Tánczos Barna Tusványoson: a klímaváltozás mérséklésében egymásra vagyunk utalva, környezetvédelemben nincs szuverenitás, de a helyben meghozott döntések segítik a legjobban a célok elérését

Tánczos Barna Tusványoson: a klímaváltozás mérséklésében egymásra vagyunk utalva, környezetvédelemben nincs szuverenitás, de a helyben meghozott döntések segítik a legjobban a célok elérését

„Környezetvédelemben nincs szuverenitás. A klímavédelem, a vizek, levegőszennyezés, kibocsátás nem ismer ország- vagy kontinenshatárokat, ezért ezen a téren nem beszélhetünk korlátlan szuverenitásról. A klímaváltozás ellen és a biodiverzitás megőrzéséért sürgős globális, összehangolt fellépésre van szükség. Ugyanakkor nem lehet ugyanazt a szabályt minden országban alkalmazni. Erről szólnak a viták az uniós klímacélok kapcsán, hogy van egy közös cél, egy közös elképzelés, és meg kell találni azokat az eszközöket régióspecifikus, országspecifikus szinten, amelyek lehetővé teszik a gyakorlatba ültetést az egyes országos társadalmainak sajátosságaihoz igazítva” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter Tusványoson, azon a panelbeszélgetésen, amelyen a következő évek kihívásait és a szuverenitás kérdését vitatták meg az új nemzetközi kontextusban.

A tárcavezető rámutatott, vannak azonban olyan területek is, ahol országos, helyi, vagy regionális szinten tudják meghozni a legmegfelelőbb döntéseket. Ilyen a medvekérdés is. „Történelmi tény, hogy Romániában sokkal sikeresebb volt a faj védelme, mint sok más európai országban, ahol kiirtották a medvéket. Nálunk van a legnépesebb medvepopuláció és egészséges farkasállomány.  Meggyőződésem, hogy mi jobban tudjuk kezelni ezt a kérdést, mint a brüsszeli adminisztráció” – jelentette ki Tánczos Barna.

Tánczos Barna arról is beszélt, a borús gazdasági kilátások közepette Romániában a környezetvédelem kivételes helyzetben van, hiszen a következő években a helyreállítási alapból jelentős összegek állnak rendelkezésre a környezetvédelmi célokra. „Hét olyan év következik Románia számára, amely óriási kihívásokat hoz. A PNRR-ben rendelkezésre álló finanszírozás gyakorlatba ültetésére meg kell tudjuk teremteni a megfelelő intézményi eszközöket. 3,9 milliárd euró áll a szaktárca rendelkezésére, és szeptemberben indulnak azok a programok, amelyekkel az erdőgazdálkodás, hulladékgazdálkodás és vízgazdálkodás korszerűsítését támogatjuk” – hangsúlyozta a tárcavezető.

 

kapcsolódó

Hírlevél