkel biztosítottuk a bölcsődék számára a normatív finanszírozás lehetőségét. Sajnos a kormányrendelet nem rendezte kellőképpen azoknak az önkormányzati fenntartásban maradt bölcsődéknek a helyzetét, amelyek nem válhattak az oktatási hálózat részévé. Ugyanakkor azok a bölcsődék, amelyeket egyházak vagy alapítványok működtettek, a minisztérium javaslata szerint nem kaphattak támogatást, hiszen ahhoz kötelező akkreditációra van szükség, amelyeket ezek a bölcsődék nem szerezhettek meg a későre elfogadott szabályozások miatt. Ezeket a rendelkezéseket kijavítottuk, így minden olyan bölcsőde, amely a 2021–2022-es tanévben működött, a törvény alapján akkreditációt nyert” – fogalmazott Szabó Ödön parlamenti képviselő, oktatási szakember.

A Bihar megyei törvényhozó elmondta, hogy az RMDSZ módosításai értelmében sikerült újból rendelkezésbe foglalni, hogy a 0–11 hónapos gyerekek is járhassanak bölcsődébe, ami nem szerepelt a sürgősségi kormányrendelet előírásai között. Kiszélesítették a bölcsődei korosztályt 0–3 éves korra, valamint három csoportot vezettek be: kiscsoport 0–1 éves, középső csoport 1–2 éves, nagycsoport 2–3 éves korosztály; valamint meghatározták a maximális keretszámát is ezeknek a csoportoknak 9-es, 15-ös, 20-as létszámokban. Lehetőséget adtak arra, hogy a tanfelügyelőségek jóváhagyásával a felekezeti bölcsődéket is a már meglévő oktatási intézmények mellé tudják rendelni, amennyiben erre igény mutatkozik. Bevezettek egy külön mechanizmust arra is, hogy az önkormányzatok a saját hálózatukban működő bölcsődéket határidő nélkül tudják átadni az oktatási rendszernek, amennyiben erre igény van. Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa kiemelte azt is, hogy bár a sürgősségi kormányrendelet egyes értelmezés szerint csak a bölcsődei pedagógusokat vette volna át, a Szövetség módosítása értelmében minden szakszemélyzet fizetését normatív finanszírozásból fedeznek. A jelenlegi bölcsődei pedagógusoknak, amennyiben nincs meg a megfelelő képesítésük, 2025-ig el kell végezniük a szükséges tanulmányokat, hisz csak így maradhatnak tovább a rendszerben.